Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-08-02 / 31. szám

vallásos olvasmány az isteni kegyelem által tá­mogatva döntő, irányitó hatással volt egy egész életre, egy sz. Ágostont, Loyola Ignáczot, sz. Terézt adott az egyháznak, kik müveikkel szá­zadokra nemesitőleg hatottak. De lássuk, minő vallásos munkák foglal­janak helyet egy ifjúsági könyvtárban és miként történjék annak szervezése? E fontos kérdésnél különbséget kell ten­nünk az ifjúsági és nem ifjúsági, a népszerű, hitbuzgalmi és a szakszerű tudományos mun­kák között, továbbá a középiskola egyes tago­zatainak, illetőleg az egyes osztályok tanulói értelmi fokának megfelelő olvasmányok között; végre tekintettel kell lennünk a mi sajátos, nemzeti irodalmunkra, sőt egyes helyi viszo­nyokra is. Bár vallásos szellemű nemzeti ifjúsági iro­dalmunk még eléggé elhanyagolt állapotban sinylik s más müveit nemzeteknek, pl. a fran- czia és német ifjúsági vallásos irodalmával nem mérkőzhetik, mégis jelenlegi könyvpiaczunkon szép számmal találunk vallásos olvasmányokat, melyeket az ifjúsági könyvtáraknak beszerzésre ajánlhatunk. Az alsó három osztályú tanulók számára igen jól beválnak a Szent-István-Társulat által kiadott ifjúsági Iratok, pl, „Hasznos mulattató“ „Hasznos olvasmányok“, „Az ifjúság öröme“, „Ifjúsági olvasmányok“, „Elbeszélések'* stb., mintegy 30 munka, melyek egyenkint felso­rolva a társulat könyvjegyzékében olvashatók s melyeknek kiváló előnye, hogy a gazdag tartalom mellett képekkel diszitvék s olcsó, sőt nagyobb megrendelésnél kedvezményes áron is beszerezhetők. Ide tartoznak a kalocsai Jézus­társasági atyák által kiadott ifjúsági olvasmá­nyok, pl. „Virágcsokor a fiatal szentek életéből“. „Sz. Alajos, Sz. Szaniszló élete,“ „Az öt bol­dog angol vértanú,“ „A három kassai vértanú“, „A nagy áldozat“, „Főveszedelmünk“ stb. To­vábbá Semmer: „Sz. Skapuláré könyve“, „Li­liomfüzér“: Dr. Búza: „Megváltó“; Vitos :„ Lour- desi gyógybalzsam“ : Angerbauer: A kér. kath. hit- és erkölcstan példákban“ stb. E müvek va­lamennyien oktató, tanulságos, vallásos törté­netkéket, elbeszéléseket, életrajzokat vagy pél­dákat adnak elő érdekfeszitő, vonzó leírassa!. A középső IV—V—VI. osztályú, már fej­lettebb, tágabb látókörű növendékeknek ajánl­hatjuk a következő igen tanulságos müveket: Rosty „Magyar szentek“; Zalka: „Szentek élete“ 5 kötet; Demkó : „Árpádházi b. Margit“ ; Danielik : „Magyarországi sz. Erzsébet“ ; Irsik : „B. e. Hám János élete“ ; Bougaud-Ruschek : „Sz. Mónika“ ; Lassere „Lourdes“, mely rövi­dített alakban Adjutus Secundus kiadásában most jelent meg: Mészáros: „Lorettó“', „Cam- pocavallo“ ; Tóth Mike : „Hajdan és most Jé­zus sz. szive tisztelete Magyarországon“, „Kö­zépeurópai műépitmények“ ; Nogely: „Missió- könyvtár füzetei“; Steiniczer: „Szűz Mária vi rágós kertje“ ; 0. Reylly Matyaczkó : „A Co­losseum vértanúi“ ; Dr. Lessenyey : „November hava“ ; Zádory; „Katakombák,,; Erődy: „A szentföldön“; Lonkay: „Első második római utam“; „Wiesemann Haudek : „Fabiola“; Fü- löp : „Megváltó“, „Hit, remény, szeretet“ ; Mindszenty, Tárkányi, Sujánszky. Szülik, Pály, Sánta: „Költeményei“ ; Maszlaghy, Vincze A., Bodnár G. : „Elbeszélései“ ; Cziklay : „Elbeszé­lések“; Pokorny: „Ifjúsági színmüvek“ stb. A hitbuzgalmi folyóiratok közöl Tóth M. : „Jé­zus szentségek szivének hírnöke“, „Szűz Mária virágos kertje,,; Varga: „Reménységünk“; Kindler: „A legszentebb Rózsafüzér királynéja ; „Nogely: „A Kath. Hitterjesztők Lapjai“ ; Deák : „Lorettó“; Angyal: „Lelki vigasz“: A sz. csa­4 1 Iád kis követe“ ; Budai-Mészáros: Páduai sz. Antal lapja“ évfolyamait. Az érettebb gondolkozásu VII. és VIII. osztály tanulói már olvashatják Hoványi: „A fensőbb kathulicizmus elemeit“ és „Újabb le­veleinek II. sorozatát“ ; Chateaubriand Gubicza: „A kereszténység szelleme“: Bougaud Spett: „A kereszténység és Korunk“; Dr. Dudek: „A kér. vallás apológiája": Hettinger V.: „A kereszténység védelme“ ; Didón—Kiss : „Jé­zus Krisztus“ ; „A keresztény álláspontja a természetben“ ; Dr. Székely : „Ösztön és ész“ , Rézbányay : „Európa művelődési történelme : Dr. Karsch : „A tízparancsolat és századunk“ ; Füssy: „VII. és IX. Pius élete“ : Dedek : Ko­lostorból kolostorba“ ; Firmiánus: „Az egyház harczai és győzelmei“; Csápory: „Ámítás és valóság“ stb, müveket és a „Kath. Szemle“, „Magyar Szemle“ kath. szellemű folyóiratokat. Áttér ezután a, szerző röviden arra a kér­désre, hogy miként volnának szervezendők az egyes középiskolákban a vallásos könyvtárak? Katholikus jellegű intézeteinknél, melyek­nek nemcsak neve, de szelleme is katholikus, semmi nehézség sem forog fenn arra nézve, hogy a vallásos müveket a már meglévő ifjú­sági könyvtár keretébe bevigyük vagy gyara- pitsuk. Ezen intézeteknél a miniszteri rendelet alapjan az évi Értesítőre és az ifjúsági könyv­tárra minden tanulótól fejenkint szedett 1 írtból évenkint vásárolni szokott könyvek között, év- ről-évre néhány vallásos szellemű müvet és fo- folyóiratot szerezzünk be. Sokkal nehezebb a helyzet a felekezet- nélküli állami gymnáziumoknál és a reálisko­láknál, melyeknél rendszerint a valláserkölcsi neveléssel kevesebbet törődnek. Ezeknél abban az esetben, ha az intézet vezetője és tanári kara a valláserkülcsi nevelésnek barátja, ugyan­csak az előbbi módon volnának beszerezhetők a vallásos művek, mint a kötelező vallástanitás kiegészítő olvasmányai. Ha azonban a tanári testületnél kevés az érdeklődés a vallásos ne­velés iránt, még két mód volna lehetséges. Ott, hol a kath. tanulók száma nagy, a hittanár, az igazgató előzetes engedélyét kikérvén, szólítsa fel az ifjúságot egy vallásos könytár alakítására s a tanulóktól beszedett havonkinti 5—10 kr. tagsági díjból szerezze be és köttesse be az olvasmányokat. Maga kezelje a könyvtárt, ha- vonkint egyszer meghatározott időben oszsza ki és vegye be a könyveket, ki nem zárva azok olvasásától azokat a szegény tanulókat sem, kik tagdijat fizetni nem képesek. Oly állami intézetnél végre, hol az igazgató és tanári kar a valláserkölcsi nevelés iránti ellenszenvből akadályokat támasztana egy külön vallásos könyvtár felállításával szemben, nem marad más hátra, mint hogy a hittanár akár adakozás utján, akár saját pénzéből szerezzen be néhány vallásos olvasmányt s azokat a vallástanitás kiegészítéséül oszsza ki időközön- kint tanítványainak. Az ellen pedig sem az intézet igazgatójának sem a tanári testületnek, sem bárkinek észszerű jogos kifogása nem lehet, hogy a hittanár a vallási oktatást kiegé­szítő olvasmányt ad tanítványainak, vagy hogy a tanulók szabad óráikban vallásos könyveket olvasnak. Ily módon minden középiskolában a val­lástanulás mellett még más lelki táplálékot is nyújtunk a romlatlan, hitükért még melegen hevülő ifjú lelkeknek s ezáltal növeljük bennök a vallásuk iránti szilárd ragaszkodást, neme­sítjük lelkét, előmozdítjuk term szetfölötti éle­tét, biztosítjuk a valláserkölcsi nevelést. „Misereor super turbam“, mondotta az isteni Üdvözítő, látva az éhező népet, mely „HETI S Z E M L E“ (31-ik tőle vár kielégítést. Az ifjúság lelki éhsége fe­lénk is kiált, könyörüljünk rajta, nyújtsunk neki lelki táplálékot, tegyük meg amit tehetünk s a mindenható Isten segítő kegyelmével támo­gatni fog a nagy, a nemes munkában. Dr. Fibiger Sándor. szám.) Hírek. A Zárdából több kedvelt tanitónő-apácza lett e szünidő folyamán áthelyezve vidéki zár­dába. így: sr. Hermin, a kézimunkák király­nője D.-Adonyba küldetett főnöknőnek; eltávo­zott sr. Huberta, a fióvoda ügyes vezetője ; a polgári iskolából sr. Verena, az elemi iskolából sr. Constantia, Ervin és Theodosia. A Társaskör közgyűlése vasárnap elhatá­rozta, hogy a belvárosi takarékpénztártól 50 év alatt törlesztendő 20.000 frtot, a szatmári taka­rékpénztártól 4000 frtot vesz kölcsön a Társas­kör ingatlanaira. Az llj Vigadó építését a középitkezési szak- bizottság az ajánlatok részletes utánszámitása alapján a Grünvald testvérek és Schiffer buda­pesti építési vállalkozónak javasolja kiadni, a kik 185,738 frt 88 krért vállalják el az építést. A teljes építkezési költség 224.000 írtra tehető. Fedezetül szolgálna az uj törvényszéki épüle­tért a kincstártól visszatérítendő összeg és az eredetileg tervezett bérház építésére elő­irányzott 180,000 ft kölcsön. Ezek annuitását biztosítja a Vigadónak 12 évi köielezettséggel elfogadott évi 13,000 frt bére, a melyhez a köz­pénztarból az összes annuitásokhoz 3309 frtot kell pótolni évenkint, tehát csak 1590 írttal többet, mint ha a régi törvényszék helyén két emeletes bérházat épimének. Az uj vigadó ügye legközelebb kerül tárgyalásra a közgyűlésen. A Kossuth-kerti kioszk építése ügyében a középitkezési és a Kossuth-kert rendezésére ki­küldött bizottság, hogy az építkezés az erede­tileg fölvett 25.000 ftból kiteljék, elhatározta a 3700 fiba kerülő díszítések mellőzesét és a munkák sürgős kiadását a Scheffteli és Reiter czégnek, hogy az épület még ez évben fedél alá kerüljön. Ez esetben Valkovics Sámuel, a kioszk bérlője az 1900. év jan. 1-től a 25.000 frt 6%9 kamatját fizetni fogja. A bikSZádi vasút építési költségéhez kért állami hozzájárulást a kereskedelmi miniszter megadta és pedig a posta ingyen szállítása fe­jében 40.000 frtot, államsegély czimen 50 ezer frtot. A mennyiben pedig a szóban forgó helyi érdekű vasút 920,000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezesi tőkéjének 35°/o-a számsze- rint 323 ezer forint a bejelentett 232.000 frtnyi érdekeltségi hozzájárulásával és a fentebb em­lített állami segélyek beszámításával teljesen fedezve van, felhívta a miniszter a vasút vég­rehajtó bizottságát, hogy a 45 ezer forint en- gedelyezési biztosítékot készpénzben vagy óva- dékkepes értékpapírban 45 nap alatt a m. kir. központi állampénztárba tegye le. Pád. SZ. Antal perselyeben e héten 22 frt gyűlt be. A kath. kaszinó vendéglősévé a választ­mány múlt héten tartott gyűlésében Pongrácz Lajost, a „Korona“ kávéház főpinczérét válasz­totta meg. A villamvilágitás igazgatója iránt a gaz­dasági szakosztály legközelebb tartott gyűlése kimondta a bizalmatlanságot és javasolni fogja, hogy helye mással töltessék be. A zarszámo- dást azonban, mivel hiány nem volt megálla­pítható, jóváhagyta. A kereskedő tanoncziskola most megje­lent ez évi értesítője. „Az iskola életéből“ ez. alatt közli a szükséges adatokat, mely után a tanha­tóságok, az iskola-bizotság tagjai, a tanítói kar és a hitoktatók neveit sorolja fel; az egyes osz­tályokban végzett tananyag részletesen van fel­

Next

/
Oldalképek
Tartalom