Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-06-28 / 26. szám

HETI SZEMLE“ (26-ik szám.) 3 fizettetik ki, a többi rajta teherként maradt, íme az első forrása az adósságcsinálásnak. Az egytömegü apai birtok feldarabo­lása az örökösök között, a másik baj mező- gazdaságunk nagyban való üzósónek megbé­nítására. Mert a felapritott kis gazdaság kis productioja nem felel meg a családi hagyo­mányként nagyratörő örökös fokozott igé­nyeinek, — a családi fényt az urhatnámság velünk született ösztönének fenn kell tartani, — s ha nincs miből, — ott veszünk, ahol van. — így úszik s merül és jut idegen kézre a kisbirtok. íme a második forrás. Az is baj, hol az apai vagyon egykézen maradt és ez kész pénzben elégíti ki a többi örököst. Mert hát ez a pénz is teherképen a földbirtokon nyugszik. Mindezen bajokhoz még csak egynek kell járulni: a rósz termésnek, — s kész az örvény, a hitel tulhajtása, melyből alig van kimenekülés. A jövedelemfogy, a kamatok nőnek, a földművelésnek költsége nem kevesbedik, az igények szaporodnak, mert a nagybirtok mellett nagy urat kell játszani, — s mind­ezekhez kísérőül csatlakozik a kedvvesztés, elcsüggedés és a „sirvavigadás“, mely strucz- madárként homokba dugja fejét, hogy ne­lássa a vihart, — melynek közeli kitörését sejti, de meg nem állíthatja. A földbirtokos bajainak enyhítésére ily körülmények között az ajánlott eszközök közül kettő érdemli meg kiválóan a fi­gyelmet. Az egyik az apai földbirtok nagyobb mérvű feldarabolásának megakadályozása, mely meghatározná a minimumot, melyen túl a birtok föl nem darabolható. Ez azonban az örökösödési törvény megváltoztatása nélkül, nagyon keveset len- ditne az ügyön, mert a birtokot öröklőre a többi egyenjogú örökösök pénzbeli kielé­gítésének terhét róvná. Az egyenlő arányban való öröklés megszüntetését hangoztatok helyes utón járnak. Az a fiú, kit apja vagyona oly állásra segélt, mely biztosítja jövőjét, — az a leány, kinek élte hajóját a szülői gondos nevelés, az előnyös házasság biztos révpart­— Hogyne, hisz apuska is szeret min­ket, s örvend, ha meglátogatjuk, mondá a kis Bella, kiben az apja szive lakott s elérzéke- nyülve sírni kezdett. Szerencséjére a kisasz- szony kiment, hogy egy kis ozsonát hoz­zon be. —- Szeretnéd-e, ha mindig együtt len­nénk apuskával? Csak sirás volt a felelet s Voltaynó is nedvesülni e ' meit. Igen, elmegyünk apuskához s azt fog­juk mindig tenni, amit ő akar, mert ő olyan jó. Mikor a kisasszony visszatért az ozso- nával, már útra készen találta Voltaynét. Engedje meg kedves Piroska, ma nem maradok itt; [majd kipótoljuk máskor. Siet­nünk kell, mert nem megyünk vissza, ha­nem Antalházára s az messzebb van. Vasár­nap elküldöm a kocsit, jöjjön át hozzánk. Isten önnel! ne nagyságoljon, szólítson Vilmának, viszontlátásra. Ki tudná megmondani, hogy ki örven­dett jobban ama változásnak, mely Antal- házán beállott, Bella-e vagy Voltay vagy maga Voltayné, ki eddig csak színházban s az ismerőseinek láttogatásában talált szóra­kozást, de hála, csöndes megnyugvás, s a híven teljesített kötelesség boldogító hatását csak ezután élvezte. jára vitte, miért követelje attól örökrészének pénzbeli kielégítését, aki csak arra van utalva, hogy a földbirtok művelése után éljen ? Ki­kapja mindegyik a magáét, a biztos jövőt, s megélhetést, az egyik egy, amaz másik utón. Az apa nyugodtan hajthatja az örök álom karjaiba fejét. Ez azonban kemény szó, tiltakozik el­lene az egyenlő arányban való öröklésnek évszázados szokás által szentesitett joga, mely mintegy vérébe ment a magyar népnek. No hát ott van az okos apának a biz­tos eszköz, mely megőrzi a jogot, s helyre­állítja az egyensúlyt: az életbiztosítás intézményének felkarolása, mely mint­egy tartalék-tőke félretéve, megmentené az egykézben maradó birtokot, az örökrész pénzbeli megtérítéseként reá nehezedő bé­nító tehertől. A feltornyosult bajok ellen azonban tervelhetnek az orvosok ezer meg ezer gyógymódot, — ha mindezekhez nem járul még egy: a legbiztosabb panacea: az ön­megtagadás, az okos számítás és a takaré­kosság, — a jelen chronikus bajok fenn fognak állani, és be fog bizonyulni, hogy valamint minden jónak ós előhaladásnak, ép ngy az anyagi jólétnek is a földön nem külső intézmények s törvények képezik alap­ját, hanem az erkölcsi tényező, a lélektani momentum, mely életet önt a holt anyagba is. Y. H i re k. A Széchenyi-Társulatnak a vallás és köz- okt. nm. miniszter a jelen évre 500 frt állam­segélyt utalványozott. Második eredménye a Budapesten járt küldöttségnek. Özv. gróf Gziráky Jánosné, a magyaror­szági katholikusok egyik legjelesebb alakja, ki nemcsak vallásosságával volt példaadó, de — mint az Oltáregyesület elnöknője. — áldozat­kész jótékonyságával is, e bó folyamán elhalt. Püspök ur ő méltósága ez alkalomból elrendelte, hogy a szatmári egyházmegye minden templo­mában gyászmise tartassák az elhunytért, ki ezen egyházmegye szegényebb templomait is igen sok nagy értékű ajándékban részesítette. Szatmáron a requiemet f. hó 30-án pénteken reggel 7 órakor fogja megtartani a plébánia. A custozzai győzelem évfordulóját ez év­ben is megünnepelte a katonaság. A Ferencz József laktanyának kápolnává alakított torna­termében Ékkel Lajos segédlelkész a tisztek és legénység előtt ünnepi sz. misét és lelkes szent beszédet mondott, Hubáu Gyula pedig románul tartott buzdító beszédet. Az isteni tisztelet után, a melyen Habrovszky József és Ludmann Gyula ezredesek is jelen voltak, — délben a tiszti étkezőben ünnepi ebéd volt. Nyilt felhívás Szatmármegye és Szatmár sz. kir. város iparosaihoz. A Szatmármegyei Gazd. Egyesület 1899. évi október 1-ső s kö­vetkező napján semmi áldozattól vissza nem riadva egy általános gazdasági kiállítás rende­zését határozta el, melylyel kapcsolatosan alkal­mat kíván nyújtani a megye és a város terü­letén élő s a gazdálkodással szoros kapcsolat­ban álló iparral foglalkozó iparosoknak is arra, hogy készítményeiket a kiállítás keretében be­mutathassák s a fogyasztó gazdákkal megked- veltethessék. Midőn Gazdasági Egyesületünk­nek ezen nemes elhatározását a T. iparos urakkal közölni szerencsém van, azon remé­nyemnek adok kifejezést, hogy e kiállítást ké­szítményeikkel minél számosabban fogják fel­keresni. Kiállítható: Szatmármegyei és Szatmár városi iparosok által kiszitett mindennemű gaz­dasági eszköz vagy oly ipari czikk, mely a gazdálkodásnál czélszerüen használható. Dijak : Disz- és elismerő oklevelek, a jury által meg­határozott mennyiségben. Térdijat csak az fizet, ki készítményeiből eladásokat is eszközöl. A be­jelentéseket augusztus végéig kérjük. Tudako­zódni és bejelentési lapokat kérni alantirott csoport vezetőnél (levél utján) lehet. (Pettyén u. p. Szatmár.) Jfj. Böszörményi Sándor cso­portvezető. A Szatmár-ugocsamegyei rk. néptanító egyesület f. hó 26-án nagy választmányi gyű­lést tartott, melynek egyik fontos tárgya: a pályatételek kitűzése e folyó egyesületi évre. (E pályatételek lapunk más helyén olvashatók.) A 160 korona pályadij-össszegben foglaltatik Dr. Steinberger Ferencznek egy már régebben felajánlott 40 koronás adománya, és Bodnár Gáspárnak 20 koronás dija, melyért a nagy választmány hálás köszönettel adózik. A bíráló bizottság tagjaiul megválasztattak Bodnár Gás­pár elnöklete alatt: Dr. Wolkenberg Alajos, Melles Emil, Méder Mihály és Bodnár Alajos. A nőegyesület f. hó 25-én báró Vécsey Józsefné szül. Dessewffy Blanka grófnő elnök­lete alatt a városháza nagytermében népes közgyűlést tartott, melyen a titkári és pénztári jelentés felolvasása után elfogadták az uj alap­szabály-tervezetet és az uj tisztikart a követ­kezőleg alakították meg: védnök: báró Vécsey Józsefné, elnök Hermán Mihályné; alelnök: Jákó Sándorné; titkár dr. Fechtel János; fő­jegyző: Tankóczy Gyula, jegyzők: Korányi Juliska és Palády Erzsiké; az árvaház felügyelő bizottsága: Jákó Sándorné, Junk Károlyné, Ta- nódy Mártonná; Számvizsgáló bizottság id. Far­kas Antalné elnöklete alatt özv. Joólgnáczné, Pirk- ler Józsefné ; a szegények felügyelői KertészffyGá- borné, id. Vajay Károlyné ; ügyész Dr. Harcsár Géza; orvos Dr. Török István; árvaházi gond­nok Wallon Ede. A választmány szintén kie­gészíttetett. Emlékeztető. A kath. legényegyletnek julius hó 2-án, vagyis a következő vasárnapon tartandó mulatságára ismételten felhívjuk a kö­zönség figyelmét. A mulatság kedvezőtlen idő esetén is meg lesz tartva a „Kossuth“-kert fedett helyiségében. Akik meghívót nem kaptak és arra igényt tartanak, szíveskedjenek az egye­sület elnökségéhez fordulni. A villamvilágitási bizottság folyó hó 26-án tartott gyűlésében megállapította a zárszámadást, meghallgatta az igazgató évi jelentését, elfo­gadta ennek lemondását és elhatározta, hogy uj kezelési szabályzatot készít, a mely véget fog vetni a fölmerült bajoknak. Pád. sz. Antal perselyében az elmúlt na­pok alatt ismét összegyűlt 58 frt. Irodalmi pályázat. A Szatmár-ugocsame­gyei róm. kath. néptanító-egyesület tagjainak önművelése, valamint a munkássági hajlam éb- résztése tekintetéből a következő pályatételeket tűzi ki: 1. A képzelem helyes nevelése, tekin­tettel a mai társadalom beteges kinövéseire. Ju­talma : 60 korona. 2. A félénk s lassú felfo­gású gyermekekkel szemben mily eljárást kell tanúsítania a tanítónak? Jutalma 50 korona. 3. Mily káros következményei vannak a túlsá­gos emléztetésnek és hogyan emléztessünk, hogy ezen káros következményektől a növen­dékeket megóvjuk? Jutalma 50 korona. Pályá­zati határidő mind a három tételre 1900, már- czius 1. Az idegen kézzel Írott pályaművek a szerző nevét rejtő jeligés zárt levél kíséretében az említett határidőn belül az egyesület elnök­ségéhez küldendők. Ezen pályakérdésekre csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom