Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-11-15 / 46. szám
3 H E T I S Z E M L E“ (46-ik szám.) bízottjai felhívásra legfeljebb nyolcz nap alatt a „Magyar Földhitelintézet“ pénztárába fogja befizetni. Az alapítók és üzletrészesek csakis az általuk jegyzett összeg befizetésére köte- lezhetők. A biztosított tagok azonban, még ha alapítványt vagy üzletrészt jegyeztek is, a kötvényszerü egy évi dij még egyszereséig felelősek. A szövetkezet határozatlan időre alakul. Az alapítók a következők : Gróf Andrási Aladár az Országos Magyar Gazdasági Egj'esület alelnöke. Gróf Károlyi Sándor országgyűlési képviselő, nagy- birtokos. Bernát István közgazdasági iró, a „Magyar Gazdaszövetség“ ügyvezetője. Meskó Pál a „Nyitramegyei Hitelszövetkezeti Központ“ igazgatója. Bujanovics Sándor az „Országos Magyar Gazd. Egyesület“ alelnöke Miklós Ödön földbirtokos, a „Borsodmegyei Gazdasági Egylet“ elnöke. Gróf Dessewffy Aurél az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“ elnöke. Rubinek Gyula a „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének“ titkára. Emődy József földbirtokos, a „Nyitramegyei Gazd. Egylet“ elnöke. Scitovszky János földbirtokos, a „Nógrádmegyei Gazdasági Egylet“ h. elnöke. Farkas Abrahárn földbirtokos. Somssich Andor országgyűlési képviselő földbirtokos. Forster Géza föld- birtokos, az „O. M. G. E.“ igazgatója. Gróf Széchenyi Imre főrendiházi tag, nagybirtokos. Gróf Zselénski Róbert az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“ alelnöke, mint a „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége által kiküldöttek. Kérelem. " • " ' ................■''■•••“JS * • M < ' < M I M W 1 A í « f »Y* t Mi után templomunkat a hatóság bezáratta és annak használatát betiltotta, a szatmári nómetii részi gör. szert. kath. hitközség azon kényszerhelyzetbe jutott, hogy kénytelen volt a templomópitéshez fogni, bárha a szükséges összeg rendelkezésre nem is állott. A hitközség a felvállalt adóval a templomépület költségeit biztosította, de a belső felszerelésre nézve még semmi fedezetünk nincsen. A hatóságtól nyert engedély alapján a belső felszerelés biztosítására városunk társadalmának jótékonyságához folyamodunk és részint gyűjtő iveken, részint házankinti kéregetéssel adományokat, fogunk kérni ez év végéig. Tudjuk mi, hogy a társadalom jótékonysága szerfelett igénybe van véve, de miután a város közönségének jó szivében még egyetlen méltánylást érdemlő intézmény sem csalódott, hiszszük mi is, hogy egy szerény viszonyok között élő hitközség azon óhaja, hogy mielőbb templomhoz jusson, hogy Isten házát felszerelhesse, a város közönségénél méltánylásra fog találni, legkivált azért, mert a jelzett czélra maga e hitközség is valóban erejét felülmúló áldozatot ajánlott fel. Teljes tisztelettel kérem azért a város nemes közönségét, fogadja szívesen a gyűjtés végett hitközségünk nevében jelentkezőket és a számos nemes czól mellett, melyeket jótékonyságával ápol, fenntart és fejleszt, részesítse egyházunkat is kegyes adományaiban. A gyüjtőiveken begyülendő adományokat hirlapilag fogjuk nyugtatványozni. Az összes gyűjtésről az elszámolást annak megjelölésével, mire lett az tételenkint fordítva, nyilvánosan közzéteszsjük annak idején. A kórt adományból a gyűjtők osztalékot nem fognak kapni és az kizárólag templomunk belső felszerelésére lesz fordítva. Biztosítom a város társadalmát, hitközségünk mindent meg fog tenni arra, hogy magát a város jóakaratára méltóvá tegye és rajta leszünk, hogy úgy illeszkedjünk be a város kulturális intézményei közzé, hogy e kiválóan magyar és hatalmasan fejlődő város társadalmának egységessé tételéhez ne csak hozzá járuljunk, de azt lehetőleg előre vinni is képesek legyünk. Szatmár, 1899. nov. 14. Melles Emil szatmáfvármegyei főesperes, sz. németi gk. lelkész. Városi közgyűlés. 1899 november hó 13. A mai közgyűlésnek sok és jelentős tárgya volt, de kevés érdeklődést ébresztett valamennyi. Nagyobb mozgalmat csupán a három számtiszti állás betöltése keltett, a melynek megejtése után gyorsan lepergett a hosszú tárgysorozat. Pedig volt ám ott megvitatandó tárgy elég. Hogy csak egyet említsek fel, ott volt az uj színházi szerződés. Az ember szinte szeretné tudni, hogy mi történik ott a kulissák mögött; miért változik annyit a színigazgató ; miért nem járnak a színházba az emberek ? Mit csinál, mit dolgozik a szinügyi bizottság? Eddig egyebet nem hallottunk róla, csupán csak azt, hogy pályázatot hirdet, vagy még azt sem teszi — mint épen a jelen esetben — aztán szerződést köt. A közgyűlés a szin- ügyre vonatkozólag csupán annyit tesz hogy a szerződést fel dem olvastatva blindre elfogad mindent. Nem is lehet többet kívánni a közgyűléstől : nincs ideje bővebben foglalkozni vele ; a részletekre ügyeljen a szinügyi bizottság és feleljen is érte, gondolja magában a közgyűlés. Helyes-e ez az okoskodás? Noeire nem felelünk. A képes vicc lapjaink majd fel fogják dolgozni, abban meg lesz a felelet. Hanem annyi tényt konstatálhatunk, hogy a színház ügye nagyon gyenge lábon áh- Ugyanazon director már más évre nem jön vissza Szatmárra. A társaságok pedig gyengék. Protegált rossz színészeket és színésznőket kell hallgatnia a közönségnek. Hanem a közönség nem bolond, fogja magát és nem jár a színházba. így aztán van szép színházunk, van buzgó szinügyi bizottságunk, van színtársulatunk, csak közönség nincs: no meg a kölcsönös megelégedés is hiányzik. Ez pedig hiba, öreg hiba 1 Hol itt a baj, hogyan lehetne ezt a bajt orvosolni ? Ezt kellett volna a szinügyi bizottságtól megkérdezni a mai közgyűlésen. De hát nem érdeklődik iránta senki sem. A szinügyi bizottság pedig városi bizottsági tagokból áll, alig egy néhány emberből, a kik szintén lanyhán érdeklődnek az ügy iránt. A társadalom ki van zárva innen, pedig a szinügy a társadalom ügye. A jelenlegi helyzet nem egészséges állapot. Ezen segíteni kell. A társadalomból is kell választani szinügyi bizottsági tagokat; szervezni kell az egész ügyet, alapjából szervezni, mert csak igy lehetne segíteni ezen a dolgon. A társadalomból választottak —- remélhetőleg — egy kis érdeklődést visznek magukkal s igy változni fog a helyzet, átalakulnának a viszonyok. Mert a szinügy mai slendrián állapotának csupán a bizottság érdeklődés-hiánya az oka. * * * A közgyűlést az elnöklő főispán 3 óra után nyitotta meg. A polgármesteri jelentés és interpellatió után a király 0 felsége legmagasabb köszönő iratát hallgatta meg és vette hódolattal tudomásul a közgyűlés. A két első osztályú számtiszti állásra Fürst Viktor és Nagy József, a másodosztályúra pedig Lüehnvaldt János választattak meg. Villammórnököt is választottak Fröhlich Róbert személyében, egy évi időtartamra. Majd az ev. ref. gymn. tanároknak a pótadó törlés iránti kérelmét tárgyalta a gyűlés és méltányosan cselekedett, a midőn teljesítette kórósokét. Kisebb fontosságú ügyek után a Neuschloss r. társaság kérését teljesitették, a mely arra vonatkozott, hogy az erdő árának esedékes részletét csak később fizethesse. Majd a városi színház ügye került sorra; a Szálkái Lajos színigazgatóval kötött szerződést olvasatlanul, ismeretlenül elfogadták. A Szatmár-Bikszádi vasútra njabb 10 ezer frtot szavaztak meg. Végül az elhunyt Jand- risics János, Tabajdi Lajos és Fósős András bizottsági tagok helyének betöltésére vonatkozó intézkedéseket tették meg. A gyűlés V2 6 órakor végződött. H i r e k. Jótékonyczélu alapítvány. Winterhalter Antal pápai praelátus, nagyváradi kanonok, ki f. évi május 29-én elhunyt, szülővárosa Nagy-Károly iránt való szeretetből 27 ezer forintra menő hagyatékából 3 ezer forintot egyházmegyénknek is juttatott, mely az alapítványi pénztárban lesz gyümölcsözőleg elhelyezve, s kamatai az örökhagyó végakaratához mérten az általa megjelölt czélokra fognak fordittatni. Az alapítványok a következők : „Szülői, testvérei és rokonaiért a nkárolyi kegyesrendiek úgynevezett nagytemplomában a kijelölt napokon mondandó 5 nagy gyász szent misére örök alapítványul hagyott ötszáz forintot, egy a nkárolyi elemi iskolába járó fiú és leánygyermekre ezerezer, összesen kétezer forintot, a szatmári Irgalmas szerzet házának a szegény betegek ápolásául létező alapítvány gyarapítására háromszáz forintot, a nagy károlyi kegyesrendiek könyvtárának hagyta könyvei közül a Migue-féle kiadásokat, továbbá a theolo- giai tantárgyakat illető predikátió és historikus könyveket s ezek elszállítása és elhelyezésére kétszáz forintot. A könyveket a rendház főnöke által kiküldött Tímár Péter kegyesrendi tanár 414 darabban már át is vette. A pénzalapitványok egyházmegyénk főhatóságához küldettek el. FŐtirí náSZ. Csáky László gróf, Ugocsa- vármegye főispánja e hó 8-án esküdött örök hűséget gróf Dégenfeld Schönburg Lajos orsz képviselő leányának, Auguszta grófnőnek. Az esküvő, mely a menyasszony atyjának birtokán Szirákon, Nódrádtnegyében történt, rendkívül fényes volt, hol megjelent a két főúri család rokonsága. A násznagyi tisztet Podmaniczky Géza báró viselte. Ugocsából ifj. báró Perényi Zsigmond volt jelen. Esküvő után a kastélyban fényes lakoma volt Dj igazgató. A vall. és közokt. miniszter Romanecz Mihály pancsovai áll. főgymn. tanárt az ungvári kir. kath. főgymnásiumhoz helyezte át és az igazgatói teendők ideiglenes ellátásával is megbízta. Iskola gondnokok. A vall. és közokt.
