Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-10-25 / 43. szám

JI E T I S Z L E“ (43-ik szám.) 5 3 súlyosan. Ezek egyike, Kovács Mihály a kapott sebekben hétfőn d. e. a kórházban meg is halt. A hulla tegnap törvényszéki- leg felbonczoltaíott. A házigazda Í9 megse­besült, szemöldöke alatt orrán kapott egy súlyos vágást. A sebesültek 2 ika is meghalt. Kath. gyűlések. A Magyarországi Kath. Körök és Olvasó-Egyesületek Országos Szö­vetségének ez évi nagygyűlését novem­ber hó 8-án tartják meg Budapesten az Orsz. Központi Kath. Kör dísztermében. E gyűlésre minden csatlakozott egyesület tetszés szerinti számban küldhet fel tagokat, kik közül minden egyesület részéről két erre felhatalmazott tag szavazati joggal bir. — Másnap nov. 9 én lesz Budapesten az orszá­goskeresztény szövetkezeti kongresszus is, melyre a meghívót lapunk más helyén közöljük­Néppárt a székelyek között. Az ország­gyűlési néppárt ellátogat Erdélybe is a szé­kelyek közé. Október hó 29-én délelőtt 10 órakor nagy népgyülést tartanak Kézdi Szent- léleken, délután 3 órakor pedig Nagy-Nyúj­tódon. Mind a kór, helyen Zichy Aladár gróf Molnár János és Kálmán Károly országos képviselők fognak szónokolni. Kérelem. Mindazon urakat, a kik a Kiss Gedeon Szatmár-Németi szab. kir. város volt rendőrfőkapitánya részére emelendő emlék­mű létesítésére aláírási felhivást és gyűjtő ivet kaptak, tisztelettel felkérem, hogy a gyűjtő íveket, a gyűjtött összeggel együtt, hozzám a folyó hó végéig megküldeni szí­veskedjenek. Szatmárit, 1899. október 13. Hermán Mihály polgármester. Bendőri hírek. A főkapitány hamis mó- termértékek használata miatt Fried Salamon rőföst 100 forintig, Rozenzvveig Simont 15 frtig és Berger Jakabot 5 írtig büntette meg — nagyon helyesen. Többet is megérde­melnek az ily lelketlenek, a kik a szegény népet igy megrövidítik. — Ny. A. favágó feleségével összeveszvén, ez alatt az ágy szalmáját felgyújtotta. Kiváló szerencse. A mint értesülünk Török és társa bankháza újólag bebizonyí­totta vevőinek, hogy a szerencse kegyeltje, mert a legutóbbi húzásnál sok és nagy nye­remény jutott e czég vevőire, sok és nagy nyereményt fizettek ki a szerencsés nyerők­nek. Két millióval jóval többet fizetett ki ezen bankház és egy esetben, mely előttünk véletlenül ismeretes, épen jókor érkezett a nyeremény. A vidéken a Török és Társa czég egyik főnöke meglátogatott egy kis hi­vatalnokot, hogy értesítse egy nagy nyere­ményről. A mint a hivatalnok szobájába lé­pett a czégfőnök kíséretével, a házi asszony épen vasalt. Férje hollétéről megképeztetve- nagy zavarba jött és kétségbeesve kérdezé „ Az urak csak nem exequálni jöttek ? !“ A válasz erre az volt, hogy nem vinni aka­runk mi innen, hanem hoztunk valamit ; azonban az asszony nem akart hitelt adni e biztató szavaknak. Csak midőn a férjét hazahivatták és a házaspár előtt kijelentet­ték, hogy egy nagy nyeremény jutott re­ájuk, akkor lélegzőnek fel újból és a nagy öröm leírhatatlan volt, Sírva, könnyezve há­lálkodtak és elmondták, hogy már a tőnk szóién állottak és a jó Isten végső bajukban megsegítette őket. A m. kir. szabadalmazott osztálysorsjáték minden tekintetben megbíz­ható lévén, a ki a szerencsének kezet akar nyújtani, forduljon bizalommal az előttünk ismert és a szerencse által kiválóan kegyelt Török A. és Társa főelárusi tokhoz, Buda­pest, Váczi-körut 4. Az első osztályú sors­jegyek árai : Vi sorsjegy 6 forint, V2 sors- egy 3 forint, V* sorsjegy 1 frt 50 kr., Vs sorsjegy 75 kr. Sorsjegyek bevásárlásánál Török A. és Társa budapesti bankházát, Váczi-körut 4/a, legmelegebben ajánljuk. Dj váltóürlapok A folyó év végével olyan bélyeg és kincstári váltóürlapok fog­nak forgalomba bocsáttatni, amelyeken a váltó kezelésére szolgáló helyen az évszám „1 . . .“ (egyes számmal van jegyezve. A most forgalomban levő váltóürlapok, ame­lyeken a „18 . .“ óv számjegyzéssel van je­lezve, amennyiben 1900. január 1-ig felhasz­nálhatók nem volnának s amennyiben a kicserélés egyébb kellékei meg vannak, már f. évi dec. 16 tói kezdve 1900. óv február hó végéig „ 1 . . “ év számjelzesü váltóür- lapokkal kicserélhetők. Az osztrák magyar- bank is október elseje óta, mint azt már közöltük is, már csak oly váltókat számiról le, melyeken az összeg koronaértókben van kitüntetve ; e példát a legközelebbi jövőben összes pénzintézeteink követni fogják. Az uj koronatörvény rendelkezésével ellenkezik, ha a váltót koronáról állítjuk ki, és osztrák értékű „o. é.“ jelzést teszünk az összeg után. Vasárnapi munkaszünet. A cm. m. kir kereskedelemügyi minister ur évi 40. 457. sz. körrendeletében azon tapasztalatának ad ki­fejezést, hogy a vasárnapi munkaszünetet, különösen vidéken nem tartják meg. Ez ok­ból utasította az összes hazai hatóságokat hogy az e tekintetben fennálló törvényes rendelkezések szemelőtt tartásával a törvény­ellenességek megtorlása iránt intézkedjenek. Ezen kormányhatósági rendelet folytán, miu­tán magam nem egyszer tapasztaltam, hogy a hatóságunk területén lakó kereskedők, iparosok és más egyéb ipari munkával fog­lalkozók, a vasárnapi munkaszünetre vonat­kozó 1891 évi XIII. t. ez. végrehajtása tár­gyában 14.837/892 sz. a. kiadott rendelet intézkedéseit nemcsak be nem tartják, ha­nem sok esetben magok szorítják a segéd és tanoncz személyzetet a tiltott időben való munkálkodásra, — üzlet helyiségeiket na­gyon sok esetben a meghatározott időn túl, akkor is hatósági közeg felszólítására zár­ják be, — a munkaszünetet követő napon pedig előbb kezdik meg a foglalkozást, mint azt a hivatok rendelet megengedi, — figyel­meztetem az érdekelteket, miszerint a mun­kaszünetre vonatkozó törvényes rendelkezé­seket annyival inkább tartsák és tartassák be, mert a kihágók ellen nem fogok késni az 1891 évi XIII t. ez. 6. §-ban foglalt bün­tetendő rendelkezéseket alkalmazni. Szat­márnémeti, 1899. október hó 12-én. Dr. Kor- hay főkapitány. Uj ezukrász üzlet. Gindl és Auguszti szakképzett ezukrászok városunkban (Hám János u. 1. sz.) a színház mellett e hó folya­mán egy csinosan s tisztán berendezett ezuk­rász üzletet nyitottak meg. Az üzlet tekintve a csinos s fényes berendezést — valóban figyelemreméltó, hol a ezukorkák, tészták s minden e nemhez tartozó sütemények a leg­nagyobb tisztasággal, izl etességgel állittatnak elő. Ajánljuk az uj vállalatot a t. közönség szives jóindulatába s egyben felhívjuk a fi­gyelmet mai számunkban közétett hirdeté­sükre. Vidék. Nagy-Károly város képviselő testü­leté f. hó 15-én tartott gyűlésén egyhangú­lag elhatározta, hogy a város legtöbb utczá- ját köves úttal látják el s e czélból 150,000 forint kölcsönt vesznek fel a vasúti árukra vetendő vám jövedelem alapra. Emiatt azon­ban a kövezeti vámszedés által a Nagy-Ká­rolyi piacz nem lesz megdrágítva. A Kölcsei-Egyesillet irod. szakosztálya f. hó 20-án Poór János tanár elnöklete alatt tartott gyűlésén megállapította a téli felolva­sások sorrendjét; a felolvasások novenber- februárbavi időszakon keresztül tartatnak s az első felolvesó estély okt. 29 én lesz. Nov 19 én Erzsébet Királyné emlékére is ünne­pélyt rendez a szakosztály. Pap Istvánt, a kath. legényegyesület aleluökét 50. Születésnapján a kath. legény­egylet lelkes óvátióban részesítette. A legény- egylet tagjai testületileg megjelentek s ne­vükben Sallay Lajos intézett üdvözlő beszédet Este társasvacsora volt tiszteletére, melyen Titnár Péter tanár köszöntötte fel az ünne­peltet. XJgocsa. a nagy-szöllősi Kaszinó-Egye­sület az 1848—49 diki szabadságharcz vér­tanúinak — ezek között báró Perényi Zsig- mondnak — emlékére, ennek halála ötvene­dik évfordulóján, f. hó 24-én Nagy-Szőllősön emlékünnepet rendezett, mely d. e. 9 órakor ünnepélyes isteni teisztelettel kezdődött, 10 órakor a vármegye törvényhatósága tartott ez alkalomból díszközgyűlést. Az ünnepély többi része a Kaszinó nagytermében folyt le. Alkalmi beszédet tartott dr. Tóth Jenő. Ün­nepély után társas ebéd volt. Az ünnepélyen a Beregvármegyei Kaszinó is küldöttségileg képviseltette magát. Báró Perényi Zsigmond szül. Ardón 1783-ban, kivégeztetett Pesten 1849 okt. 24-én. Pályája kezdetén a nagy hazafi Bereg vármegye főispánja, 1830. kir. tanácsos, utóbb Ugocsa vármegye főispánja volt. 1848 októbertől a főrendiház elnöke, a honvédelmi bizotságnak előkelő tagja s a függetlenségi nyilatkozat (1849 ápr. 14.) ki­mondása után a hétszemélyes tábla elnöke lett. A szabadságharcz leveretése után oszt­rák kézbe került s a rémuralom kötél halálra Ítélte. Ez Ítéletet az Uj-épület melletti téren hajtották végre. Munkács. Firczák Gyula, az egyház­megye gör. kath. püspöke mozgalmat indí­tott. a naptár-egyesités ügyében. Még e hó elején körlevelet intézett megyéje papságá­hoz, melyben értesíti őket, hogy lépéseket kiván tenni az egységes időszámi tás, vagyis a Gergely-féle naptárhoz való csatlakozás ügyében. Felhívja tehát a papságot, hogy a kerületek őszi ülésén tanácskozásaik első tárgyává a naptár-egyesités kérdését tűzzék ki. — Firczák püspök e nagyfontosságu re­formok több okát adja. Rámutat arra, hogy a jövő évben már tizenhárom nap lesz a különbség a kétféle naptár, a gregoriánus és görög kath. által használt naptár közt és fonákságokat okoz ez a körülmény az ün­nepnapok megülésében, noha semmiféle ritu­ális intézmény, vagy hitezikkely nem köve­teli a Julián-féle naptárhoz való ragaszko­dást. A külföldön ezt már észrevették és komoly mozgalom indult meg, hogy az egy­séges időszámítást a közhasználatú Gergely- féle kalendárium szerint keresztülvigyék. A gyakorlati érdek figyelembevétele pedig — igy“végzi Firczák — az ő egyházmegyéjé­ben éppen megkívánja az időszámítás egysé­gesítését, mert annak lakosságában sok a latin szertartartásu katholikusós református, kik a Gergely-féle naptár szerint számítanak. A Beregvármegyei irodalmi és mii- pártoló egyesület irodalmi szakosztálya — estélyei sorozatát ez éven nov. hó elején szándékozik megkezdeni s e végből a ren­dező bizottság már a napokban megkezdi működését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom