Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-03-29 / 13. szám

9

„H E T I S Z E M L E“ (13-ik s

ruptió nemzetünkre végzetes lehet, hogy azt Uizzel-vassal ki kell irtani.

Jó hogy észrevették, mert most már minél hamarabb meg fognak győződni, hogy ezt csak úgy érhetik el, ha a vallásosság visszatér a szivekbe. Nagy vihar után rendesen szélcsend következik és üdül a természet. Ez a csélcsend állott most be hazánkban, a komoly szemlélődés, a nyugodt megfontolás ideje. Azért kell bíznunk a jövőben, hogy abból az általános chaosból, melybe a liberálismus önkénykedő és erkölcstelen uralma terelte ezt a nemzetet, nemsokára győzedelmesen fog kibontakozni a keresztény elvek zászlója.

Annak az országnak, mely mindig féltékeny volt az ősök erényeire, mely még a csaták zajába is magával vitte lelkesítő symbolumnak Krisztus keresztjét, amelyben mindig volt annyi erkölcsi erő, hogy bátran szembeszálljon és megvívja csatáját a legádázabb ellenséggel is, mely ha kellett, győzelmet tudott venni önmagán, nem lehet a jollem- telenség mocsarában nyomorultul elveszni.

Épen e processus ment végbe a múlt év utolsó és a jelen első hónapjaiban, harczba szálltak a nemzet jobbjai a közakarattal, a közérzéssel hamisan azonosított, vallástalan- ságot és erkölcstelenséget egyaránt terjesztő kormányrendszer ellen, s most örömmel üdvözölhetjük a kibontakozást, melyet egy jobb jövő kezdetének vélünk tekinteni.

Természetesen ez még csak a kezdetek-kezdete, de egyelőre örvendenünk kell ennyi vívmánynak is, hogy proklamálva lett a törvény, jog és igazság uralma, mert ezen az ösvényen haladva cl kell jutnunk a teljes átalakulás ama nagy korszakához, mely zászlójára Írja a népek boldogságának éltető elemét, a vallásosságot is.

Üljük meg azért hálatelt szívvel Krisztus feltámadásának közelgő magasztos ünnepét, az ő keresztjéMárta sopran, Mária mezzosopran és a szolga bassus. Erre vall a mély egyházias szellem, mely keresztül ömlik rajta. Perosi önállóságát mutatja az a törekvés, hogy ő a gregorián ősi egyházi énekbe művészi fordulatokkal uj életet önt úgy, hogy mint egy Lázár feltámasztásában uj irányt láttam az egyházi zene uj fellendítésére. Tempója méltóságteljes, egyszerű, de megrázó, a finálékban hatalmas és magával ragadó. Ellonpontozása finom, de sokszor hatástalanok a zenekari közjátékok. Nagyon hálátlan s elvesző szerepe van a pistonsolók- nak, holott úgy látszik, arra Perosi súlyt fektetett. Az evangélista szerepe majd egészen recitativo. Talán ezzel az egy énekessel lehettünk csak megelégedve. Tenorja elég üdén csengett. A praeludium egészen üres, holott a zenekar mindent megtett a megmentésén. Úgy látszik Perosi fokozatosan akarta a közönséget meghódítani. Alig vártuk, midőn megszólalhat Olaszország egyik csalogánya, Fusco Amália k. a. (Márta) s a közjáték alatt már szinte hallani véltük a bánatos, panaszos hangokat, midőn szemére hányja a szomorú nővér Jézusnak:

ben vetett bizalom reményt ad népeinknek, hogy nemsokára elkövetkezik nemzetünk feltámadása is.

Ugrón Gábor.

A parlamenti életnek egyik oszlopos alakját, az országos névnek örvendő politikust, kinek egyéniségében jellem, akaraterő, tehetség, szellem, ollenállhatlan logika és páratlan szónoki talentum egyesül, a volt miniszterelnök, Bynffy Dezső kerületében, Szilágy-Somlyóu vasárnap egyhangúlag országgyűlési képviselőnek választották meg.

Oly nagyjelentőségű esemény, mely felett nem lehet egyszerűen napirendre térni. Minket az ügy közelebbről érdekel, mert városunknak egy cykluson keresztül képviselője volt, s akkor lépett vissza a politikai szereplés teréről, midőn Szalutálon a hallatlan erőszak és vesztegetés kiragadta a mandátumot kezéből.

Amit Szatmár elrontott, megreparálta Somlyó. Viszszaadta a nemzetnek a nemzeti törekvések zászlóvivőjét, azt a rendkívüli tehetséget, kinek hatalmas alakja mint üstökös ragyogott egykor politikai életünk egén, kinek fellépésétől lázba estek a korrup- tiót lihegő ellentábor tagjai.

Nem képzelhető hatalmasabb arczul- ütése a bukott miniszterelnök politikájának, nem lehetett fényesebb győzelme Ugronnak, nem kaphatott nagyobb elégtételt, mim aminő a szilágy-somlyói mandá um által neki osztályrészül jutott.

íme a legelső szabad választás első eredménye. Ebből látszik, mekkora belső értékkel bírt az a mondvacsinált lelkesedés, melyet felsőbb rendeletre Bánffy mellett a megyékben és városokban kifejtettek. Amint függetlenül nyilatkozhatik meg a népakarat, amint pénz és erőszak nem játszik bele a polgári jogok gyakorlásába, amellett a férfiú mellett foglal legelőször állást, aki Bánffy rendszerének legkegyetlenebb ellensége, az általa terjesztett korruptiónak mindig kérlelhetetlen ostora volt.

Köszönetérette Szilágy-Somlyónak, hogy visszadta a nemzetnek a legkiválóbb politikust, kiben a nemzeti aspirátiókat megtestesítve látjuk. Az az álláspont, melyet Ugrón elfoglal, minden igaz magyar logbőbb kívánságával azonos, azok az elvek, melyeket

„Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg bátyánk.“ És a nagy várakozásra, megszólal egy tremoláló, rosszul intonáló, hamis hang, a ki iránt mindjárt bizonyos jó kivánatokkal teltünk el. Hangja olyan volt, mint egy kifacsart czitrom serczegóse.

A legelső kiemelkedő rész Krisztus szólama volt: „Én vagyok a föltámadás és az élet.“ Oh mily bizalmat, reményt keltő szavak s az ének, zenekar az első tapsra ragadta a közönséget.

Krisztust a sirhoz viszik és Krisztus sir. Háromszáz énekes igazi zokogása! mélyen, szívből jövő sóhajtozása. A jelen volt óriási közönség, kik között Oltó kir. her- czeg és családja, Gruscha hg. érsek, Talli- ani nuncius, Lueger a bécsiek kedvelt polgármestere s több miniszter s kitűnőség volt jelen, lélegzetét vissza fojtva hallgatta e jelenetet, melynek hatását az orchester variátiója csak növelte, de annyira csökkentette az első rész fináléja, hogy a darabot már a bukástól féltettem.

A második rész előjátékában mintha összeszedte volna Perosi összes erejét, úgy ■'agyogott teremtő ereje. Mélységes, bánatos

hirdet, a nemzeti hagyomány szent örökségei. Ha végig nézünk hazánk történetének lapjain, azokat az eszméket, azokat a törekvéseket látjuk a hazafiság nevével egy kalap alatt, melyeket Ugrón Szilágy-Sotn- lyón kifejtett, melyeknek megvalósítását zászlójára irta.

Nem nagyképüsködik, hanem magyar emberhez illő nyíltsággal kimondja azokat az életfel tételeket, melyektől hazájának boldogsága függ, melyeket a dinasztiahoz való odaadó hűség legkisebb megsértése nélkül át lehet vinni az életbe. Ebből a programúiból ő és pártjának kormány-képessége nyilvánvalóvá lett, s csak idő kérdésé, hogy az uralomra jutott nemzeti párt egyetértésével meg is fog valósulni.

És ami iekötelezőbb, aminél nem le.het inkább lélekemelő, politikájának szellemét mély vallásos érzés hatja át. Szinte jói esik hallani az embernek a mai demoralisált világban egy ilyen kiváló férfiú ajkáról ama fenséges tanokat, melyeket programmjában hirdetett. Azt az alapot akaija lerakni a nép szivébe, arra az alapra akarja építeni hazájának boldogságát, melyet a bukott rendszer kirántott lábaink alól. Szavai betűről betűre következőleg hangzanak :

„Az én elvem és nézetem az, hogy szabad, vagyonos nemzetet jog nélkül nem lehet alkotni, jogot a nép nem bír okosan használni, ha nem hatja át az önfeláldozás szelleme ; az önfeláldozás szellemét pedig a nép mindenkor és mindenhol a vallástanitó igéiből tanulta meg. Még nem láttám a világ- történelemben népet, amely szabad volt, amelynek demokrata intézményei voltak, nem láttáin államot, amelyben a nép uralkodott, amelyben a nép szava volt döntő, hogy ne lett volna a nép vallásos, ne ragaszkodott volna a vallásához. Mert egyedül a vallásos nép bir azzal az erkölcsiséggef, amely minden csábításnak ellenáll, csak a Vallásos nép bír azzal az önfeláldozással, azzal a hittel, mely elveiért élni halni kész, csak egyedül a vallásos nép tud hitében, reményében és szeretetében annyi munkásságot kifejteni, amelylyel az országot nagygyá és boldoggá lehet tenni. Hogy ez a haza nagy és boldog, szabad és független legyen, ahhoz szükséges, hogy népe vallásos is legyén".

Nesze neked felekezetien állam. Így czáfulnak rá az óriások a törpék alkotásáira.

zene, uj eszmékkel, fordulatokkal, s már látszik, hogy az első rész zenei hibája ki vau köszörűivé. Berlinben, a hol majdnem lepiszegték az oratóriumot s az újságok úgy nyilatkoztak, hogy Perosi menjen Verdihez vezekelni zenei botlásaiért, ez a rósz tetszett legjobban.

Mikor a zsidók Jézust könyezni látják, (ezt a sírást a zenekar adja elő) zúgolódnak, hogy miért nem volt jelen Lázár betegségénél, Perosi e részt egészen Wagner hatása alatt irta, de a különböző karok, az éles dis harmóniák erős kézre, szellemre mutatnak.

Az ember szinte hallja a Lázár sírjánál levő kő elhengentósét, de Jézusnak szavai, melyekkel Lázárt feltámasztja, melyeknek talán az egész oratariumban a legkiválobb- nak kellett volna lenniök, hogy szinte érezze az ember azon szavak súlyát, hatását, melyek Lázár feltámadását előidézték, teljesen elvesztek ; nem tudtam, hogy vájjon miért, a rnü hibája-e ? vagy pedig az énekes gyarlósága miatt.

Hanem azért bő kárpótlást nyertünk a zenekar kozrejátszásában. Mily fenséges gon- .dolatok voltak benne. A mit az énekes elej-