Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-12-13 / 50. szám

hez, az nyugodt lehet, a nép megérti őt. Vajha a magyar nép közt közkézen forogna e történelem 1

4

Faiskoláink berendezése.

A „Heti Szemle“ ben folyó év deczetn- ber hó 6 án 49. számban fenti czimen egy czikk jelent meg Jankovtcs János kir. kath tanilóképezdei gazdaságiantanár tollából. Mindenek előtt elismeréssel és — nem akarok hizelegni —- köszönettel kell adóznunk czikkiró tanár urnák, hogy oly világosan, nagyon könnyen megérthető módon hozá tudomásul midenkinek, akiket érdekel, hogy miképen lehet olcsón, mérsékelt árban vagy j épen ingyen a tavaszszal faiskoláikat bérén dezni oltásra alkalmas magcsemetékkel, oltványokkal stb. Czikkiró tanár ur útbaigazítása oly világos, keresztülvitele pedig oly egyszerű, hogy egy gazdasági ismétlő iskolát vagy faiskolát vezető tanító sem mulaszt hatja el az előnyös, kedvező feltételű alkalmat kezelése alatt álló faiskolájának kellő berendezésére. Meg vagyok győződve, hogy minden tanitó e tekintetben tudja a kötelességét és kész megragadni az alkalmat, tehát rajta nem múlik az, hogy a faiskolája ne legyen úgy berendezve, mint azt tőle a felsőbb hatóság megkívánja, vagy mint azt ő maga is óhajtaná, mert nem tudok elképzelni oly egyént, ki fáradalmas munkája eredményén nem tudna örülni, látva, hogy munkája, fáradsága nem hiába való, haszontalan igyekezet.

De van azonban itt egy hiba, egy akadály, mely egy szorgalmas tanitó munka- utjába meglehetős akadályokat gördít s igy a tanitó munkája meglehetős akadályokba ütközik. Igaz, hogy a mezőgazdaságról szóló 1894. évi XII. törvény szerint a községek tartoznak faiskolát felállítani, s azt a szükséges, hiányzó kellékekkel felszerelni, de ; nagyon könnyen meg lehet számlálni azon községek számát, melyek a fenti törvény intencziójának, illetőleg rendelkezésének kel lőeu eleget tegyenek. Nem tudom magamnak megmagyarázni, hogy a köznép miért idegenkedik mindentől, ami kulturális czélu intézmény, mely semmi körülmények között sem lehet kárára, hanem — azt hiszem hasz i:ára.

Ami a faiskoláinkat illeti, igaz hogy a ; község ad területet, de ha a község — tisztelet a kivételeknek — úgy lelkesülne az intézmény iránt mint amilyen idegenkedéssel és nem esekéJymérvü antipatiával viseltetik iránta, az esetben nem csonkítaná meg a törvényszabta területet és nem választaná a faiskola vagy gazdasági ismétlő iskola számára a község legrosszabb talaját. Tény az, hogy a gazdaságtan- tanítónak meg kell mutatnia, hogy a rossz talajból, hogyan lehet jó talajt csinálni, de arra már nem vállalkozható, hogy a semmiből csináljon művelhető talajt, különösen akkor, mikor a község nem bocsát a tanitó rendelkezésére semmi néven nevezendő oly kelléket, melylyel, ha nem is első osztályú talajjá, de legalább müvelhetővé tenné a gazdálkodásra szánt területet.

Van oly gazdasági ismétlő iskolai terület, hol hajdanta a bókák kuruttyoltak és állandóan viz boritotta a területet; itt már valóban nehézségekkel kell küzdenie az embernek, hogy ha ily talajból jó talajt akar létrehozni. Ily helyeken, a hol a gazdasági tanitó rendelkezik két ásóval, két lapáttal és egy kapával, melyeket a község gazdasági ismétlő- és

„H E T I 8 Z E M L E“ (50 ikszám.)

faiskola felszerelésnek minősit, se fa- se gazdasági ismétlő iskola létre nem hozható. , A mi pedig a pénzbeli hozzájáiulást illeti, | ments Isten, amennyi küzdelemmel áll az 1 ember szemben. — Előfordul sok helyen az | az eset, hogy a község vagy semmi vagy nagyon is kevés pénzösszeggel járul a dologi kiadásokhoz, a mi a személyi kiadásokat, illetve tiszteletdijakat illeti, szó sem lehet róla. Van egy-egy község, hol sok unszolás után nagy nehezen megadja a tanítónak a tiszteletdijat,

Mindezekből világosan észrevehetjük, hogy semmi lelkesedés s nagyon csekély jó- j indulat fűzi a községet ezen kulturális intézményhez, pedig annak üdvös és hasznos voltáról meggyőződést szerezhetett volna, vagy szerezhet. Különösen a gyümölc-fa- tenyésztés hoz hasznot a tenyésztőnek. Ismerek oly vidékeket, hol őszszel a jó, egész séges szilvának nagy keletje van. G-alicóiból; Lengyelországból jönnek el e vidékre s jó pénzen megveszik és a szilvát fenyöfd-lmr dókba rakják s igy szállítják ki hazánkból külföldre, mi bizonyítéka annak, hogy gyü- mőlcstermolésünk iránt a külföld is érdekkel viseltetik és gyümülcskivitelünk lendületet vett, ila már a gazda kevésbbó gondozott, és művelt gyümölcsfát után ily hasznot élvez, annál inkább re> 'élheti, hogy kellően gondozott és annak idején miveit gyümölcsfáinak termése jóval értékesebben adható el, mint ellenkezőleg. Tehát semmi kétség, hogy gyű mölcstermelésünknek nelegyen anyagi haszna, csak akarat kell és kitartás ahhoz, hogy az ember először is jó és nemes fajhoz jusson és azt kellően s minél nagyobb mértékben tenyószsze.

Ott, hol a gyümölcsfa nem igen tenyészthető, ott sem haszontalan a munkánk, mert ha rendelkezünk kellő mennyiségű gyümölcsfajokkal az apró csemetéket jó áron eladhatjuk azon vidékre, a hol megterem a gyümölcs. Sok költséggel és fáradsággal azonban le lehet küzdeni az akadályokat és , lehetővé teszszük a gyümölcstermelést. Példa Kecskemét az Alföldön, hol óriási összeggel és fáradsággal ugyan, de mindazonáltal létre- j jött. a gyümölcstermelés s ma már szép gyümölcsösökkel rendelkezik. Tény azonban az i-’, hogy szegényebb község nem versenyezhet Kecskeméttel, hanem kisebb mértékben igenis tenyészthet gyümölcsöt, mi már sok embernek jókora összeget csúsztatott a zsebébe.

Ma. osáii János.

Hire k.

Boldogasszony fogantatásának ünnepét ülte

a mull pénteken a kath. egyház. Magasztos ünnep ez, annak emlékéül, hogy Is- j ten megóvta az eredeti bűntől a hold. szü- ■ zet, kitol az Isten fia emberi testet vett magára. E napon múlt 45 éve, hogy IX. Ptus pápa kihirdette a szeplőtelen fogantatás hit- ágazatát, mely hitét képezte a kereszténységnek az első századok óta. A székesegy- , házban ünnepélyes nagy mise volt, melyet dr. Keszler Ferencz praelatus kanonok mondott, míg szent beszédet O méltósága a püspök ur intézett a közönséghez a bold, szűz szeplőtelen fogantatásáról, ugyanez alkalommal oktatta ki a híveket a másnap kezdődő missióról is.

Éjféli mise Szilveszterkor. Ö szentsége XIII. Leo pápa november 13-ról keletkezett decretummal elrendelte, hogy az összes plébánia templomokban 1899. év és 1900-ik év Szilveszter napján éjféli 12 órakor ünnepélyes szt. misét tartsanak. Ezen éjjeli misék a századforduló alkalmából elrendelt szent óv megünneplésének a határjelzői. E miso alatt a hivelc is áldozhatnak.

MiSSio. A kegyelem ideje, a lelki sz. gyakorlat napjai f. hó 9 én megkezdődtek. Az esti csöndben megkondultak a székesegyház harangjai s templomba hívták a közönséget. A székesegyház 6 órára meg telt ájtatos néppel, kikhez bevezetésül maga főpásztor intézett, szívből eredő, lelkes buzdítást ; bemutatta a missio szónokait, kiknek a juri-dic’io jelvényéül maga adta át a stolat. Vem Sanc:e után páter Riesz lépett a szószékre s a nagy templomot teljesen betöltő kedves hangján a népszónok ellenállhatatlan közvetlenségével tartá meg gyö- györü bevezető beszédét. Azt, fejtegette: kiknek van szűkségök a missiora s bizony kivehet te a részét mindenki. Vasárnap reggel a 7 órai sz. mise után páter Tamás beszólt az ember rendeltetéséről, 9 órakor ugyan é tárgyról p. Mladoniczky; este 6 órakor pedig a székesegyház minden zugát betöltő néptömegnek ismét p. Riesz szólt a lélek halhatatlanságáról. A prograrnm szerint e hót minden napján reggel a rorate intse után s este ü órakor vannak sz. beszédek; hétfőn és kedden d. e. V2II órakor p. Riesz az iskolás gyermekekhez intézett kedves exhor- tatiót; kedden reggel megkezdődött a gyóntatás is. Egyik legmeghatóbb mozzanata a mtssióuak az esti sz. beszédek után az a pár percznyt csönd a kitelt Oltáriszentség előtt, mialatt a nagy harang íájóan sir a magasban s a térdre borult kér. nép könyes szemmel imádkozik a büuösök megtéréséért, Meglepően örvendetes a közönség kitartó buzgalma, melylyel lelkűk üdvére szolgáló perczeket sie nek felhasználni. A templom szent beszédek alatt rendszerint meg van elve ájiaios bivekkel.

Százezer korona alapítvány. A kalocsai székes főkáptalan e hó 9 én tartott ülésében százezer korona alapítványt szavazott meg a létesítendő magyar kaih. egyetem czóljaira.

Nagybeteg polgármester. Hérmán Mihály

polgármester pár hót óta súlyos betegen fekszik. Hiilés folytán influenzát kapott, mely tüdőgyuladássá fajult. Családja és az orvosok gondos ápolásban részesítik, így temóny van hozzá, hogy nem sokára ismét jó egészségben látjuk. A mult vasárnap — mint értesülünk — Budapestről táviratilag hívtak orvost a beteg ágy. hoz. Az egész város közönsége őszinte részvéttel kiséri szeretett po 1 gát ntesierének súlyos betegségét és minél előbbi felgyógyulását a leghőbben óhajtja.

Érdemrend átadása. Kofranek Vendel nyug. katasztert felmérési felügyelőt őfelsége 40 éves hü szolgálatainak elismerése fejében a Ferencz József rend lovagksresztjével tüntette ki. Az érdemes férfiúnak tegnapelőtt déli 12 órakor tűzte mellére a főispán szép beszéd kiséretébíii az érdem keresztel a városház tanácstermében. Az ünnepelt meg hatottan mondott köszönetét úgy ő felségének mint a főispánnak, ki a kitüntetést közvetítette. Az ünnepélyes aktusnál pályatársai és családjának tagjai voltak jelen.

Dj hivatali Önök- A földmivelósi miniszter Nyárády László folyammérnököt a helybeli folyammérnöki hivatal állandó vezetésével megbízta.

Az érdem jutalmazása. A mai panamas világban ritkaságszámba megy az olyan szép elismerés, mint a milyenben városunk köztörvényhatósága tegnapelőtt tartott közgyűlésében Kertészffy Gábor pénztárost ró-