Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-10-11 / 41. szám
szalaggal diszitett zászlóik alatt. A hölgyközönség is nagy számmal volt képviselve. Megjelent a kir. kath. főgymn. és a tanítóképző ifjúsága is tanáraival. Úgy a gör. kath. mint a ref. templomokban is voltak gyászistentiszteletek. — Az ev. ref. főgymn. és a kir. kath. tanitóképző ifjúsága gyász- ünnepélyeket rendezett. A ref. gymnasium- ban azifj. dalárda bevezető éneke után Osváth Elemér tanár imát mondott, majd Bagothay Sándor szólott nagy hatással a nap jelentőségéről, hazaszeretetre buzdítván az ifjakat. Budik József VII. oszt. tanuló egy alkalmi költeményt mély érzéssel szavalt. Végül ismét a dalárda énekelt. — A kir. kath. tanitóképző intézetben az ünnepély sorozatát szintén a dalárda éneke nyitotta meg, mely a Hymnust nagy lelkesedéssel adta elő. Bodnár Gáspár emlékbeszéde remeke volt a szónoki művészetnek. Felemelt és magával ragadott minden szivet. Óriási tapsvihar és éljenzés tört ki, midőn a tudós tanár ur befejezte eszmékben gazdag, választékos, az érzelmek mélysége által átszőtt beszédét. Olty Antal IV. éves növendék szónoki lendülettel adta elő Mátraynak „Szellem óra“ czimü alkalmi költeményét. Némethy Sándor nagy gonddal készített tanulmánya általános tetszésben részesült. Schmied Ferencz orgonán, Müller Lajos zondorán játszott egy darabot ügyes technikával közmegelegedésre. Vasúti tiszt áthelyezése. Kovács Ferencz m. kir. államvasuti hivatalnok városunkból Ungvárra lett áthelyezve. Kamarai tagok. A debreczeni keresk. és iparkamara városunkból Antal Dániel kereskedőt és Gábriel József iparost rendes, Pás- kuj Imre kereskedőt és Litteczky Endrét póttagoknak választotta meg az ipartanácsba. Tanítói kinevezés. Majláth Görgy gróf zempléni nagybirtokos az általa fentartott rk. patronátusi iskolához Perbenyikre Krai- ger István tanítójelöltet nevezte ki, ki a tanfolyamot a szatmári kir. kath. tanítóképző intézetben a múlt tanévben végezte be. Chorin Ferencz dr., orsz. képviselő ma este érkezik városunkba, hogy az iparosok bajainak orvoslása czéljából mozgalmat indítson. Kíséretében lesz Gerster Miklós ipariskolai felügyelő is. Ez ügyben a polgármester a múlt vasárnap értekezletre hívta össze az iparosokat, kik nagy számmal jelentek meg, de a vélemények annyira elágazók voltak, hogy a tanácskozás semmi positiv eredményre nem vezetett, s a polgár- mester azzal bocsátotta el az egybegyűlteket, hogy saját egyleteikben ismét beszéljék meg a sérelmeket. Az indóház átadása. Mint értesülünk, a vasúti indóházat, mely remek kivitelben, a kor és közönség igényeinek megfelelő styl- ben és berendezéssel már készen áll, november 1-ón fogják a közforgalom számára ünnepélyesen megnyitni. Pád. sz. Antal perselyében e héten begyült 46 frt 80 kr. Szüreti mulatság. A kath. legényegyesület a múlt vasárnap tartotta meg szokásos szüreti mulatságát, mely ez alkalommal is nagy számú közönséget, mulatni vágyó leányokat és ifjakat vonzott a Vigadó termeibe. A mulatság az egylet helyiségéből rendezett lámpionos diszfelvonulással vette kezdetét, midőn festői látványt nyújtottak a magyar jelmezekbe öltözött csőszök és csősznők. A mulatság a maga nevében páratlan volt, aki megjelent, soha sem hányja meg. A jókedv fokozatosan növekedett, vidám tréfák, vig kaczaj, derült hangulat uralko6 _ _____ _ dott a terem minden zugában. A tolvajt, — volt légyen ur vagy kisasszony — menthetetlenül nyakoncsiptók a szemfüles csőszök és csősznők, s minden ellenszegülés daczára kegyelem nélkül hurczolták a kérelhetetlen bírói szók elé; honnan Bölönyi László és Bóth Gyula hallatták ítéleteiket. Szóval a mulatság szépen sikerült, miért első sorban Ékkel Lajost, az egylet elnökét illeti a dicséret, melyben minden bizonynyal a rendezőség többi tagjai is méltán osztozkodnak. Meghívó. A szalmár-Németi Dalegyesület Ludmann Ilonka kissaszony szives közreműködése mellett 1899. év. október hó 14-én a Vigadó nagytermében tagilletményes dalestélyt rendez, melyre a müveit közönséget ez utón is meghívja az elnökség. Műsorozat: 1. Nem nézek én; férfikar Huber Károlytól. 2. Polka; férfikar Szvobodától. 3. Kettős ; előadják Ludmann Ilonka k. a. és dr. Vajay Imre ur, zongorán kiséri Meder Mihály ur. 4. Erdei hangulat; solo-négyes zongora kísérettel Schweidától. 5. Magyar népdalok; férfikar Hoppe Rezsőtől. 6. Ki a gonddal; férfikar Riegertől. A dalestély kezdete este V2 8 órakor. Színházi mÜSOr. Szerdán Hoffman meséi. Csütörtökön Velenczei Kalmár, a czimszerep- ben Rakodczayval. Pénteken „Szigetvári vértanuk.“ Szombaton „Nap és Hold“. Vasárnap „Halász szeretője“. Hétfőn „Csók“. Kedden „Mozgófényképek.“ A szüret idejét a hegyközség választmánya e hó 23-ra tűzte ‘ki. Igen eltérők voltak a vélemények, sokan 19-ót szerették volna. Végre is, mint minden egyéb közös ügyben a többség határozata dönt, mely előtt a kisebbségnek meg kell hajolni, mert az adott esethez hasonlókban obstruktiónak helye nincsen. Hirdetmény. Tudatom e város közönségével, hogy a törvényhatóság igazoló választmányának a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítása tárgyában 2/899 sz. alatt kibocsátott hirdetménye a mai naptól számított 8 napra a városháza hirdetményi táblájára kifüggesztetett, s mindazok, kik adójuknak kétszeres beszámítását igénylik, felszólamlásaikat szóval vagy Írásban az október hó 16-án d. e. 9-12 és d. u 5-ig a városi kistanács teremben üléselő igazoló választmány előtt beadhatják. Szat- már-Nómeti, 1899. október. 6-án. Dr. Korbay Károly főkapitány. = Vidék. „II E T I S Z L E“ (41-ik szám.) Kagy-Károly, okt. 9. Istentiszteletek. Ő felsége a király névnapján a róm. kath. templomban ünnepélyes nagy mise volt. Megjelentek a hatóságok, a tisztikar és az iskolák növendékei. — Az aradi vértanuk emlékünnepén gyászmise volt, melyen gróf Hugonnai Béla főispán és Nagy László alispán vezetése alatt szintén ott voltak az összes hivatalos testületek. Az ájta- tos közönség egészen megtöltötte a templomot. A misét mindkét alkalommal Balezer Ernő kegyesrendi házfőnők mondotta. Városi közgyűlés. A napokban tartott közgyűlés Feifer Endrét közfelkiáltással számvevőnek, Szólómájer Gusztávot pénztári ellenőrnek és Balázs Mártont könyvelőnek választotta meg. Nagy László alispánnak, ki a választások alatt elnökölt, a közgyűlés a Petőfi-ünnepély ügyes rendezéséért köszönetét szavazott. Szüreti mulatság. A kath. legényegyesület sikerült szüreti mulatságot rendezett, melyen városunk polgársága nagy számmal volt képviselve. Bohókás tréfákról, melyek a jókedv felderitóséhez hozóját ultak, bőven gondoskodva volt. Festői látvány volt a csőszlegények és csőszleányok felvonulása, kik mindannyian szép magyar öltözetben voltak. Kőrösmezőn az idei szarvasvadászat — több mint 50 ezer holdnyi kincstári területen — a bőgós után ítélve a legjobb aus- piciumok között indult meg mintegy három héttel ezelőtt, s a következő érdekes eredménynyel végződött: Báró Vay Dénes pozsonyi főispán lőtt 2-őt ; Palhni Inkei Antal somogyi nagybirtokos ugyancsak 2-őt. Kiméi Jenő főbérlő leteritett 4-et, köztük egy hatalmas példányt gyönyörű 20 kilogrammos lapátalaku agancscsal; Felsőőri Nagy Pál is 4-et. És Tomcsányi Gusztáv erdőigazgató nagyon rövid idő alatt 2-őt. Utóbőgésre, amely még vagy egy hétig tart, értesülésünk szerint — többen érkeztek Szatmárból is. — A vadászat most a községi erdő területen folyik. Színház. Vájjon a közönség részéről: üres szív vagy üres tárcza-ó az oka az üres háznak ? — Ki tudná eldönteni. Tény7, hogy a színház botrányosan üres. Akik az üres tárczára hivatkoznak, a péntek esti némi sokadalmat a zónaárnak hajlandók betudni; de valószínűbb, hogy ezúttal inkább a hazafias ünnepi alkalom vonzott. Mi határozottan a tisztelt közönség közönyét, szeszélyét hibáztatjuk, mely unalmasan affektálva mondja: Lasz még időuk színházba járni hat hónapon át 1 ... Távollétével tündöklő tisztelt közönség, vegye tudomásul, hogy e héten sok kellemes pprcztől fosztotta meg magát. Nem hallotta Érczkövyt, az érezhangu baritonistát a Madarászban; nem érezte az elragadtatást Lilinek, az ezüst csengő Feledinek sorra megismételt dalain ; nem nevetett a Suhancz (Feledi), a Ciss urfi (Novák Irén) pajkossá- gain ; nem látta az elegáns Morváit a „Vasgyárosban, s Ardait a pompás tragikát; nem élvezte a Gulyás, Tábori jó izü mókáit, nem is említem a vasárnap esti sikerült népszínművet, stb. stb. stb. Kedves közönség fogadja őszinte sajnálatomat. R. Közgazdaság. Az életbiztosításról. Takarékosságra int a kor szelleme. Egyrészt azért, mert ijesztő módon tolong minden pályán a tömeg ember és nyüzsgő sokaságából nem mindenkinek jut kenyér : másrészt, mert ezrek kezéből csavarja ki az életfenntartó eszközt — a gép és most folyton növekvőben van a harcz az emberi erő ős a masina energiája között. Panaszra nyílik az emberi ajk, mint Madách mondja Ember tragédiájában: „Több az eszkimó mint a fóka!“ Nagy szociális átalakulásoknak kell történniök, hogy kiegyenlítést nyerjen az ember- kinálat és a kereslet közötti kedvezőtlen arány és csak jövő generácziók fogják a szocziálizmus nivelláló hatását érezni; de amig a társadalom üstjében a jövő életitala forr, addig hallani véljük a kor intelmét, amely szól szegényhez, gazdaghoz egyaránt: „Takaríts /" És boldogok, a kik a kor szózatát hallják és követik. Az életnek legnagyobb bölcsesége szól belőle hozzánk. De mi még messze mögötte vagyunk más kul- turállamoknak ezen intelem kellő megértésében; mutatja és szomorúan igazolja ezt az az alacsony arány- szám, amely hazánkban az életbiztosítás terjedtségét jelzi. Pedig az észszerű takarításnak épen az életbiztosítás utján kell megtörténnie, mert hiszen kiszámíthatatlan a sors szeszélye ős soha sem tudhatjuk, hogy megengedtetik-e érnünk a következő napot. De mit takaríthatunk, ha nem áll rendelkezésüukre hosszú idő a takarításhoz ? Mig az életbiztosítás intézményének épen abban rejlik áldásos és üdvös volta, hogy előre is tudjuk, hogy mennyi a takarított összeg, akár felénk suhint a halál kaszája, akár nem. Ha van törvénye a nagy számoknak, úgy még inkább van a fix számoknak törvénye a küzdelmes létben, amely hogy meddig tart, nincs halandó, aki megmondhatná. A gyásznak könyüjőt ugyan nem, de a nyomornak sok ezer könyjőt szárítaná fel, ha az életbiztosítás intézménye napjainkban terjedettebb volna nálunk magyaroknál. Pedig még mindig ott tartunk, hogy
