Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-10-11 / 41. szám

szalaggal diszitett zászlóik alatt. A hölgy­közönség is nagy számmal volt képviselve. Megjelent a kir. kath. főgymn. és a tanító­képző ifjúsága is tanáraival. Úgy a gör. kath. mint a ref. templomokban is voltak gyászistentiszteletek. — Az ev. ref. főgymn. és a kir. kath. tanitóképző ifjúsága gyász- ünnepélyeket rendezett. A ref. gymnasium- ban azifj. dalárda bevezető éneke után Osváth Elemér tanár imát mondott, majd Bagothay Sándor szólott nagy hatással a nap jelentő­ségéről, hazaszeretetre buzdítván az ifjakat. Budik József VII. oszt. tanuló egy alkalmi költeményt mély érzéssel szavalt. Végül ismét a dalárda énekelt. — A kir. kath. ta­nitóképző intézetben az ünnepély sorozatát szintén a dalárda éneke nyitotta meg, mely a Hymnust nagy lelkesedéssel adta elő. Bod­nár Gáspár emlékbeszéde remeke volt a szónoki művészetnek. Felemelt és magával ragadott minden szivet. Óriási tapsvihar és éljenzés tört ki, midőn a tudós tanár ur be­fejezte eszmékben gazdag, választékos, az érzelmek mélysége által átszőtt beszédét. Olty Antal IV. éves növendék szónoki lendülettel adta elő Mátraynak „Szellem óra“ czimü al­kalmi költeményét. Némethy Sándor nagy gonddal készített tanulmánya általános tet­szésben részesült. Schmied Ferencz orgonán, Müller Lajos zondorán játszott egy darabot ügyes technikával közmegelegedésre. Vasúti tiszt áthelyezése. Kovács Ferencz m. kir. államvasuti hivatalnok városunkból Ungvárra lett áthelyezve. Kamarai tagok. A debreczeni keresk. és iparkamara városunkból Antal Dániel keres­kedőt és Gábriel József iparost rendes, Pás- kuj Imre kereskedőt és Litteczky Endrét pót­tagoknak választotta meg az ipartanácsba. Tanítói kinevezés. Majláth Görgy gróf zempléni nagybirtokos az általa fentartott rk. patronátusi iskolához Perbenyikre Krai- ger István tanítójelöltet nevezte ki, ki a tanfo­lyamot a szatmári kir. kath. tanítóképző in­tézetben a múlt tanévben végezte be. Chorin Ferencz dr., orsz. képviselő ma este érkezik városunkba, hogy az iparosok bajainak orvoslása czéljából mozgalmat in­dítson. Kíséretében lesz Gerster Miklós ipar­iskolai felügyelő is. Ez ügyben a polgár­mester a múlt vasárnap értekezletre hívta össze az iparosokat, kik nagy számmal je­lentek meg, de a vélemények annyira elágazók voltak, hogy a tanácskozás semmi positiv eredményre nem vezetett, s a polgár- mester azzal bocsátotta el az egybegyűlteket, hogy saját egyleteikben ismét beszéljék meg a sérelmeket. Az indóház átadása. Mint értesülünk, a vasúti indóházat, mely remek kivitelben, a kor és közönség igényeinek megfelelő styl- ben és berendezéssel már készen áll, no­vember 1-ón fogják a közforgalom számára ünnepélyesen megnyitni. Pád. sz. Antal perselyében e héten be­gyült 46 frt 80 kr. Szüreti mulatság. A kath. legényegye­sület a múlt vasárnap tartotta meg szoká­sos szüreti mulatságát, mely ez alkalommal is nagy számú közönséget, mulatni vágyó leányokat és ifjakat vonzott a Vigadó ter­meibe. A mulatság az egylet helyiségéből rendezett lámpionos diszfelvonulással vette kezdetét, midőn festői látványt nyújtottak a magyar jelmezekbe öltözött csőszök és csősz­nők. A mulatság a maga nevében páratlan volt, aki megjelent, soha sem hányja meg. A jókedv fokozatosan növekedett, vidám tréfák, vig kaczaj, derült hangulat uralko­6 _ _____ _ dott a terem minden zugában. A tolvajt, — volt légyen ur vagy kisasszony — menthe­tetlenül nyakoncsiptók a szemfüles csőszök és csősznők, s minden ellenszegülés daczára kegyelem nélkül hurczolták a kérelhetetlen bí­rói szók elé; honnan Bölönyi László és Bóth Gyula hallatták ítéleteiket. Szóval a mulat­ság szépen sikerült, miért első sorban Ék­kel Lajost, az egylet elnökét illeti a dicséret, melyben minden bizonynyal a rendezőség töb­bi tagjai is méltán osztozkodnak. Meghívó. A szalmár-Németi Dalegye­sület Ludmann Ilonka kissaszony szives közreműködése mellett 1899. év. október hó 14-én a Vigadó nagytermében tagilletményes dalestélyt rendez, melyre a müveit közön­séget ez utón is meghívja az elnökség. Mű­sorozat: 1. Nem nézek én; férfikar Huber Károlytól. 2. Polka; férfikar Szvobodától. 3. Kettős ; előadják Ludmann Ilonka k. a. és dr. Vajay Imre ur, zongorán kiséri Meder Mihály ur. 4. Erdei hangulat; solo-négyes zongora kísérettel Schweidától. 5. Magyar népdalok; férfikar Hoppe Rezsőtől. 6. Ki a gonddal; férfikar Riegertől. A dalestély kez­dete este V2 8 órakor. Színházi mÜSOr. Szerdán Hoffman meséi. Csütörtökön Velenczei Kalmár, a czimszerep- ben Rakodczayval. Pénteken „Szigetvári vér­tanuk.“ Szombaton „Nap és Hold“. Vasár­nap „Halász szeretője“. Hétfőn „Csók“. Ked­den „Mozgófényképek.“ A szüret idejét a hegyközség választ­mánya e hó 23-ra tűzte ‘ki. Igen eltérők voltak a vélemények, sokan 19-ót szerették volna. Végre is, mint minden egyéb közös ügyben a többség határozata dönt, mely előtt a kisebbségnek meg kell hajolni, mert az adott esethez hasonlókban obstruktiónak helye nincsen. Hirdetmény. Tudatom e város közönsé­gével, hogy a törvényhatóság igazoló vá­lasztmányának a legtöbb adót fizetők név­jegyzékének összeállítása tárgyában 2/899 sz. alatt kibocsátott hirdetménye a mai naptól számított 8 napra a városháza hir­detményi táblájára kifüggesztetett, s mind­azok, kik adójuknak kétszeres beszámítását igénylik, felszólamlásaikat szóval vagy Írás­ban az október hó 16-án d. e. 9-12 és d. u 5-ig a városi kistanács teremben üléselő igazoló választmány előtt beadhatják. Szat- már-Nómeti, 1899. október. 6-án. Dr. Korbay Károly főkapitány. = Vidék. „II E T I S Z L E“ (41-ik szám.) Kagy-Károly, okt. 9. Istentiszteletek. Ő felsége a király név­napján a róm. kath. templomban ünnepélyes nagy mise volt. Megjelentek a hatóságok, a tisztikar és az iskolák növendékei. — Az aradi vértanuk emlékünnepén gyászmise volt, melyen gróf Hugonnai Béla főispán és Nagy László alispán vezetése alatt szintén ott vol­tak az összes hivatalos testületek. Az ájta- tos közönség egészen megtöltötte a templo­mot. A misét mindkét alkalommal Balezer Ernő kegyesrendi házfőnők mondotta. Városi közgyűlés. A napokban tartott közgyűlés Feifer Endrét közfelkiáltással számvevőnek, Szólómájer Gusztávot pénztári ellenőrnek és Balázs Mártont könyvelőnek választotta meg. Nagy László alispánnak, ki a választások alatt elnökölt, a közgyűlés a Petőfi-ünnepély ügyes rendezéséért köszönetét szavazott. Szüreti mulatság. A kath. legényegye­sület sikerült szüreti mulatságot rendezett, melyen városunk polgársága nagy számmal volt képviselve. Bohókás tréfákról, melyek a jókedv felderitóséhez hozóját ultak, bőven gondoskodva volt. Festői látvány volt a csőszlegények és csőszleányok felvonulása, kik mindannyian szép magyar öltözetben voltak. Kőrösmezőn az idei szarvasvadászat — több mint 50 ezer holdnyi kincstári terü­leten — a bőgós után ítélve a legjobb aus- piciumok között indult meg mintegy három héttel ezelőtt, s a következő érdekes ered­ménynyel végződött: Báró Vay Dénes pozsonyi főispán lőtt 2-őt ; Palhni Inkei Antal somogyi nagybirtokos ugyancsak 2-őt. Kiméi Jenő főbérlő leteritett 4-et, köztük egy hatalmas példányt gyönyörű 20 kilogrammos lapátalaku agancscsal; Felsőőri Nagy Pál is 4-et. És Tomcsányi Gusztáv erdőigazgató nagyon rövid idő alatt 2-őt. Utóbőgésre, amely még vagy egy hétig tart, értesülésünk szerint — többen érkeztek Szatmárból is. — A vadászat most a községi erdő területen folyik. Színház. Vájjon a közönség részéről: üres szív vagy üres tárcza-ó az oka az üres háznak ? — Ki tudná eldönteni. Tény7, hogy a szín­ház botrányosan üres. Akik az üres tárczára hivatkoznak, a péntek esti némi sokadalmat a zónaárnak hajlandók betudni; de valószí­nűbb, hogy ezúttal inkább a hazafias ünnepi alkalom vonzott. Mi határozottan a tisztelt közönség kö­zönyét, szeszélyét hibáztatjuk, mely unal­masan affektálva mondja: Lasz még időuk színházba járni hat hónapon át 1 ... Távollétével tündöklő tisztelt közönség, vegye tudomásul, hogy e héten sok kelle­mes pprcztől fosztotta meg magát. Nem hal­lotta Érczkövyt, az érezhangu baritonistát a Madarászban; nem érezte az elragadtatást Lilinek, az ezüst csengő Feledinek sorra megismételt dalain ; nem nevetett a Suhancz (Feledi), a Ciss urfi (Novák Irén) pajkossá- gain ; nem látta az elegáns Morváit a „Vas­gyárosban, s Ardait a pompás tragikát; nem élvezte a Gulyás, Tábori jó izü mókáit, nem is említem a vasárnap esti sikerült népszín­művet, stb. stb. stb. Kedves közönség fogadja őszinte saj­nálatomat. R. Közgazdaság. Az életbiztosításról. Takarékosságra int a kor szelleme. Egyrészt azért, mert ijesztő módon tolong minden pályán a tö­meg ember és nyüzsgő sokaságából nem mindenki­nek jut kenyér : másrészt, mert ezrek kezéből csavarja ki az életfenntartó eszközt — a gép és most folyton növekvőben van a harcz az emberi erő ős a masina energiája között. Panaszra nyílik az emberi ajk, mint Madách mondja Ember tragédiájában: „Több az esz­kimó mint a fóka!“ Nagy szociális átalakulásoknak kell történniök, hogy kiegyenlítést nyerjen az ember- kinálat és a kereslet közötti kedvezőtlen arány és csak jövő generácziók fogják a szocziálizmus nivel­láló hatását érezni; de amig a társadalom üstjében a jövő életitala forr, addig hallani véljük a kor intel­mét, amely szól szegényhez, gazdaghoz egyaránt: „Ta­karíts /" És boldogok, a kik a kor szózatát hallják és követik. Az életnek legnagyobb bölcsesége szól belőle hozzánk. De mi még messze mögötte vagyunk más kul- turállamoknak ezen intelem kellő megértésében; mu­tatja és szomorúan igazolja ezt az az alacsony arány- szám, amely hazánkban az életbiztosítás terjedtségét jelzi. Pedig az észszerű takarításnak épen az életbiz­tosítás utján kell megtörténnie, mert hiszen kiszámít­hatatlan a sors szeszélye ős soha sem tudhatjuk, hogy megengedtetik-e érnünk a következő napot. De mit takaríthatunk, ha nem áll rendelkezésüukre hosszú idő a takarításhoz ? Mig az életbiztosítás intézményé­nek épen abban rejlik áldásos és üdvös volta, hogy előre is tudjuk, hogy mennyi a takarított összeg, akár felénk suhint a halál kaszája, akár nem. Ha van törvénye a nagy számoknak, úgy még inkább van a fix számoknak törvénye a küzdelmes létben, amely hogy meddig tart, nincs halandó, aki megmondhatná. A gyásznak könyüjőt ugyan nem, de a nyomor­nak sok ezer könyjőt szárítaná fel, ha az életbiztosí­tás intézménye napjainkban terjedettebb volna nálunk magyaroknál. Pedig még mindig ott tartunk, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom