Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-09-27 / 39. szám

gyermekeik nevelésére gondot fordítsanak, hogy ez ifjú szüleinek örömeihez hasonlót élvezhessenek. Ugyanez évben tette le az exho rta-'o n vizsgálatot. A következő évben Szatmári káplánná nevezte ki megyés püspöke. Formai és esz­mei szépségekben gazdag beszédei, gyújtó előadása, tiszta csengésű, szép, erős hangja lebilincselte a hallgatóságot és méltó f'eitü nést keltett az akkor már kiváló szónok hí­rében álló főnöke: Páskuj Lajos mellett is. Alig volt egy pár hónapig kópián, midőn a város legtiszteletre méltóbb polgárai éjjeli zenét adtak neki s az ablaka alatt, felfogad­ták, hogy a legközelebbi üresedés alkalmá­val őt választják meg r. k. plébánosnak. 1861 -ik év végén tanár lett a szatmári kir. kath. főgyimnáziutnban, hol a történelem és magyar irodalmi tanszékre jelölték. E he­lyen elért, sikereit vezérczikkünk méltatja. A gyorsírászati tanfolyamot 1870-ben elvégezte s ebből miként már előbb : 1867- ben a magán tanulmányai után letett, fényes vizsgálat alapján a történelem és magyar irodalomból tanári oklevelet nyert. • 1881 december végén a városi törvény­hatóság egyhangú és osztatlan lelkesedéssel megválasztotta plébánosnak. Nem sokára esperes, 1887 márcsius'7-én az angyalok ki rálynéjáról nevezett kompholti apát lett. Apáttá történt kineveztetése okozta szüleinek a legnagyobb örömet. Haldokló atyja meg­kívánta, hogy teljes diszben jelenjen meg ágyánál s midőn apáti keresztjét megfogta, így szólt: most már könyebben viselem fáj­dalmaimat, hiszen az Isten nagyon megéde­sítette utolsó perczeimet. Mint plébános — bár Szatmár határán túl is hirt és tisztele­tet vivőit ki magának s személyes ismeretség fűzte az ország legjelesebb embereihez, - úgy­szólván összeforrt városunkkal. Nem volt Szatmáron társadalmi, jótékonysági, culturális mozgal om, melynek élesztője'slntézmény mely­nek lelke ne volt. volna. A kath.legény egyesü­letnek védnöke, a helybeli vörös kereszt egye­sületnek titkára, a szatmári egyházmegyei irodalmi körnek választmányi tagja, a kath. kaszinónak több évig alelnöke, a polgári ka­szinónak 12 éven át jegyzője, a jótékony nő­egyesületnek 25 évig titkára, a Széchenyi társulatnak alelnöke, a Kölcsey-kör irodalmi osztályának elnöke, Szatmár város képviselő ___________________________ _.H_E te stületének, lagja. stb. Áldásos és sok ol­dalú tevékenységéért a király 189 -ben a III oszt. vaskorona renddel díszítette fel min­den szépért és nemesért lelkesülni tudó ke­belét. A tettek mezejéről körülbelül egy fél év óta kiragadta testéi, lelkét egyaránt gyötrő betegsége. Szenvedéseinek szept. 21-én reg­gel 5 órákkor véget, vetett a halál. O ugyan hetek óta varia már ezt a halotti szentsé­gekkel megerősödött leikével, bennünket/ azonban mélyen megrendített s a fájdalom világánál látjuk veszteségünk teljes nagy­ságát. A részvét. Egy féléve már, hogy a betegség ágyba fektette. Oly erővel támadta meg a sorvasztó kór, hogy orvosai és környezete kénytelen volt fájdalommal lemondani a reményről, hogy egészsége valaha visszatér. Leírhatat­lan az a megdöbbenés, melyet nem csak a városban, de a vármegyében és a távolabbi i vidékeken is keltett az első hír, hogy Jand- I risics Jánost szélütés érte, s állapota ag­gasztón reménytelen. A város előkelő elemei épen úgy mint a nép élénken érdeklődtek iránta, sűrű kérdésekkel ostromolták a kö­zelállókat., a plébánia lakban egyik ember a másiknak adta kezébe a kilincset. Távo­labbi helyekről levél és sürgöny utján tu­dakozódtak. Fájdalom, csak roszat lehetett mondani. Ereje napról napra hanyatlott, eszméletét gyakran elveszté, az utóbbi idő­ben nem is élet volt már, hanem folytonos halálküzdelem, mely osztályrészéül jutott. Midőn e hó 21-én megváltotta a halál szen­vedéseitől, mindenkit lesújtott a szomorú valóság, noha előre tudhatták, hogy ez már csak idő kérdése. Ivönyező szemekkel, a fáj­dalom kifejezésével az arczokon tudatták az emberek egymással, hogy meghall Jandri­sics. A részvét általános volt az egész vá­rosban nemj rang és valláskülömbség nélkül. Ravatalához, mely a plébánia lak éttermében volt felállítva s nyitva állott a közönség előtt, óráról-órára valóságos zarándok menet vándo­rolt.. Az egész terem, valamint a lópcsőház fe­kete drapériákkal volt bevonva, a ravatalt dél­szaki növények vették körül. Számos koszorú érkezett tisztelői tői, melyeknek felírása a kő vet­kező : A püspök ur felirat nélkül; — „A szat- márvármegyei takarékpénztár R. T. Igazga­tó tanácsa feledhetetlen emlékű tagtársának" ; — „Volt tagtársunknak kegyelettel“ — a kir. kath. főgimn. tanárai; — „Igaz barátjá­nak“ — Geiza ; — „Mély bánattal“ — Len­gyel Endre és családja;— „Drága, jó nagy­bátyánknak, Nevelő atyánknak“ | a Pet- ruska Testvérek; — „Feledhetetlen jó test­T 1 "S. Z Z M L E“__(39-1 k s-. vé rünknek“ —• Anna és Gyula; — „A r. kath. iskola tanítótestülete szeretett elöljáró­jának“ ; — Mély tiszteletük jeléül“ — Nagy Endre es Végh Gvula családja ; —- „Buzgó aligazgatójának“ — a Széchenyi-Társulat ; — „«Szeretett volt Titkárunknak“ -- a Nő­egylet.; A kath. legényegylet" — szeretett Védőjének ; — „ fel ed hete; len tanárjának hálája jeléül“ — de. Bein Ágoston ; — Ke­gyeletük jeléül" — özv. Weisz Gáspárné és leánva ; — Feledhetetlen nagybátyánknak“ — Máltka és Mariska; — „Szeretett elnö­kének" — a róni. kath. iskolaszék; — és még 4 koszorú felírás nélkül. Haláláról testvérei és a szatmári espe- resi kerület papsága gyászjelentést adtak ki, melyek következőleg szólaltak : Alulírottak úgy a maguk, mint. az összes rokonság ne­vében fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy forrón szeretett testvérünk Jandrisics János az Angyalok Királynéjáról cztmzelt kompolthi apát, esperes, szentszéki tanácsos, szatmárvárosi lelkész, a vaskorona rend III. oszt. lovagja, törvényhatósági bizottsági tag, főgymnaziumi nyug. tanár, közművelődési és jótékony egyletek igazgatója stb. hosszas és keresztényi béketüréssel viselt szenvedés és a szentségek áj tatod felvétele után folyó hó 2l-én reggel 5 órakor, életének 62-ik, áldozárságának 39. ík évében a boldogok sorába költözött. A kedves elhunyt földi részei a folyó hó 23-án délelőtt 10 ókakor bemutatandó engesztelő szentmise után fognak a hidontuli sirkertbe nyugalomra tétetni. Szatmár, 1899. szeptember 21-én. Emléke legyen áldott! Jandrisics Anna, férj. Petruska Lajosné, Jandrisics Gyula, a megb. testvérei. ­A szatmári rém. kath. esperesi kerület lelkószkedő papsága mélyen megszomorodott, de Isten akaratán megnyugovó szivvel tu­datja, hogy szeretett főnöke, nagyságos és főtisztelendő Jandrisics János az Angyalok Királynéjáról czímzett kompolthi apát, espe­res, szentszéki tanácsos, szatmárvárosi lelkész, a vaskorona rend III. oszt. lovagja, törvény- hatósági bizottsági tag, főgymnáziumi nyug. tanár, közművelődési és jótékony egyletek igazgatója stb. folyó hó 21-én reggel 5 óra­kor életének 62 ik, áldozárságának 39-tk évében hoszas szenvedés után, a szentségek­ben ájtatosan részesülvén, az Urban elhunyt. Áz engesztelő szent miseáldozat lelke üdvéért szeptember 23-án délelőtt 10 órakor s a temetés ezután közvetlenül tartatik meg. Kelt Szatmár, 1899. szeptember 21. Adj Uram, örök nyugalmat neki! Pénteken délután 5 órakor Tóth József segédlelkósz beszentelte a koporsót, melyet azonban csak másnap közvetlen a temetés előtt engedtek lezárni hivei, kiket a részvét nagy számmal gyűjtött ravatala köré a halál első hírétől kezdve a temetésig. ________' _________________3 zik, a legtöbb nyereségre számitó szemfény­vesztés müve, sok hamis közlés és hirlapi kacsa szüleménye, valamennyi pedig a szó akár képletes, akár valódi értelmében démoni mes­terkedés, mely vagy a működő vagy a szemlélő egyének testét lelkét megrontja kápráztató hazugság ' 1 A kér. kath. hivő előtt világosan áll a spiritizmus jövője, ha Wolkenherg könyvé­ből megismeri múltját és jelenét. De itt van egy kis bökkenő. Mig ugyanis a hivő az előzményekből maga is levonja a következ­tetést s a záró fejezetek tartalmát és érveit szinte előre meggyőződéssel fogadja, mi tör­ténik azzal a ki vagy hitközömbös, vagy máris spiritiszta? Félő, hogy a végső feje­zetek következtetése a hitközömböst nem tartja vissza attól, hogy bele ne pillantson a spiritizmus rejtelmeibe s ha materiális ellenérveket nem talál, maga is bele ne vesse magát annak misztériumaiba; azt pedig, a ki már is spiritiszta, a tünemények rengeteg sorozatának eme kaleidoskopa még csak vonzani fogja. Szerző aggályos lelkiismeretességgel tar­tózkodik mindentől, a mi elfogulatlanságára és tárgyilagosságára a legkisebb árnyat vet­hetné. Íme a mű első részének tartalma. Először a spiritizmusnak tudományos tár­gyalásra való jogosultságát állapítja meg nagy részrehajlatlansággal. A régi spiritiz­mus történetét az emberiség legrégibb ko­rától s legprimitívebb műveltségi állapotá­tól máig kimerítően ismerteti. Részletesen tárgyalja a sarkilakók, ausztráliaiak, kínaiak, amerikaiak, görögök, rómaiak halottidézését, vagy ehhez hasonlitó babonáit; a keresztény ó-ós középkor lidérczeit, boszorkányait; az újabb szellemidézós előkészítőit, Swedenbor- got, az állati delejessóg megalapítóját Mes- mert; a modern spiritizmus emberboldogitó törekvéseit, az amerikai spiritizmus keletke­zését, a Fox család mediumi tehetségét, az angol Home Dávid, Davenport testvérek és Cook Florence tüneményeit, az orosz Ak- sákov, Buttlerov eredményeit, Németország­ban Zöllner és Slsde csodáit, a franczia szalonok szeánszait, Güldenstubbe és nővére Julia szellemirásait, a hires Allan Kardec spiritisztikus irodalmi működését s a rein- karnáczió tanára vonatkozó elméleteit, ha­zánkban Yay Adelma bárónő, Mikos báró, Gabányi, Tóvölgyi, Nérei stb. kísérleteit s állandó működését, az osztrák, svájczi, hol­landi, belga, lasz, spanyol spir. folyóirato­kat stb. Majd pontos leírások alapján közli a spiritizmus jelenségeit úgy a fizikaiakat mint az értelmeiket 13 osztályban és szól a materializácziókról, valamely külömben nem érzékelhető lénynek vagy tárgynak érzékel­hető alakjairól, melyeket a spiritiszták sze­rint szellemek hoznak létre az anyagnak eddig nem ismert felhasználásával. Ismerteti a médiumokat, magyarul közvetítőket, kik a szellemek szolgálatában állván, ezeknek köz­lekedését az emberekkel megkönnyítik és többfélék : vannak kopogó, mozgó, eltüntető, zenei jelenségeket előidéző médiumok, ma- terializáló és gyógyító médiumok ; az értelmi jelenségekre szolgáló közvetítőknek ezerféle fajtájuk van : vannak halló, beszélő, ihletett, jósoló, alvajáró, extatikus, festő, rajzoló és látó médiumok, kik ébrenlétükben is látnak szellemeket. Legnevezetesebbek az irómedi- umok, a kik külön képződnek. Megismerke­dünk a perisprittel, az ember harmadik al­kotó részével, mely a szellemnek csak félig suyagi boritéka s azt összeköti az egészen

Next

/
Oldalképek
Tartalom