Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-09-20 / 38. szám

y »

VIII. évfoIvíaB«*.

38<=ik »zásh.

i'üuiíraár, 182ÍSL xzcp(eml>ci\.äb.

y

HETI SZEMLE

e L'

■

P0LITIK4^-i^S TÄE8ADÄLM HSTiLAP.

ELŐFIZETÉSI ARAK :

Esry évi“ — —'— — — -— — — — — -i frl — kr.

félévre — — — — — — — — — — 1 IT-t 50 kr.

Negyedévre — — — — — — — — — frt 75 kr.

Tanítóknak és kézinüiparosoknak egy évre 2 frt.

Kgves szám ára 7 kr.

Felelős s z d i * k e s z t ő

ItÁTIIOH V 3<; IN 1 > 5 í >1

A lap. kiadója :

A „HÁZMÁN Y-SAJTÓ."

A szerkeszlűsógot és kiadóhivatalt illető öss/.os küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel.

Nyilttér sora 20 Kr.

A. lup meg-jeleuik inijidea szerdán.

Vármegyénk ünnepe.

N.kg'Vy Károly városa ünnepre készül. És az ünnep lélekemelő, magasztos leend, méltó ama halhatatlan emlékéhez, ki szellemének fegyvereivel, költői lelkületénok ihletével nem egy országot, — de meghódította az egész világot. Az ő porladó csontjaihoz, az ő néma sirhantjához zarándokolt el csak nemrég a nemzet kegyelete, midőn a segesvári csatasikon hős halálának ötvenedik évfordulóján dicső múltjának virágaiból koszorút kötött sírkeresztjére, s kihűlt szivének egykor parázsként izzó lángtengeréből reményt s lelkesedést merített magának e hálás nemzedék.

Igen, lelkesedéssel ünnepeltük julius 30-án Petőfi Sándort, a szabadságharcznak feledhetetlen bajnokát, kinek elvesztését oly sok jelese közt talán ma is legfájdalmasabban siratja a magyar. Ott volt akkor az egész ország. Körülállotta azt a gyászos emlékű helyet, melyet 50 évvel előbb a nagy szabadsághős kiömlő vére pirosra festett-, ahol megszűnt beszédes lenni az az ajk, mely honfitársainak keblében oly sokszor lobbantotta lángra a hon- szerelem tiizét. Lerótta akkor a nemzet háláját a dicső bajnok iránt, de adósa maradt — a költőnek.

Érzi, meg van győződve, hogy

azt az adóságot nem képes visszafizetni soha. Oly tókét örökölt tőle, melynek kaűmtait'.aranyértékben kiszámítani nem lehet. De vigasztalja magát azon tudatban, hogy az az őszi.nte hála, az a mély érzelem, mely kfüdébeái honol, a költő megdicsőüít szelieníe velőtt kedvesebb, mint az emlékművek ideig-óráig tarló bármily nagyszerű alkotása.

Vármegyénknek jutott az a szerencse, hogy megrezgetetó a költő szivének húrjait. Itt ihlette lelkét az első szerelem, mely világraszóló költeményeket csalt ki lantjából. Vármegyénk földjén érezte magát légből cloga b b na k. vár m egy é n k n e k

egy fenkölt lelkületű hölgye, Szendrey Júlia lett középpontja ifjú szerelmének, bája és varázsa költészetének, s védő angyala a családi szentély habár rövid ideig tartó boldogságának is.

Méltán illeti meg tehát vármegyénket a jog,'hogy itt,'"az ő földjén nyilatkozzék meg az ország tisztelete a szerelem dalnoka iránt. Hogy itt, az ő földjén ünnepelje meg hazánk azt a költőt, kinek költészetéhez ez a vármegye szolgáltatta az eszményt és lelkesedést.

Nem csupán NPagy-Károly ünnepe lesz tehát az, mely a jövő vasárnap le fog zajlani falai között, hanem ünnepe leend az egész országnak. Még az is, kit körülményei gátolnak, hogy megjelenhessek, lélekben ott lesz ezen a napon. Ott lesz az egész ország-, a koronás királytól kezdve az utolsó pórig, akinek keblében magyar szív dobog.

Nemzeti irodalmunk óriásának emlékét oly arányokban kell kidomborítani, melyek kétséget kizárólag bizonyossá tegyenek mindenkit, hogy a magyar nem lett korcs, nem lett méltatlan dicső őseihez. Ezt első sorban attól a vármegyétől várja el az egész ország, melynek keblén az iinnepeltetés végbemegy.

Vármegyénk előkelő íiai és nemes hölgyei nein tesznek eleget, ha csak lélekben fognak részt venni azon a szép nemzeti ünnepen. Nekik mintegy moral iter kötelességük annak fényét személyes megjelenésükkel emelni és oly impozánssá tenni, hogy az ország ke- gyeletes érzelmeinek megnyilatkozása csakugyan országraszóló legyen.

Mi ismerjük Szalmái- vármegye közönségének hazafias buzgalmát és lelkesedését. Megmutatta számtalanszor, hogy úgy a nemzeti as- pirátiók, mint a múltak magasztos emlékei visszhangra találnak lel Ízületében . Épen azért bátrak vagyunk reméli ni, hogy akit le nem győzhető akadályok nem gátolnak, ott lesz vasárnap Nagy-Károlyban és szívvel lélekkel fogja ünnepelni hazánk hallhatatlan dalnokát.

Hogy az érdeklődés annál szóHf TÁBCZA Hf

Műkedvelő színi előadás.

A szatmári nőegyletnek jótékonyságban fáradhatatlan s a mulattatással járó adónemek eltalálásában kimeríthetetlen leleményessógü vezetősége addig mesterkedett, mig a szellemi szórakozások egy régebben igen kedvelt, de ma a legyőzhetetlen nehézségek miatt már-már divatjátmulta nemét sikerült uj életre keltenie, nem kis érdeklődése mellett az ilyesmitől elszokott közönségnek. Műkedvelő színi előadási Ezernyi akadályok, félreértések, apprehenziók, inkompatibilitások, pillanatnyi és tartós berekedések, családi akadályok, szoritós csizmák és tulbő egyenruhák, félszeg mozdulatok és kritikát nem tűrő érzékeny hangulatok, összehozhatatlan főpróbák, ragadós bajuszok s rémi tő parókák kellemesen pikáns, zűrzavaros összhangja, légy üdvözölve a jótékonyság szolgálatában 1 A szegények jólelkü pátrónája, a jótékony egyesület áldozatkész és munkás elnöknője,

Hermán Mihály né, valamint a nőegylet buzgó titkára Dr. Fechtel János, s a műkedvelő színi előadás értelmes, szakértő, fáradhatatlan és ügyes rendezője Dr. Vajay Imre, kinek érdemeialegnagyobb elismerésre méltók, nagy lelki megnyugvással pihenhetik fáradalmaikat a nehéz munka után, mert a szombati és vasárnapi előadás fényesen sikerült s mig a műkedvelőknek tapsot, virágözönt s koszorút, az egyesületnek jelentékeny anyagi hasznot szerzett. A Gyurkovics lányok századvégi életképe bár társadalmi morál tekintetében nem kifogástalan, de hangját és modorát tekintve meglehetősen honett darab s ha hozzá veszszük, hogy a könnyed társalgás és szalonias rutin nem megközelíthetetlen tulajdonságok, el kell ismernünk, hogy a darab egy jó nevelésű társaság műkedvelői számára ügyesen volt megválasztva. A par exellence színészi tökéletességeket, (melyek bizony a hivatásos színészeknél is sokszor tökéletlenségek) nem számítva, el lehet mondani, hogy a szereplők mind meg- állták helyüket, szerepüket pompásan tudták, ügyesen mozogtak, a slágvortokra ügyeltek s olyan ensemblet produkáltak, mely a

darab érdekes és mulattató jelenségeit úgy egészben, mint részleteiben érvényre emelte. Mihálovics Miklósné úrnő a hét leánynyal megáldott Gyurkovicsnó parthiefogó furfang- jaitjsürgósót-forgását, aggályos de csak pillanatokra szóló anyai gondoskodását ügyesen, elevenen, a mulattató helyzetekhez iii " ,n humorral adta. R. Nagy Ilonka k. a. ismét szaporította egygye! nyilvános fellépései által szerzett babórait s fokozta a közönség háláját, mely már annyiszor gyönyörködött helyes felfogásában és rokonszenves megjelenésében. Gyurkovics Katinkának úgy a neveléstől belóoltott mint a szükség által megkívánt hamiskodását, majd a lealázó helyzetekben önkénytelenül kitörő büszke felháborodását, utóbb aztán a helyzetét megbecsülő okos menyecske mórikált komolyságát igen ügyesen játszotta. A spájzba zárt ezredes beugratására való jelenetben, melyet Horkaival játszott, zajos tapsokra ragadta a közönséget. Nagy Ella k. a (Halmiból) és Neuwirth Alfréd ur meg, azt lehet mondani, felül állottak a műkedvelői színvonalon. Herczeg Fe- rencz maga sem képzelhette Gyurkovics Mi- czikét kedvesebb, hamisabb, élezesebb, gu-