Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-08-30 / 35. szám

2

HETI SZEMLE“ (35 ik szára.)

A néppárt és a liberalizmus.

A hanyatló tizenkilenczedik századnak fő jellemvonását képezi a kereszténységnek és a liberalizmusnak küzdelme egymással minden vonalon.

Mi a liberalismus? Erre ugyan a mi ma gyár közönségünk alig tudna biztos feleletet adni. Sőt még az állampolitikai tudományok- ben jártasok közt is nagy az eltérés a meghatározásban. Emlékezhetünk t#á, hogy néhány év előtt egy magyar lap nyilatkozatokat kért erre nézve legkiválóbb, legnevesebb államfér- fiainktól, “és a hány ember, annyi volt reá a felelet elméletben.

A gyakorlatban ép oly nagy a külömbség. Hiszen hogy messze ne menjünk : liberalizmus volt a Deák Ferencz politikája, liberalizmus a Bánffyé, Tiszá-é, s liberalizmus a Szél Kálmáné, sőt az Apponyié és Asbothé is most már sőt, hogy teljes legyen a chaosz, liberalizmus a Komlóssy, Roszival, Blaskovics kath. papok politikája is.

Úgy látszik tehát, hogy a liberalizmus oly köpenyeg, a mely alá nagyon sokan térnek el. Miért ? Mert a liberalizmus fogalma nálunk nem tiszta, határozott elvekben codi- fikálva nincs, épen azért tűri meg a gyakorlatban a legkülönbözőbb eljárást, a Bánfty féle erőszakos jogelkobzástól, s brutális zsarnokságától kezdve a Szél Kálmán-féle “jog, törvény és igazság-“ig, ha ugyan beváltják minden vonalon a hangoztatott jelszót. Egy azonban bizonyos ; az, hogy az a liberalizmus, a mely e jelige zászlója alatt a külföldön és nálunk kormányra jutott, ha a hangoztatott elvekben nem is mindenütt, de ezek érvényesítésével a gyakorlatban kivétel nélkül mindenütt ellentétbe jutott a kath. egyházzal, a legtöbb helyen még az általános kereszténységgel is.

Francziaország, Olaszország liberalizmusa ma is nyílt harczot folytat az egyház ellen. Belgiumban, Svvájczban, Bajorországban a liberális kormányok alatt tört ki az egyház ‘üldözés ; Poroszországban az úgynevezett kultur- harcz a liberalizmus alatt dühöngött. A liberális Beust, Strehmajer alatt vívták élet-halálharczu- kat az osztrák katholikusok az iskola szabadságáért és jogaikért. És Magyarországon ? A szendergő katholikusok vétkes közönye, sőt

A szegény feleség jól ismerte gazdurá- nak tetmészetót, azért békéltető hangon kérte :

— Fiacskám, csak egy kissé légy türelemmel ; azonnal hozom.

Hanem Mihály gazda e téren nem ismerte a tréfát, nem kivált mcst, midőn gyomrának tágulási velejárója elérte a legvégsőbb határt s belőlről egy disz konczert kongó akkordjai valának hallhatók. Mérgesen fakadt ki:

— Vagy lesz azonnal ebéd, vagy odda- vágom az egész históriát a földhöz. — Szól, s izmos kezeibe ragadta a legközelebbi tálat.

— Csak egy kis türelem ....-—- Semmi türelem, mert zúzok.

— De édes fiam ! . . .

— Mit ? édes fiam ! Egy rongyos ebédet reggeltől nem lehet megfőzni I Igazán botrány 1

— De édes . . .

— Nem egy, de három ebédet volnék képes megfőzni. De persze a sok tere-fere, a pletyka, ez a ti megölőtök ; ennek véget kell már egyszer vetnem, különben megjárom, hogy négy órakor fogok ebédelni.

rövidlátó, megfoghatatlan támogatásával is, nem a liberális Tisza kormány alatt vesztette el egyházunk lépésről-lépésre legfontosabb jogait s befolyását ? Nem alatta tört ki nálunk is a nyílt harcz az egyházpolitikával a kath. egy' ház ellen ? S nem a liberális Szél-kormány alatt aláztatott meg ok és szükség nélkül a kath. papság a szószék-törvény által ? És nem a liberális Wlassits alatt történik mind nagyobb mértékben kath. iskoláinknak elállamositása és a tanitásnevelésnek függetlenitése a vallástól a gyakorlatban, annak daczára, hogy szájjal ugyan és elméletben még jónak látják áltatással hangoztatni a vallás szükségességét és a hittant kegyelemből meg hagyják még az iskolákban ?

Ellentétben van mindenütt a liberalismus gazdasági téren is a kereszténység elveivel és fő oka a szoczializmus terjedésének. A kereszténység a felebaráti szeretet alapján a gyengék, szegények felkarolását, védelmét hirdeti s viszi keresztül a hatalmasok kizsákmányolásával szemben. A liberalismus mindenütt, nálunk is, a hatalmasok, a tőke, a nagy ipar, a pénzkirályok és gazdagok érdekeit védi. s ezekkel áll szövetségben. Elvei: a ki birja marja, s következménye a Hobbes-féle: bellum omnium contra omnes (mindenkinek érdekharcza mindenkivel szemben) a miből hiányzik a könyörület, a testvériség, a szeretet.

Azt a nagy elvet, az egyenlőség elvét is a melynek a kath. vallás volt megteremtője égi tanával, a mely csak egy közös származást, egy menyei Atyát ismer, a kinek mindnyájan gyermekei és egy testvérek vagyunk, aki előtt minden ember egyenlő, csak az erények által szerzett érdem tesz különbséget, — a liberalizmus csak megrontotta és hangzatos czégérül és ürügyül használta fel a régi kasztok és kiváltságok megszüntetésével új, és nyomasztóbb kasztok és kiváltságok megállapítására. Mert hiszen a mai szabad paraszt, szabad iparosnak szabadsága csak annyiban különbözik a régi jobbágytól, hogy szabadságában áll nyomorban élni, sőt a liberális Spencer Herbert-féle uj társadalmi és állami elmélet még ettől a szabadságától is meg akarja a jólétben élők érdekében fosztani, hirdetvén hogj’ államérdek: a gyöngék, betegek, nyomorban levők elnyomása és magára hagyása, mivel ahelyett hogy használnának, csak terhére

— De kérlek, ne légy már olyan kiál 1- hatatlan —

— Micsoda ? Kiállhatatlan ? Én kiállha- tatlan, mikor igazam van ? Mondom asszony nem lesz jó vége ?

S a házi zivatar erősebben s erőssebben kezdett düböngeni. Mihály uram hangja menydörgött, szemei csak úgy szórták a villámokat s a jó asszony utóvégre sirni kezdett, mint a záporeső.

Ezer szerencse, hogy a falu érdemdús jegyzője, köztiszteletben álló esperes-plébánosa és csekélységem éppen egy helyiérdekű fürdő létesítésének ügyében az óhrohamban szenvedő házigazdához tartottunk. Megálltunk az ajtó előtt s hallgattuk az összekö- lönbözött feleket. A gazda heves kifakadása s a feleség siró hangja egy csepp vesztegetni való időt sem adott, miért is kopogtattunk és azután belebegtünk. Egy pillanat s az előbbi jelenetnek vége. A gazda borús redői elsimultak, arcza mosolygott mint az éjjeli hold s a jó asszony hirtelen elfordulva, kötényével hamarosan letörölte pörgő kö- nyeit.

— Szervusztok fiuk! hozott Isteni Mi járatban vagytok ? No csak feleség, egy kis papramorgót. Foglaljatok helyet! Mégis csak

vannak az államnak. Ezzel aztán el is jutott a a liberalizmus visszafelé a kegyetlen pogány korba, a mely a Taygetosról dobta a mélységbe a gyönge gyermekeket, eljutott az afrikai vad népek színvonaláig, a mely megeszi, elpusztítja a tehetetlen, hasznavehetetlen öregeket.

Nem túlzás ez, hanem a liberalizmus tudományosnak nevezett müveiből kivett s a életgyakorlatban is számos példában beigazolt vészthozó elvek, a melyek dúsan termik kár- hozatos gyümölcseiket.

Mi következik mindebből ? Az, hogy minden meggyőződéses kereszténynek, a vallás a haza, a társadalom érdekében és igy az emberiség legbecsesebb kincseinek megvédése végett küzdeni-e kell a liberalismus ellen, bármily szelíd vagy brutális alakban nyilatkozzék meg az, és minden téren, tudományban, irodalomban, sajtóban, egyesületekben, védelmére sietnie a kér. elveknek, a kath. egyház intézményeinek, a melyek, miként a múltban tették, a jövőben is egyedül fogják megmenteni az emberiséget. Mert égben földön nem adatott más névben üdvözölni, hanem csak a Jézus nevében.“

A néppártnak tehát, a mely e védelmet tűzte ki czélul s mondhatni emberfeleletti erővel küzd a keresztény elvek diadaláért, sohasem volt nagyobb létjogosultsága, mint épen most, a midőn Szél Kálmánnak szelidebb fajta, de lényegében az egyházzal ellentétes liberalis- musa a haza és egyház nagy veszedelmére ismét elaltatással fenyegeti a katholikusokat.

Hírek.

Kinevezések. A vall. és k. miniszter Pap Margit tanítónőt, Pap Gyula kir. adótárnok leányát a kudsiri állami ellemi iskolához kinevezte. — Nagy Margitot, oklev. tanítónőt, néha: Nagy Lajos volt kir. adóhivatali pénztárnok leányát a kézdi-Márton falvi állami iskola ren- tanítónőjévé nevezte ki.

— A honvédek f. hó 25-én indultak e Kassára az őszi fegyvergyakorlatokra. A zász lóalj a honvéd zenekar indulója mellett vonul ki a laktanyából s a róm. kath. székesegyhá

szép, hogy eljöttetek; már azt gondoltam haragudtok. Hogyne 1 tegnapelőttől nem Iá: talak.

Megválva az igazat, a házigazda ke dólyállapotának hirtelen változásán olyt bámultam, akárcsak ama bizonyos négy láb az uj kapun. Nem akart sehogy se befért felső emeletembe az a gondolat: hogy tu egy ember magán annyira uralkodni? D hát ilyen a magyar ember! Egész lény nagy talány marad örökre.

Letelepedtünk s miután kényeleml helyeztük magunkat, a nótárius előadta, hof mibe utazunk. A fürdő eseménye-tetszett házigazdának is, hanem azonnali kivitelét jt kintve az idei ekszczentrikus időjárást — jövő évre akarta halasztani. Ez pedig neke nem tetszett, mivel én már szeminárista k romban is reggelenkint nem is mozsdotta hanem fürödtem, s a kérdés előttem legalább olyan fontos volt, mint a kvóta. Életemb most először tapasztaltam, hogy milyen ü vös dolog az, ha az ember filozófiát tan így kezdtem argumentálni: A fürdő felálli sa, akár hideg van, akár meleg van, fölt lenül szükséges. Mert, ha hideg van, eszünk juttatja a meleget; ha pedig meleg \ eszünkbe juttatja a hideget. — Ergo —