Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-08-09 / 32. szám

6 ,H E T I ___S Z E M L E“ (32 ik szám). de czey országgy. képviselők és Nuszer Alajos dr. közkórházi igazgató is résztvettek s beható megbeszélést folytattak a miniszteri kiküldöttek­kel. A várépületből valószínűleg ismét fegyin­tézet lesz. Davócz (Unj vm.) A daróczi szeretet- ház, melynek magva néhány évvel ezelőtt vet­tetett el, immár legközelebb szárnyai alá fogja fogadni az apátlan-anyátlan árvákat. Kende Pé­ter alispán a legközelebb tartott gyűlésen bejelen­tette, hogy a szeretetház alaptőkéje a központi szegényalapból 13,714 fit 87 kr., a vármegyei kavicsszállitási alapból pedig 11,285 frt 13 kr. Ebből az alaptőkéből építtetett az állami elemi iskola és óvoda részére Daróczon egy épület 8380 frt 22 kr. összegért, mely épület után az állam évi 500 frt bért fizet, ami 6°/o os kama­tozásnak felel meg. Ugyancsak ezen ülésen be­jelentette a kir. tanfelügyelő, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztethez felterjesztést intézett, hogy tárczájának költségére a szere­tetház vezetésére egy, a szeretet házi ügyekben már jártas házaspárt nevezzen ki. Ha e kine­vezés megtörténik, a már készen álló szeretet- házi épület azonnal át fog adatni rendeltetésé­nek, melybe 3 éven felüli árvák fognak felvétetni. Az intéző-bizottság a kir. tanfelügyelő javasla­tára megválasztotta a szeretetház gondnokságát is a következőkép : Elnök : Kende Péter alispán. Tagok: Hehelein Károly, ungvári prépost-plé­bános, Kende István, Maczkó István darócz- községi bíró, Melles Demeter daróczi gk. espe­res-lelkész, Novák Endre dr. és Soltész Emil daróczi körjegyző. Munkács képviselő testületé f. hó 3.-án tartott gyűlésében elhatározta, hogy a Bobula- féle tervvel s 81,357 frt előirányzott költséggel uj városházat épit s ezen czélra 100.000 frt kölcsönt vesz föl, melynek évi 572 %-os tör­lesztését a tervezett 8 bérhelyiség jövedelme fogja fedezni. Hazánk és a Külföld. Uj hangok. Igen jellemző a kormány- párti politikai körök megváltozott hangulatára nézve Vörösmarty Béla államtitkárnak képvise­lővé történt megválasztása alkalmával a napok­ban tartott beszéde, a melyben a vallási béké­nek szükségét hangoztatta, többi között a kö­vetkezőket mondva : „Nemcsak a politikusnak, hanem minden állampolgárnak első feladata, hogy úgy a parlamentben, mint azonkívül ápolja a békés együttműködés lehetőségét és segítse elő a béke kínálkozó perczeinek kihasználását ; hogy azonban munkálkodásunk gyors és sikeres legyen, a békének teljesnek kell lennie, úgy a politikai és nemzetiségi, valamint a vallásfele­kezeti téren is. Oly államban, a melyben annyi vallásfelekezet van s az egyes felekezetek a népességnek oly nagyszámú arányában vannak képviselve, mint minálunk: ott a felekezetek békéjének megzavarása az ország békéjének megzavarása és az ország és a haza erejének gyengítésével jár. A különböző vallásfelekezetek érdekeinek és jogainak respektálása tehát poli­tikai szükség és hazafiul kötelesség. De köte­lességünkké teszi ezt egy más törvény is, az a törvény, a mely arra van hivatva, hogy a társadalomban a gazdag és szegény, az erős és gyenge, a művelt és műveletlen közti héza­got áthidalja: az a törvény, rnely legszebb és egyedüli isteni törvénye a társadalmi együt - létnek: a vallásalapitónk által terjesztett szere­tet, a felebaráti szeretet isteni törvénye. A poli­tikai törvényen és a hazafiui kötelességen kívül tehát ezen törvénynek kell meghoznia a türel- mességet és a békét a felekezetek közt is. És ha a különböző felekezetek közt a béke veszé­lyeztetve lenne, gondoljunk a szeretet isteni törvényére; midőn pedig a politikai és párthar- czok fenyegetnek veszélylyel, gondoljunk a hazaszeretetre. Legyen a két érzés vezércsilla­gunk az összetartásban fekvő erőnek sa munka akadálytalan folyamatának biztosítéka.“ így szó­lott az államtitkár. Csakhogy képzelhető-e béke az előző békebontások jóvátétele nélkül ? Vörös­marty államtitkár urnák nyilatkozata akadémikus értelemben jellemezheti az uj emberek jobb meggyőződését, de ez általánosságban tett bár­mily szép nyilatkozatok nem orvosolják a mi sebeinket. Ha a kormány a vallási bekét ko­molyan akarja, első sorban kötelessége orvo­solni a kath. egyház vérző sebeit. Azután be­szelhetünk a vallási békéről; addig maradnak az ily nyilatkozatoknak szép szavak való tar­talom nélkül. Egy főur halála. Vécsey Sándor báró, József kir. herczeg volt főudvarmestere a na­pokban hunyt el. A boldogult — miként Zichy Géza gr. Írja róla — valódi nagy ur volt, külső fény nélkül ; nagy ész, nagy szív, ki, ha Rotschildék vagyonával birt volna, Magyaror­szágon nem lenne koldus. József kir. herczeget annyira szerette, hogy midőn ötezer holdas birtokot örökölt, nem akarta elfogadni, csak­hogy el ne hagyja a főherceget. Uj birtokán épen olyan egyszerűen élt, mint előbb. Midőn beteg lett, temetése felől a legkisebb részlete­kig intézkedett, meggyónt és megható vallásos Sággal készült a halálra. Midőn pedig papja sajnálkozott rajta, hogy annyit szenved, szelí­den mondá: „A jó Isten annyi áldással kisérte életemet, hogy ötven évig is szenvedhetnék érte.“ így halt meg a jó báró, az igaz magyar arisztokrata mintaképe. Nyugodjék békében ! Érdekes, hogy nehány felületes bpesti lap a meghalt bárót összetévesztette hazánk nagynevű s vármegyénk nagy népszerűségit főurával Vécsey József báróval, a ki Istennek hála a legjobb egészségnek örvend s örvendjen is még igen soká; a ki aztán a haláláról szóló híreket a következő humoros távirattal cáfolta meg a másvilágról, azaz Sárközről: „Mélyen elszomorodott szívvel olvastam t. lapjukban az elhalálozásomról szóló tudósí­tást. Amikor igaz köszönetét mondok önöknek és társaiknak is a részvétért, egyben tiltakozom a temetés ellen és kijelentem, hogy koszorú­kat egyáltalában nem fogadok el. Engedjék re­mélnem, hogy örököseim megnyugtatására hol­nap ismét fel fognak támasztani.“ Vécsey József báró. Magyar-román barátkozás, Goldis János, aradi gör. kel. püspök beiktatásának ünnepén Tisza István egy lényegében igaz és szép beszédet mondott, a melyben kiemelé, hogy a magyar nemzet idegenajku polgártársait nem nyomta el soha; ő az őre és biztosítéka az unifikáló törekvések közepeit az Európa e részén élő nemzetiségeknek és e hivatása tel­jesítésében természetes szövetségese a román nemzet, melynek saját boldogulásáért is testve- risülni kell a magyarokkal. A beszéd nagy tet­szést aratott. Popea karánsebesi püspök, Han­gra Vazul tanár válaszaikban kiemelték Tisza beszédjének polit. fontosságát s kijelenték, ha ily hangokat hallottak volna eddig, sok minden máskép történt volna. Hát ez mind szép dolog. Csak az a baj, hogy azok a románok, a kik a „Tribuna“ körül csoportosulnak, nem hajlan­dók Tisza Istvánt uj Messiásnak elismerni. Az öreg Tisza bűnei után valóban nem is alkal­mas e szerepre a fia. Gráf Károlyi István, a segesvári Pe- tőfi-ünnepen szép felköszöntőt mondott, a mely­ben a többi közt igy szólt: Petőfi mondá: „Ha e föld Isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta.“ Ez a bokréta mindnyájunké, minden ha­zafinak egyformán drága az. Oltalmaznunk kell annak minden szálát. A ki csak egyetlen szálat is ki mer tépni ebből a bokrétából: áruló. Hálásak vagyunk Széli Kálmán iránt, hogy haza hozta az ischli nefelejtset.“ Es mit tesz a Pesti Hírlap, ez a zsidószabadkőmüves újság, e szép és igaz felköszöntővel szemben ? Szidalmazza a nemes grófot, a kinek valamen­nyi ősei oly nagy érdemeket szereztek a haza körül; kinél lelkesebb, becsületesebb hazafi alig van, a ki Petőfi ünneplésében is a mágnások közül talán egymaga vette ki. egész családjá­val az oroszlánrészt; mig ennek a Bánffy-csat- tósnak minden hirtelen meggazdagodott uj ne­mese távollétével tündökölt. A P. H. jól tenné, ha a czélzatos gáncs helyett a gróf Károlyiak­hoz menne hazafisagot tanulni. Ausztriában a kiegyezés megújítása következtében a czukoradó kilonkint 6 krral emelkedett. Emiatt a nemetek közt nagy a for­rongás, a mely véres verekedésekkel egybekap­csolt tiltakozó népgyülésekben nyilatkozik meg. A német sógorok azt akarnák, kogy a terheket mint eddig, csak Magyarország viselje' ltiinős üzérkedők a halottakkal. Gubics György, egy budapesti nyugalmazott pénzügyi számtanácsos, ki nagy tekintély és tiszteletben állott, hamis nyugtákkal évek hosszú során át felvette a meghalt nyugalm. hivatal­nokok fizetését s mire a napokban észrevetiék bűnét, 150,000 írttal károsította meg az álla­mot. — Hajdú-Böszörményben pedig egyes üzérkedők a temetkezési társulatoknál 76 koros szegény embert biztosítottak be s fizették értök az illetéket lesve-várva halálukat; sőt, hogy ez mielőbb bekövetkezzek, „jószivüen“ pálinkaz- tatták őket. K ü 1 ö n f é 1 é k. — Az utazás művészete. Legtöbbet uta­zunk e hónapokban. Egy orvos ebből az alka­lomból a következő dolgokat ajánlja az utazók figyelmébe : Kövér emberek ne utazzanak olyan helyre, hol köztudomás szerint sokat szoktak enni az emberek, soványak pedig ne keressék fel Wörishofent vagy olyan fürdőt, ahol czibere levest esznek ebédre. Az idegesek ne utazzanak Ostendeba vagy a monte carlói játékbarlangba, egy szóval idegizgató helyekre, a melancholi- kusok azonban igen. Kis gyermekkel ne utaz­zunk olyan helyre, hol orvos a közelben nem lakik. Hegyes vidékre legalkalmasabb augusztus első feleben utazni egesz szeptember vegéig, tengeri fürdőre pedig augusztus 10-től szept. 20 ig. Ha tehetjük legalább 4 hétig tartózkod­junk a kiválasztott fürdőhelyen, mert a kime­rült testi szervezet csak ennyi idő alatt kezdi érezni a fürdőzés jótéteményeit. Kéjutazásra csakis teljesen egészségesen szabad elindulni, mert a legkisebb baj is könnyen rosszabbra fordulhat a vonatrázással a megváltozott élet­mód stb. folytán. A férfiak könnyű selyem vagy vászon puha ingben utazzanak. Az igaz, hogy ez nem olyan elegáns, mint a szépen kikemé- nyitett fehér ing, de nem azért utazunk, hogy másoknak tessek a mi elegáncziank, hanem azért, hogy élvezetet találjunk. Uj czipőben nem tanácsos utazni. Elindulás előtt legalább 5—6 napig viselni kell a czipöt, hogy a láb bele­szokjék s hogy ha a czipő esedeg szűk, még idejekorán kicserélhető legyen. Kézi gyógytárt magával czipelni felesleges, főleg antipyrint, fenaczetirát stb. s más fejfájás ellen való po­rokat, mert azok vigyázatlan használata már sok embernek okozta hirtelen halálát. Forásvi- zet a hegyek közt bármikor veszély nélkül le­het inni. Hogy ha a vízbe néhány csepp cog- nacot vegyitünk, akkor bármily kimelegedve es megizzadva vagyunk is, bátran ihatunk, regi kedvencz mondása a turistáknak, melynek azonban semmifele komoly alapja nincs. Hideg­vizet felhevült állapotban inni mindig veszélyes. Pár percznyi hüsölés után azonban néhány ujnyi viz bátrán iható, ha utána azo ,j| Mra útnak indulunk. Hideg vízben förödni u-gyon egészséges, de felhevült testtel nem tanácsos 'r vízbe ugrás előtt feltétlenül locsolgassuk meg. kissé testünket a vízzel. Ebéd után legalább is két órának kell eltelnie, hogy fürödni mehes­sünk. Sokáig időzni a hidegvízben nem jó. Nagyobb hegyi kirándulás előtt feltétlenül meg kell fürödni hideg vízben, mert az megaczélozza az izmokat. Lefekvés előtt pedig ajánlatos a lábakat pár perczig spirituszban vagy spiritusz- szál vegyitett vízben megáztatni. — Ha a talpot a hosszú ut feltörte, kenjük be szarvaszsirral vagy vaselinnal. Ugyanezt a szolgálatot a kö­zönséges fágygyu is megteszi. Ezt azonban a járkalas előtt kell használni. Nők fűzőben ne utazzanak. Útközben is szigorúan megtartandók a megszokott étkezési idők s csak nagyon ke­véssel szabad többet enni mint otthon ; a moz­gás és járkálás folytán ugyanis az ember ehe- sebbé válik, mint rendes körülmények közt. Kevés podgyászszal utazzunk. A sok czókmók mindig csak kellemetlenséget okoz. Az utazás­tartalma alatt lehetőleg feledjünk el mindenféle

Next

/
Oldalképek
Tartalom