Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-08-09 / 32. szám

6

,H E T I

___S Z E M L E“ (32 ik szám).

de

czey országgy. képviselők és Nuszer Alajos dr. közkórházi igazgató is résztvettek s beható megbeszélést folytattak a miniszteri kiküldöttekkel. A várépületből valószínűleg ismét fegyintézet lesz.

Davócz (Unj vm.) A daróczi szeretet- ház, melynek magva néhány évvel ezelőtt vettetett el, immár legközelebb szárnyai alá fogja fogadni az apátlan-anyátlan árvákat. Kende Péter alispán a legközelebb tartott gyűlésen bejelentette, hogy a szeretetház alaptőkéje a központi szegényalapból 13,714 fit 87 kr., a vármegyei kavicsszállitási alapból pedig 11,285 frt 13 kr. Ebből az alaptőkéből építtetett az állami elemi iskola és óvoda részére Daróczon egy épület 8380 frt 22 kr. összegért, mely épület után az állam évi 500 frt bért fizet, ami 6°/o os kamatozásnak felel meg. Ugyancsak ezen ülésen bejelentette a kir. tanfelügyelő, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztethez felterjesztést intézett, hogy tárczájának költségére a szeretetház vezetésére egy, a szeretet házi ügyekben már jártas házaspárt nevezzen ki. Ha e kinevezés megtörténik, a már készen álló szeretet- házi épület azonnal át fog adatni rendeltetésének, melybe 3 éven felüli árvák fognak felvétetni. Az intéző-bizottság a kir. tanfelügyelő javaslatára megválasztotta a szeretetház gondnokságát is a következőkép : Elnök : Kende Péter alispán. Tagok: Hehelein Károly, ungvári prépost-plébános, Kende István, Maczkó István darócz- községi bíró, Melles Demeter daróczi gk. esperes-lelkész, Novák Endre dr. és Soltész Emil daróczi körjegyző.

Munkács képviselő testületé f. hó 3.-án tartott gyűlésében elhatározta, hogy a Bobula- féle tervvel s 81,357 frt előirányzott költséggel uj városházat épit s ezen czélra 100.000 frt kölcsönt vesz föl, melynek évi 572 %-os törlesztését a tervezett 8 bérhelyiség jövedelme fogja fedezni.

Hazánk és a Külföld.

Uj hangok. Igen jellemző a kormány- párti politikai körök megváltozott hangulatára nézve Vörösmarty Béla államtitkárnak képviselővé történt megválasztása alkalmával a napokban tartott beszéde, a melyben a vallási békének szükségét hangoztatta, többi között a következőket mondva : „Nemcsak a politikusnak, hanem minden állampolgárnak első feladata, hogy úgy a parlamentben, mint azonkívül ápolja a békés együttműködés lehetőségét és segítse elő a béke kínálkozó perczeinek kihasználását ; hogy azonban munkálkodásunk gyors és sikeres legyen, a békének teljesnek kell lennie, úgy a politikai és nemzetiségi, valamint a vallásfelekezeti téren is. Oly államban, a melyben annyi vallásfelekezet van s az egyes felekezetek a népességnek oly nagyszámú arányában vannak képviselve, mint minálunk: ott a felekezetek békéjének megzavarása az ország békéjének megzavarása és az ország és a haza erejének gyengítésével jár. A különböző vallásfelekezetek érdekeinek és jogainak respektálása tehát politikai szükség és hazafiul kötelesség. De kötelességünkké teszi ezt egy más törvény is, az a törvény, a mely arra van hivatva, hogy a társadalomban a gazdag és szegény, az erős és gyenge, a művelt és műveletlen közti hézagot áthidalja: az a törvény, rnely legszebb és egyedüli isteni törvénye a társadalmi együt - létnek: a vallásalapitónk által terjesztett szeretet, a felebaráti szeretet isteni törvénye. A politikai törvényen és a hazafiui kötelességen kívül tehát ezen törvénynek kell meghoznia a türel- mességet és a békét a felekezetek közt is. És ha a különböző felekezetek közt a béke veszélyeztetve lenne, gondoljunk a szeretet isteni törvényére; midőn pedig a politikai és párthar- czok fenyegetnek veszélylyel, gondoljunk a hazaszeretetre. Legyen a két érzés vezércsillagunk az összetartásban fekvő erőnek sa munka

akadálytalan folyamatának biztosítéka.“ így szólott az államtitkár. Csakhogy képzelhető-e béke az előző békebontások jóvátétele nélkül ? Vörösmarty államtitkár urnák nyilatkozata akadémikus értelemben jellemezheti az uj emberek jobb meggyőződését, de ez általánosságban tett bármily szép nyilatkozatok nem orvosolják a mi sebeinket. Ha a kormány a vallási bekét komolyan akarja, első sorban kötelessége orvosolni a kath. egyház vérző sebeit. Azután beszelhetünk a vallási békéről; addig maradnak az ily nyilatkozatoknak szép szavak való tartalom nélkül.

Egy főur halála. Vécsey Sándor báró, József kir. herczeg volt főudvarmestere a napokban hunyt el. A boldogult — miként Zichy Géza gr. Írja róla — valódi nagy ur volt, külső fény nélkül ; nagy ész, nagy szív, ki, ha Rotschildék vagyonával birt volna, Magyarországon nem lenne koldus. József kir. herczeget annyira szerette, hogy midőn ötezer holdas birtokot örökölt, nem akarta elfogadni, csakhogy el ne hagyja a főherceget. Uj birtokán épen olyan egyszerűen élt, mint előbb. Midőn beteg lett, temetése felől a legkisebb részletekig intézkedett, meggyónt és megható vallásos Sággal készült a halálra. Midőn pedig papja sajnálkozott rajta, hogy annyit szenved, szelíden mondá: „A jó Isten annyi áldással kisérte életemet, hogy ötven évig is szenvedhetnék érte.“ így halt meg a jó báró, az igaz magyar arisztokrata mintaképe. Nyugodjék békében !

Érdekes, hogy nehány felületes bpesti lap a meghalt bárót összetévesztette hazánk nagynevű s vármegyénk nagy népszerűségit főurával Vécsey József báróval, a ki Istennek hála a legjobb egészségnek örvend s örvendjen is még igen soká; a ki aztán a haláláról szóló híreket a következő humoros távirattal cáfolta meg a másvilágról, azaz Sárközről:

„Mélyen elszomorodott szívvel olvastam t. lapjukban az elhalálozásomról szóló tudósítást. Amikor igaz köszönetét mondok önöknek és társaiknak is a részvétért, egyben tiltakozom a temetés ellen és kijelentem, hogy koszorúkat egyáltalában nem fogadok el. Engedjék remélnem, hogy örököseim megnyugtatására holnap ismét fel fognak támasztani.“ Vécsey József báró.

Magyar-román barátkozás, Goldis János, aradi gör. kel. püspök beiktatásának ünnepén Tisza István egy lényegében igaz és szép beszédet mondott, a melyben kiemelé, hogy a magyar nemzet idegenajku polgártársait nem nyomta el soha; ő az őre és biztosítéka az unifikáló törekvések közepeit az Európa e részén élő nemzetiségeknek és e hivatása teljesítésében természetes szövetségese a román nemzet, melynek saját boldogulásáért is testve- risülni kell a magyarokkal. A beszéd nagy tetszést aratott. Popea karánsebesi püspök, Hangra Vazul tanár válaszaikban kiemelték Tisza beszédjének polit. fontosságát s kijelenték, ha ily hangokat hallottak volna eddig, sok minden máskép történt volna. Hát ez mind szép dolog. Csak az a baj, hogy azok a románok, a kik a „Tribuna“ körül csoportosulnak, nem hajlandók Tisza Istvánt uj Messiásnak elismerni. Az öreg Tisza bűnei után valóban nem is alkalmas e szerepre a fia.

Gráf Károlyi István, a segesvári Pe- tőfi-ünnepen szép felköszöntőt mondott, a melyben a többi közt igy szólt: Petőfi mondá: „Ha e föld Isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta.“ Ez a bokréta mindnyájunké, minden hazafinak egyformán drága az. Oltalmaznunk kell annak minden szálát. A ki csak egyetlen szálat is ki mer tépni ebből a bokrétából: áruló. Hálásak vagyunk Széli Kálmán iránt, hogy haza hozta az ischli nefelejtset.“ Es mit tesz a Pesti Hírlap, ez a zsidószabadkőmüves újság, e szép és igaz felköszöntővel szemben ? Szidalmazza a nemes grófot, a kinek valamennyi ősei oly nagy érdemeket szereztek a haza körül; kinél lelkesebb, becsületesebb hazafi alig van, a ki Petőfi ünneplésében is a mágnások közül talán egymaga vette ki. egész családjával az oroszlánrészt; mig ennek a Bánffy-csat- tósnak minden hirtelen meggazdagodott uj nemese távollétével tündökölt. A P. H. jól tenné,

ha a czélzatos gáncs helyett a gróf Károlyiakhoz menne hazafisagot tanulni.

Ausztriában a kiegyezés megújítása következtében a czukoradó kilonkint 6 krral emelkedett. Emiatt a nemetek közt nagy a forrongás, a mely véres verekedésekkel egybekapcsolt tiltakozó népgyülésekben nyilatkozik meg. A német sógorok azt akarnák, kogy a terheket mint eddig, csak Magyarország viselje'

ltiinős üzérkedők a halottakkal. Gubics György, egy budapesti nyugalmazott pénzügyi számtanácsos, ki nagy tekintély és tiszteletben állott, hamis nyugtákkal évek hosszú során át felvette a meghalt nyugalm. hivatalnokok fizetését s mire a napokban észrevetiék bűnét, 150,000 írttal károsította meg az államot. — Hajdú-Böszörményben pedig egyes üzérkedők a temetkezési társulatoknál 76 koros szegény embert biztosítottak be s fizették értök az illetéket lesve-várva halálukat; sőt, hogy ez mielőbb bekövetkezzek, „jószivüen“ pálinkaz- tatták őket.

K ü 1 ö n f é 1 é k.

— Az utazás művészete. Legtöbbet utazunk e hónapokban. Egy orvos ebből az alkalomból a következő dolgokat ajánlja az utazók figyelmébe : Kövér emberek ne utazzanak olyan helyre, hol köztudomás szerint sokat szoktak enni az emberek, soványak pedig ne keressék fel Wörishofent vagy olyan fürdőt, ahol czibere levest esznek ebédre. Az idegesek ne utazzanak Ostendeba vagy a monte carlói játékbarlangba, egy szóval idegizgató helyekre, a melancholi- kusok azonban igen. Kis gyermekkel ne utazzunk olyan helyre, hol orvos a közelben nem lakik. Hegyes vidékre legalkalmasabb augusztus első feleben utazni egesz szeptember vegéig, tengeri fürdőre pedig augusztus 10-től szept. 20 ig. Ha tehetjük legalább 4 hétig tartózkodjunk a kiválasztott fürdőhelyen, mert a kimerült testi szervezet csak ennyi idő alatt kezdi érezni a fürdőzés jótéteményeit. Kéjutazásra csakis teljesen egészségesen szabad elindulni, mert a legkisebb baj is könnyen rosszabbra fordulhat a vonatrázással a megváltozott életmód stb. folytán. A férfiak könnyű selyem vagy vászon puha ingben utazzanak. Az igaz, hogy ez nem olyan elegáns, mint a szépen kikemé- nyitett fehér ing, de nem azért utazunk, hogy másoknak tessek a mi elegáncziank, hanem azért, hogy élvezetet találjunk. Uj czipőben nem tanácsos utazni. Elindulás előtt legalább 5—6 napig viselni kell a czipöt, hogy a láb beleszokjék s hogy ha a czipő esedeg szűk, még idejekorán kicserélhető legyen. Kézi gyógytárt magával czipelni felesleges, főleg antipyrint, fenaczetirát stb. s más fejfájás ellen való porokat, mert azok vigyázatlan használata már sok embernek okozta hirtelen halálát. Forásvi- zet a hegyek közt bármikor veszély nélkül lehet inni. Hogy ha a vízbe néhány csepp cog- nacot vegyitünk, akkor bármily kimelegedve es megizzadva vagyunk is, bátran ihatunk, regi kedvencz mondása a turistáknak, melynek azonban semmifele komoly alapja nincs. Hidegvizet felhevült állapotban inni mindig veszélyes. Pár percznyi hüsölés után azonban néhány ujnyi viz bátrán iható, ha utána azo ,j| Mra útnak indulunk. Hideg vízben förödni u-gyon egészséges, de felhevült testtel nem tanácsos 'r vízbe ugrás előtt feltétlenül locsolgassuk meg. kissé testünket a vízzel. Ebéd után legalább is két órának kell eltelnie, hogy fürödni mehessünk. Sokáig időzni a hidegvízben nem jó. Nagyobb hegyi kirándulás előtt feltétlenül meg kell fürödni hideg vízben, mert az megaczélozza az izmokat. Lefekvés előtt pedig ajánlatos a lábakat pár perczig spirituszban vagy spiritusz- szál vegyitett vízben megáztatni. — Ha a talpot a hosszú ut feltörte, kenjük be szarvaszsirral vagy vaselinnal. Ugyanezt a szolgálatot a közönséges fágygyu is megteszi. Ezt azonban a járkalas előtt kell használni. Nők fűzőben ne utazzanak. Útközben is szigorúan megtartandók a megszokott étkezési idők s csak nagyon kevéssel szabad többet enni mint otthon ; a mozgás és járkálás folytán ugyanis az ember ehe- sebbé válik, mint rendes körülmények közt. Kevés podgyászszal utazzunk. A sok czókmók mindig csak kellemetlenséget okoz. Az utazástartalma alatt lehetőleg feledjünk el mindenféle