Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-08-02 / 31. szám

5 „HETI SZEMLE“ (3I-ik szám.) tüntetve, ezek után következik a tanulók érdem­sorozata és a tanonczokra vonatkozó statiszti­kai adatok, mely szerint beiratkozott : 103, év­közben kimaradt 16, az év végén volt 87, vizsgálatot nem tett 1. Vallás szerint: római kath. 15, gör. kath. 3, evang. ref. 24, izráelita 61. Anyanyelv szerint magyar volt mind a 103. Foglalkozás szerint: füszerkereskedő 40, füsszer és vaskereskedő 5, fűszer- és vegyeskereskedő 1, méteres kereskedő 25, divat vagy divatáru kereskedő 14,- ruha és posztókereskedő 3, vas­kereskedő 3, bőrkereskedő 2, üveg és porczellán kereskedő 6, czipőkereskedő 2, könyvkereskedő 2. Előmenetel szerint: minden tárgyból jeles 1, minden tárgyból legalább jó 17, minden tárgy­ból legalább elégséges 47, egy tárgyból elégtelen 14, két tárgyból elégtelen 3, több tárgyból elégtelen 4. Magaviselet szerint jó 17, szabály­szerű 39, kevésbbé szabályszerű 31' Tanóra mulasztások: igazoltan 495, igazolatlan 153. Végül a jövő tanévre vonatkozó tudnivalókat és miniszteri rendeleteket közöl az értesítő. Az ÜCSedi láp lecsapoló és Szamos-bal- parti á. mentesítő és belviz-szabályozó, társulat által 1899-ik évre kirótt ártéri költség kivetés folyó évi augusztus hó 1-től 8-napig e városi adóhivatal helyiségében nyilvános közszemlére lesz kitéve, miről a t. adóköteleseket azon figyelmeztetéssel értesítem, hogy a kivetés ellen a panasz a társulat igazgatóságához Nagyká­rolyba nyújtandó be. Szatmárit, 1899. Julius hó 25. Novak Lajos főszámvevő. Kinevezés. A belügyminiszter a szatmár németi 1-ső anyakönyvi kerületbe 2-ik anyakönyv­vezető helyettessé 100 frt évi t. dij mellett Szől- lősy Lajos 11-od aljegyzőt nevezte ki s a házas­sági anyakönyvvezetésével és a házasságkötés­nél való közreműködéssel is megbízta. A Zónát felemelik. Mint értesülünk a zó­natarifát, melylyel csak a forgalom emelése volt a czél, bár előre látható volt az e miatt bekö­vetkező pénzügyi mínusz a kereskedelmi mi­niszter felemelni szándékozik. Élelem-szállitás. A m. kir. kassai 111. hon­véd kerületi parancsnokság területén az 1899. évi össz-fegyvergyakorlatok alatt a különféle állomásokon összepontosuló illetve átvonuló csapatok élelmi szükségletei szállításának bizto­sítása czéljaból árlejtés fog tartatni. A szükség- lendő czikkek súlya és nemei: Kenyér adagon­ként 840 gramm, Zab adagonként 4200 és 5040 gramm, Széna adagonként 3400 és 4500 gramm. A tárgyalások határideje : Kassán a kerü­leti parancsnokság hadbiztossági osztályában 1899 aug. 8. d. e. 10 órakor, Abauj-Szantón a községházánál 1899. aug. 9. d. e. 10 órakor. Sátoralja-Ujhelyen a honvéd zászlóalj kezelő tiszti irodában 14-én d. e. 10 órakor. Bővebb értesítés a helybeli honvéd gyalog ezred kezelő tiszti irodájában és a városházánál kifüggesz­tett hirdetményből szerezhető. Bimbó-hullás. Milián Lászlót a „Pázmány- sajtó“ nyomdavezetőjét s nejét szül. Kolum- bán Erzsébetet súlyos csapás érte. Kedves kis fiók Sanyiim 19 hónapos korában hosszas szén- védés után folyó hó 30-án éjjel elhunyt. A megboldogult kedves kis halott hült teteme folyó évi aug. hó 1-én délután 4 órakor he­lyeztetett örök nyugalomra. Nyugodjék békében műkedvelői előadást rendez a jövő va­sárnap, e hó 6-án a fiatalság Sárközön a „Rózsa-bokor“ vendéglőben. Két vígjátékot ad­nak elő, mely után természetesen táncz fog következni. A tiszta jövedelem jótékony czélra fordittatik. Szereplő személyek: Marosán Beat­rix, Gábel Aranka, Giszvein Irma kisasszonyok, Tatay Miklós, Papp Aurél, Vankai Károly, Fé­nyes Jenő, Giszvein László urak. Kezdete este V28 órakor. Veszett kutya garázdálkodott a múlt hé­ten Sárköz-Újlakon. Négy embert, egy kis gyer­meket és sok kutyát megmart. A szerencsétle­neket — habár megkésve — Budapestre szállították a Pasteur intézetbe, a kutyákat pe­dig zárlat alá tették. A késedelemnek az volt az oka, hogy az illetők nemhogy a hatósághoz fordultak volna, hanem még titkolták a sze­rencsétlenséget, s valami Józsefházára való ja­vas asszonynyal kuruzsoltatták magukat. Az elüljáróság, a mint tudomást vett az esetről, megtette a szükséges intézkedést, mivel a sze­rencsétlenek hozzátartozóinak neheztelését nem kis mértékben \lbnta magára. Haragusznak hogy miért szállították el a megmartakat, mi­kor már itthon úgy is „ kigyógyitották“ őket. Ezer márka jutalmat tűzött ki a berlini rendőrség annak, a ki kézrekeriti Goenczi Jó­zsef czipészt, ki 1897. aug. 23-án özv. Schultze Augusztát és mostoha leányát meggyilkolta. A körözött gyilkos 1352. julius 2-án született Maros-Vásárhelyt, tud németül, magyarul, oláhul és lengyelül, 1.65 méter magas ; zömök, vaskos; haja sötét szürkével vegyítve, fürtös; homloka alacsony; orra széles, szeme kicsiny, barna; ajka fitos; arczszine sárgás; pofaszakála feke­tére festve, különös ismertető jelek: nagy for­radások a jobb nyakon ; egy borsó nagyságú anyajegy a jobb vállcsonton. 20 krért egy tanyai gazdaság, a Gazda­sági Egyesületek Országos Szövetsége ez idén rendezi első mezőgazdasági kiállítását Szegeden. E kiállítással kapcsolatban egy tárgysos játék is rendeztetik, melynek húzása a kiállítás utolsó napján — szeptember 10 én tartatik meg. Az első főnyeremény 50.000 korona érték, melyet a sorsjáték rendezésére szövetkezett intézetek készek készpénzben, vagy egy szegedi minta­szerűen berendezett tanyai gazdasággal is meg­váltani. A többi nyereményt főleg kiállított gazdasági gépek és eszközök képezik, melyek szintén beválthatók készpénzre. Kötelességünk­nek tartjuk olvasóink szives figyelmét e sors­játékra felhívni, tekintettel arra a hazafias és közhasznú czélra, a melyet az előmozdítani igyekszik, annál is inkább, mert egy-egy sors­jegyet a legszegényebb ember is megvehet, lévén ára csak 20 kr. Mint értesülünk, e sors­játék iránt szokatlan élénk az érdeklődés s a sorsjegyek nagy kelendőségnek örvendenek. Vidék. Erdődön a nagy károlyi Kölcsey-egyesü- let által rendezett emlékünnep kitünően sikerült. Mintegy 150 résztvevő indult Károlyból külön- vonaton Erdődre, hol bandérium fogadta őket. Erdőd sváb lakosai éljenezve fogadtak a hosszú kocsisort, mely díszesen föllobogózott házak között haladt. A várkert bejáratánál emelt szép diadalkapunál Prohászka Lajos uradalmi erdő­mester, gróf Károlyi Lajos és uradalmi tiszti­kara neveben lendületes beszéddel fogadta a közönséget, mire Nagy László alispán, egyesü­leti elnök válaszolt. A restaurált vartoronyban, Petőfi szobájában levő Petőfi-szobrot Nagy László megkoszorúzván, a 11 órakor kezdődő ünnepélyt a károlyi dalárda Kölcsey himnu­szával nyitotta meg. Utána Nagy László mon­dott lelkes megnyitó beszédet. Baudisz Jenő, Andrásy Ilona, a nagykárolyi dalarda, Nagy Sándor, Demidor Ignacz beszélt és szavalt. Nagykárolyi Kölcsey-egyesület, „Petőfi Sándor és Szendrey Julia 1846. szeptember. Emlékül emelte a nagykárolyi Kölcsey egyesület“ feli­ratú emléktáblát helyezett Szendrey Julia egy­kori lakására. A leleplező beszédet Szuhányi Ferencz országgyűlési képv. mondotta. Az ün­nep után 200 terítékű ebed volt számos haza­fias felköszöntővel. Ungvár. Darányi Ignácz földművelésügyi miniszter folyó hó 24-én éjjel érkezett Csapon át, hol gróf Török József főispán várakozott reá. Zányka állomáson nem szálltak ki, de a vasúti kocsiban tölték az éjét, s kedden reggel 8 órakor a Kasonyicza és Ploj telepekre in­dultak, hol 28 beregmegyei községi paraszt­küldöttséget is fogadta a miniszter, kedden délben iVa órakor Firczák lakán ebéd volt. Innen a Hapiczka Tárná havasra indultak, este 6 —7 óra közt a beregmegyei es mármarosi 7 község küldöttsége fogadtatott. Ezután meg­tekintették a felvidéki nép közt kiosztott ne­mes fajú szarvasmarhákat, melyek ezidőszerint havasi legelőn vannak. Este 7 órakor a Darányi­lak telepen vacsora volt, hol meg is háltak. Szerdán, julius 25-én a társaság a beregmegyei Sztoj nevű havasra lovagolt, mely 1700 méter magasban fekszik a tenger színe felett s a be- reznai járásban fekvő Ticha községből az egész vidék északi része látható, éppen ezen oldalról oly csúcsban végződik, mint egy czukorsüveg, s a szemlélő azt hiszi, hogy megközelíthetetlen, pedig a Beregmegyéből eső részen fekvő Gorcson lóháton járható. A Sztojról (Máramarosmegye)Ivo- lova havasára indultak, délután 2 órakor érkeztek Schönberg Donáld báró Rika nevű vadászlaká­hoz, hol a házi ur rendkívüli szívélyességgel előzékenységgel s lucullusi ebéddel várta a tár­saságot, Rikán a földmivelésügyi miniszter előtt ismét nagyobb küldöttség tisztelgett, melynek élén Demjanovich dolhai kanonok-esperes üd­vözölte őt. Darányi miniszter megígérte, hogy a mármarosi ruténok fölsegitésére minden tőle telhetőt el fog követni; köszönetét mondott különösen Firczák Gyula munkácsi püspöknek — a ki Rikán csatlakozott a társasághoz —- eddigi szives támogatásáért, a mely első sor­ban is abban nyilvánult, hogy papjai élén a ruténeket meggyőzte a kormány intencióinak őszintességéről. Firczák Gyula püspök ezután rutén nyelven megmagyarázta a népnek a kor­mány terveit és hazafias munkásságra intette a ruténeket. Hét község zsidó lakosságának kül­döttségét is fogadta ezután a miniszter, a kire a rabbi a szokásos áldást mondotta. A minisz­ter megtekintvén a havasokat, meggyőződött arról, hogy azokon az állattenyésztés nagy tökélyre emelhető és a népet anyagilag nagy­ban segítheti. Maramaros és Beregmegyék hatá­rán Balajihy főszolgabíró fogadta Darányi minisztert, a ki elismerőleg emlékezett meg az útnak jó karban tartásáról. Szolyván Nyegre László országgyűlési képviselő csatlakozott a miniszterhez. A vacsoránál Firczák püspök, a ki Darányi minszterrel négyes fogaton jött Szolyvára, a papság s a nép nevében köszö­netét mondott a miniszternek buzgó és ered­ményes tevékenységéért. Darányi miniszter viszont Firczák püspöknek, a kivel hetenkint levélben értekezik a rutén kérdésről, mon­dott hálás köszönetét áldásos működéséért. Majláth József gróf azon nagy érdemekről emlékezett meg, a melyeket Darányi miniszter a rutén-kérdés megoldása körül már is szerzett. Széchenyi Imre gróf Egan Ede minisziteri biz­tosnak mondott köszönetét a tanulságos kirán­dulás rendezéséért. Dr. Hagara Viktor főispán a megyei közvélemény közérzületének ad kife­jezést, a midőn rámutat a Schönborn grófi család nagy érdemeire, a melynek áldozatkész­sége egyedül tette lehetővé a rutén akció ered­ményes megindítását. Julius 26-án Szolyván Darányi miniszter 87 község parasztküldöttségét fogadta, a melynek nevében Bartha Ödön or­szággyűlési képviselő háláját fejezte ki a mi­niszternek és a szakgözegeknek önfeláldozó tevékenységükért. A kenyeret nyújtó fuvarozás számára sürgősen kéri az utak kiépítését és az állattenyésztéshez a legelők fentartását és a marhaállomány fölujitását. A miniszter köszö­netét mondva a meleg fogadtatásért szívesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom