Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-04-26 / 17. szám

389,803 frt 60 kr, a központi papság jóté­kony adakozásai 1888—98-ban 6728 frt 50 kr. A kerületi papi gyűléseken 1888—98-ban befolyt jótékonyczélu adományok összege 3236 frt 72 kr., az egyházmegyei hívek ada­kozásai 1888—98-ban 3777 frt 10 kr. — és így 1888. évtől 1898 óv végéig tett 10 évi jótékonyság 463 ezer 092 frt i3 ir-ban nyer igen örvendetes és vigasztaló kifejezést. Gyászhir. Szerdahelyi Ágostonná, szül. Szunyogh Olga e hó 22-én esteli 10 órakor életének 52-ik, házasságának 31-ik évében elhunyt. A megboldogult hült tetemei teg­nap délután 2 és fél órakor tétettek Vetés­ben a családi sírboltba örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise áldozat ma d. e. 10 órakor mutattatott be a szatmári székesegy­házban az Egek Urának. A temetési szertar­tást maga O méltósága a püspök ur végezte. — Jelinek Rozália, Jelinek Ignátz volt nagy­károlyi gyógyszerész nővére e hó 20-án d. u. 3 órakor életének 78 ik évében Nagy-Károly- ban elhunyt. A boldogult teljes életében jóté­konyságáról volt ismeretes. Most is vagyoná­nak egy részét, mintegy 1700 forintot jóté­kony alapitványokra hagyományozta. így a kath. legényegylet 100 frtot, a főgymnázium 100 frtot, a róm. kath. főiskola 400 frtot, a kidedovodának 200 frtot, a gyermekmen- helynok 300 frtot hagyott. Azonkívül még számos vallási és társadalmi jellegű alapít­ványokat tett. De legbőkezűbben a régi kaszi­nóról emlékezett meg, melynek már mintegy 5—6000 frt értéket hagyományozott. Teme­tése folyó hó 22 én délelőtt 10 órakor ment végbe nagy közönség részvétele mellett. — Székely Imre joghallgató, özv. Székely Ká- rolyné helybeli lakosnő fia közelebb elhunyt Budapesten. Id. Demidor Ignáczpolgártársunk unokáját gyászolja a megboldogultban. Béke hamvaira! —Fenezik Kornél egyházi képfestő, a munkácsi állami faipartanmühely volt veze­tője életének 43-ik évében Munkácson elhunyt. Neje és három kiskorú gyermeke gyászolja. — Gerber Ödön ifj., erdő-szádai gyógyszerész e hó 20 án d. u. 5 órakor, életének 36-ik, házasságá­nak 11-ik évében elhunyt. Szombaton nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra. Nagy beteg plébános. E czim alatt ad­tunk hirt lapunk múlt számában, hogy 4 Jandrisics János apát-plébános súlyos bele- gon fekszik. Most örömmel jelenthetjük, hogy a betegségben kedvező fordulat állott be, s a mindenki által nagyrabecsült apát felgyógyulása reméllhető. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Kató Gyula segesvári pénzügyi titkárt hasonló minőségben a nagy-károlyi pénzügyigazgató- ságboz helyezte át. Kinevezés Jörg Endre mármarosszigeti törvényszéki aljegyző a lippai járásbíróság­hoz albirónak neveztetett ki. Korláth György zombori járásbirósági albiró saját kérelmére a mezőkaszonyi járásbírósághoz lett áthe­lyezve. Eljegyzés. Szilágysomlyói és óvári Szi­lágyi Sándor óvári földbirtokos jegyet váltott kölesei Kölcsey Ferencz leányával, Adél kis­asszonynyal Udvariban. Az országos nemzeti szövetség végrehajtó bizottság közelebb megállapította a május 7-iki szervező gyűlés programmját a követ­kezőkben : 1. A gyűlés a „Vigadó“ nagyter­mében tartatik meg május 7-én délelőtt fél 11 órakor. A gyűlés előtt, közben és után a tagsági ivek aláírás végett a közönség részére ki lesznek téve. 2. Délben közebéd a Társas­körben, melynek rendezésére kiküldetett: Kovács Leó, Tankóczí Gyula és Ferency János. Egy teríték ára zenével együtt 2 frt 50 kr. 3. Este az „Ezres gondoskodik a szó­rakoztatásról. 4. A fővárosi vendégek elszál­lásolásáról gondoskodva lesz. 5. A vasútnál a vendégeket a polgármester fogja fogadni. 6. A házak fellobogóztalnak. A továbbiakról a közönség falragaszok utján értesittetik. Bi­zony arra a bankettre semmi szükség sincs, fizessék inkább azt az összeget a szövetség czéljaira. Templomépitések az egyházmegyében. Vállajon a buzgó hívek kezdeményezésére a régi templom helyén uj templomot szán­dékoznak emelni. A régi már alig képes befogadni a hiveknt, Ungmegyében Tiba anyaegyházhoz tartozó Csecsekén szintén építenek templomot, melynek alapköve is letetetett. A beregmegyei Búcsú község hí­vei eddig templom nélkül voltak. A hívek buzgósága állít templomot.. Matiné. A Kölcsey-kör ez ide utolsó matinéja, a szokásos helyen, f. hó 30-án d. e. 11 órakor lesz, a következő műsorral: L Vonós négyes. 2. Felolvasás, tartja Mátray Lajosné, Márk Aranka úrnő. 3. Szavalat, előadja Hodosi Lajos ev. ref. s. lelkész ur. Az Irsik-féle árva s lelenczház főnök- nőjét, Görcsös Pid nővért a napokban ked­ves meglepetés érte. Egy nemeslelkü nő Szonthágné őnagysága Budapestről az inté­zetet egy igen szép szoborral ajándékozta meg, mely páduai sz. Antal életéből azon jelenetet örökíti meg, midőn a kis Jézus a szent karjai között megjelenik. A majd egy méter magas szobor méltó dísze lesz a házi kápolnának. Nemes volt a kegyes szivü nő­nek tette ; megérdemli, hogy az ily utón is nyilvánosságra jöjjön. Áldja meg őt érte a jó Isten és pád. sz. Antal. Síremléket akarnak állítani társadalmi utón Tabajdy Lajosnak, mely úgy a boldo­gult érdemeihez, mint Szatmár város társa­dalmához méltó legyen. A gyűjtő és előké­szítő bizottság követk. alakult meg: elnök Farkas Antal, pónztárnok Teitelbaum Her­man, jegyző dr. Nagy Barna, tagok : Galba Lajos, Veréczy Antal, Hérmán Mihály, dr. Vajay Károly, dr. Fejes István, Papp Gyula, dr. Fechtel János, Melles Emil, Nyárádi László, Palády Lajos, Augusztini János, Borsos Benő, Jákó Mihály, Jankovics János, dr. Tanódi Márton. Szatmár és Vidéke apróságai közt az ápril 18 iki számban olyan Ízléstelenség je­lent meg, mely még azon esetben sem ment­hető, hogy az újszülött ebben a famózus hónapban látott napvilágot. A silányságot meg tudja az ember bocsátani még az apró­ságok közt is, noha ezeknek az a rendelte­tésűk, hogy a bennök rejtett elmésség által gyönyörködtetve mulattassanak, de a botrányt keltő, pór nép közzé sem való prózai szóla­mok semmi esetre sem képesek kielégíteni a müveit közönség várakozását. Mi elmés- séget, vagy gyönyörködtető valamit látott a szerző abban, hogy a műtrágyát a feltáma­dással hozta kapcsolatba, azt ő maga tud­hatja legjobban, ellenben mi bizonyosan tud­juk, hogy napjainkban még a legelőhaladot- tabb lelkűiét sincs megromolva annyira, bogy ily Ízetlenségektől undorral ne fordul­jon el. (Beküldetett.) Sz. lózsef-ünnep a kath. legényegyletben. Mennyei pártfogója iránti tiszteletének impo­záns módon adott kifejezést vasárnap a legény- egylet. D. e. 11 órakor gyönyörű zászlója alatt, hatalmas menetben vonult az ifjúság a zárda templomba kisérve az egyelet elül- járósága és tekintélyes iparosoktól. A temp­lomban nagy közönség hallgatta az ünne­pélyes sz. misét, mely alatt a tanítóképző ifjúsági kara zengett szebbnél szebb énekeket váltakozva a Mondik Endre ur bájos magán­énekéivel. Mise közben Hubán Gyula g. kath. lelkész lépett a szószékre és lelkeshangu s mindvégig figyelmet gerjesztő eszmedus be­szédben buzdította az ifjúságot, az egylet sz. czéljaiért való kitartó munkásságra. A meg­ható egyházinak méltó folytatása volt az a házi ünnep, melyet az egylet délután 4 óra­kor saját helyiségében rendezett. Szép számú érdeklődő közönség gyönyörködött a Pintye Pál és Dobray Jenő r. tagok ügyes szavala­taiban, kik közül az első egy hazafias ódá­nak lelkes előadásával, a második egy vig monológgal érdemelte ki a közönség tapsait. Közben az egylet egyházi elnöke, Ékkel L. tartotta meg komoly tanulmánynyal megirt felolvasását, mely a legényegyletek múltját, keletkezését, alapitóit s jelenlegi virágzását ismertette különösen kifejtvén azok nagy jelentőségét s áldásos tevékenységűknek irá­nyát, eszközeit. Az ünnepség érdekességét fokozta az a körülmény, hogy az egylet 20 tagból megalakult ifjúsági énekkara ez alka­lommal lépett fel az elnök vezetése alatt és sok reményre jogosító szép eredménynyel énekelte el előbb az elnök sajátszerzeményü sz. József-hymnuszát, majd végezetre a Köl­csey-hymuszt. E szépen sikerült ünnepségek ismételten arról győzték meg a jelenvolta­kat, hogy a megizmosodott egyesület híven teljesiti magaszios feladatát s méltán meg­érdemli, hogy az iparos osztály minden ba­rátja szivvel-lélekkel támogassa törekvéseiben. Főispánok menesztése. Széli Kálmán, úgy látszik, meg akarja valósítani, amit prog­ramm beszédjében elmondott, erre enged következtetni, hogy azon főispánok, kik a régi rendszer teremtményei, egymásután kapják felmentéseiket. Andrássy, Szalavszki és Szinyei főispánok már megkapták elbo­csátó leveleiket. Rudnay főkapitány is megy, pár nap múlva Haller János gróf, Vadnay Audor és Molnár Viktor főispánok hasonló elbánásban részesülnek. Krivány hazájában, Arad vármegyében egy általános seprésre készül a belügyminiszter, a vizsgálatokat szélesebb körre akarja kiterjeszteni. Az iskolák államosítása. Az ügynek múlt alkalommal ismertetett állása arra indította a róm. kath. iskolaszék tagjait, hogy a vá­roshoz egy memorándumot terjeszszenek elő, mely békés és mindkét fél igényeit kielé­gítő megoldást hozott javaslatba. Ismeretes dolog, hogy a város azzal okolta meg a nép­iskolák államosítására vezető elhatározását, hogy tart a jövőben bekövetkezhető nagyobb terhek viselésétől, melyek az iskolák fejlesz­tésére előreláthatólag szükségesek lesznek. Ezzel szemben az iskolaszék azon ajánlatot tette a városnak, hogy viselje csupán azokat lomban lett megtartva. Színházba nem való s hogy Budapesten az Operában adták elő, azt lehet kifogásolni. Sajnálhatjuk is, hogy ilyen terme nincs Budapestnek. De nem is kell, hisz úgy is üres lenne, ha a programm csak abból állana, mint itt s az lenne alá­írva, hogy a beszédek után gyűjtést fognak rendezni az illető egylet czéljaira. Ki menne olyan gyűlésre, hol egy-két jezsuita a fele­baráti szeretetről prédikál, ha ezt meg is kellene fizetnie a végén? Hogy Rómában templomban adták elő, az ott nem szokatlan, hol zsinatokat, theo- logiai disputákat, vizsgákat tartanak s nagy­ban éljeneznek, mikor a pápát körülhordják, de nálunk szokatlan volna. Csupán magunk gyönyörködésére s nem Isten dicsőségére ne gyűljünk össze a templomban. Vagy ha Isten tisztelete nem is lenne kizárva, mégis első sorban az élvezet s csak másodsorban a vallásos hangulat vezetne a templomba. Ha mise közben s igy csak mellékesen épen ezt énekelnék a kóruson, az még megjárná, de akkor nem szabad belépti-dijat szedni. Ez olyan, mintha az olasz prédikátorok szo­kását, hogy predikáczió közben a szószéken leüljenek s tubákoljanak, akarná valaki utá­nozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom