Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-04-05 / 14. szám
csakis a tőke arathatott diadalt. A tőke pedig többéire idegen speculanskezekben halmozódott össze, h szegény, becsületes magyar iparos osztálynak el kellett buknia ezen verseoynyel szemben. Hiába akart ezen segíteni az 1884. t. ez., a mely szakképzettséghez kötó a kisipar üzését, mert hiszen e törvény daczára bárki szakképzettség nélkül is nyithatott üzletet csak munkavezetőt kellett beállítania. Aztán vájjon a szakképzettség feltétele : a bárhogy eltöltött két évi segédkezén, biztositotta-e magában a szakképzettséget ? Az iparosok támogatására behozott kereskedelmi és iparkamarai intézmény sem vált be. Mert habár az ipar és kereskedelem szoros kapcsolatban állnak, — de nem a kis-ipar, melyért ezen kamrák alig is tettek valamit. Többnyire inkább a nagy-iparnak és kereskedelemnek érdekeit mozdították elő részrehajlóan, vagy egyikét se és igy alig van érezhető hatásuk. És az ipartestületi intézményről, a melyet a régi ezóhek pótlására hoztak be, mit szóljunk ? Ez oly csekély hatáskörrel ruház- tatott fel, s az iparhatóságnak annyira gyámsága alá helyeztetett, hogy a legtöbb helyen, igy Szatmáron is, meg sem alakították, annyira ellenszenvvel fogadták az iparosok. Nem is mutattak fel azok valami nevezetes eredményt, sem a szövetkezetek létesítése, sem az uzsorának kitett iparosok hitelviszonyainak javítása terén. Az ipar-iskola az egyedüli intézmény, a mely javított némileg az iparos ifjú nemzedéken, némi ismeretekkel gazdagítván a tanonezokat, hogy képzetségükkel majd jobban kiállják a versenyt. De még ez intézmény sem érezteti mindenütt jelentékeny hatását. Még mindig 310 oly nagyobb község van, a hol nincs ipariskola, és ahol van is, a tanonezok 40—50%-a nem jár iskolába. És nagyon rászorulnak ez iskolák is a javításra épugy a tanitásanyagát mint a szervezetet tekintve. A bajok emez okainak ismerete reámutat a javítás eszközeire is. Mindenesetre szükséges, hogy az állam nagyobb gondot Lrditson a kisiparosokra, mint eddig, — találjon módot arra, hogy a kis iparos védve legyen a gyáriparral, főkép a külföldi gyáriparral szemben, — hogy legyen meg munkája, hogy munkáját értékesítse, ha vagyont nem is gyűjthet, de magát és családját tisztességesen fentarthassa, olcsó hitelt kell biztosítani számára, — a nyersanyagot beszerző, munka-értékesítő stb. szövetkezeteket állami segélylyel s erkölcsileg is előmozdítani; a szakképzettség meghatározásában az iparos mesternek befolyást, — belügyei intézésében nagyobb szabadságot biztositani és a munkaképtelen és elöregedett iparosok nyugdijáról gondoskodni, hogy maguk s családjaik egy becsületes munkában tisztességgel eltöltött szép múlt után ne jussanak koldusbotra s önérzetük lealacso- nyitásával s állásuk szégyenére könyörado- mányokra utalva. hlóg volt már a nagyok, a tőkepénzesek, az erősek támogatásából, — ideje, hogy a kormány figyelme a gyöngék, a szegények érdekében is hathatósan tegyen már valamit s ne mindig csak terhet rakjon rájok, hanem adjon már nekik is jogokat, támogatást és könnyítést ép úgy embenségi szempontból, mint a haza érdekéből, a melynek ők képezik ősidőktől fogva a legmagyarabb, legönzetlenebb és legmunkásabb tagjait. Y. A húsvéti SZ. Ünnepek és szertartások, a világ megváltásának erne folyton megújuló és meghaló emlékei, a szokásos kegyelettel és a hívők buzgó részvételével folytak le. A hívők ez idő alatt nagy tömegekben és vigasztaló buzgósággal járultak a szentségekhez ép úgy a kálvárián, mint a székes- egyházban. Itt Jeremiás siralmait, valamint a passiót a növendék papok kara énekelte megható szépséggel. Nagy csütörtökön a szent misét, melyen a központi papság is áldozott, az olajszentelést s a lábmosást, továbbá Nagy-Pénteken a lélekemelő szertartásokat és szent beszédet, Nagy-Szombaton a fel támadási ájtatosságot, valamint Husvét, első napján az ünnepi sz. misét és szent beszédet püspök ur ő méltósága végezte a székesegyház minden zugát betöltő hívek buzgó részvételével. Nagy- Csü önökön püspök ur ő méltósága a 13 szegény öreget, kiknek lábait Krisztus Urunk példájára megmosá, fényesen megvendégelé saját kezűleg szolgálván fel nekik asztalánál. Délben a központi papsággal ült sze- retet-lakomát. Kegyes adományok. A húsvéti üunepek alkalmával a szegények közt püspök úr ő méltósága 100 fitot, a káptalan 80 frtot, a paduai sz. Antal perselye 100 frt adományt juttatott a szegényeknek. Gyászhir. A királyi családot ismét gyász érte. Ernő főherczeg, Rajnernek, Lombordia alkirályának nőielen fia, tegnap éjjel Arco- ban meghalt. Nyugodjék békében. A Széchenyi Társulat küldöttsége báró Vécsey József elnök vezetése alatt f. hó 6.-án csütörtökön d. e. fog tisztelegni a vall.- és közokt. miniszternél és pénzügyminiszternél, hogy a társulat javára államsegélyt és az állami jótékony sorsjáték jövedelmében való részesítést kérje. A küldöttségben részvételre felhívottak közül ez ideig bejelentették rószt- vételöket : Gróf Hugonnay Béla főispán, Balázsy József, dr. Ohorin Ferencz, Láng Lajos, Bér. Kovách Béla, Majos Károly, Sarmaságh Géza, Dr. SLemberger Ferencz, Szentiványi Gyula, Szerdahelyi Ágoston, Szuhányt Ferencz, Szubányi Ödön. Széli Kálmán mintszterelnök, a Széchenyi Társulat üdvözlő sürgönyére Br. Vécsey József társulati elnökhöz a következő levelet intézte: „Budapest 1899. évi márczius hó 5 én. Móltóságos Báró Ur! Ö császári és apostoli Felsége által miniszterelnökké tör tént kineveztetósem alkalmából a Széchenyi Társulanak Méltóságod által tolmácsolt üdv- kivánatatórt őszinte köszönetét mondva, sietek kifejezést adni azon legőszintébb kívánságomnak, hogy a közművelődési társulatoknak összhangzó és vállvetett munka által sikerüljön fajunk kulturális fölényét hosszú századokra biztositani és térhódítását elősegíteni. Hazafias üdvözlettel Széli.“ Szieber Ede ktr. tan. és főigazgató jubileumán, a mely Kassán f. hó 9 én lesz megtartva, melyen Zsilinszky államtitkár és Hóman Ottó min. tanácsos által a vall. és közokt. miniszter is képviseltetni fogja magát, a helybeli kir. kath. főgymnásiumból a tanárok közül 13 an, az ev. ref. főgymnásiumból 5-en, Nagy-Bányáról szintén 5-en, az egész tankerületből összesen 120-an fognak résztvenni. A jubileumi ünnepség hálaadó isteni tiszteletből, iskolai ünnepségből, a melyen nagy értékű emléktárgyat is nyújtanak át az ünnepeknek — a tanárok családias ünnepi ebédjéből s este a társadalom részvételével is bankettből fog álla'ni. A szatmárvárm. gazd. egyesület f. é. márcz. 22 én tartotta Br. Vécsey József elnöklete alatt népes közgyűlését. Elhatározták egy évkönyv kiadását. Az egyesület vagyona készpénzben 6870 frt 25 kr, hátralékokban 2213 frí, ingatlanokban 13,500 frt összesen 22,583 frt, 25 kr. Az 1899 évi költségelőirányzat 2991 frt 52 kr hiányt mutat föl, melyet a szőlőtelep, kiállítás, csikólegelő, lóverseny költségei okoznak s részben a remélt kormánysegélylyel lesz pótlandó. A közgyűlés egy fogyasztási szövetkezet létesítését is elhatározó, a melyben a nem tagok is részt vehetnek; ennek végrehajtására Domabidy S. elnöklete alatt bizottságot választott. — A lóverseny f. é. októberben lesz megtartva a nagy vásár előtt. Ugyanezen időben 4 napig tartó és 7 csoportra osztott, kiállítás is lesz rendezve. Pártgyülés. A függetlenségi és 48-as (anya) párt ápr. 3-án, 11 órakor a vigadó nagy termében dr. Farkas Antal elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen körülbelül 450 függetlenségi párti meghívott tag volt jelen. Dr. Farkas Antal pártelnök lelkes megnyitó szavai után Csomay Imre ügyvéd feszült figyelem és zajos tetszés mellett egy óráig tartó beszédett ír o t, a mely a múlt és jelen helyzetet fejtegette rendkívül érdekesen s kijelölte a jövőben követendő irányt és teendő intézkedéseket. E beszédet az ünnepi nyomdai munkaszünet s idő rövidsége miatt csak jövő számunkba közölhetjük. Elhatározta a párt, hogy jövőre is együtt marad s mint ellenzéki párt küzdeni fog a függetlenségi elvek és eszmék alapján. — Tisztújító közgyűlése határidejét áldozó csütörtökre tűzte ki ; addig az uj tagokat a pártba sorakoztatja. Áldozó csütörtökig az eddigi tisztikar és bizottságok vezetik a párt ügyeit. A nagycsütörtö i lábmosásnál szerepelt szegény öregek a következők voltak: Léderer János 61 éves, Farkas Alajos 69 Pircsi Márton 71, Hohorovszki Péter 73, Kovács István 73, Khrenor Mihály 74, Kis János 75, Gebódy Sándor 76, Szűcs Ferencz 76, Pénzes János 77, Huszti Pál 81, Kodnár László 82, Szegedi Pál 65 éves. A 13 öreg összesen 953 éven ólt. A kerületi betegsegélyző pénztár márcz. 26-án tartá évi rendes közgyűlését. A beterjesztett számadások szerint 1898. évi bevétel 11.987 frt. 82 kr. vob, ezzel szemben a kiadás 14,409 fr. 50 kr. A hiány 2421 fr. 68 kr. Az igazgatóság, felügyelő bizottság és választott bíróság következőleg alakult. Igazgatósági tagok lettek Litteczky Endre, Gábriel József, ifj. Hermán István, Bölönyi László, Márkusz Márton, Szentiványi Károly, íd. Bottyán Lajos, Vajnay Lajos, Máyer Lajos, Papp Endre, Ingük József, Kondor Sándor, Nagy Sándor, Csedreky Gusztáv, Balvinszky Antal, ifj. Bottyán Lajos, Heuf- fel Sándor, Dobray Jenő, Varga János, Szabó Lajos, Koós Gusztáv, Suba József, Papp Zsigmond, Bódizs Lajos, Hóvvizi Mihály. Póttagok : Róth Gyula, Miklusovszki Antal, Kovács Gusztáv, Szabó István, Pongrácz Lajos, Pintye Pál. Felügyelő bizottsági tagok : Katona Imre, Kerekes Dániel, Szabó Gyula, Nagy Lajos, Katona József, Miilián László. Választott bíróság : Morgenthal Antal, Czógényi Ferencz, Jurácskó Gyula, Szabó Gyula, Matolcsi Sándor, Ari Ferencz. Eljegyzés. Unitzky Szidor téesői adóliszt. Hire k.
