Hetikiadás, 1941. január-december

1941-03-12 / 10 [1527]

Svüav- "'Koreszmék, ~*$x.m?.cvas zz» Azokról az életbevágóan fontos kérdés ékről,amelyek manapság leginkább foglalkoztatják a nemz etet, érdekes megnyilatkozások történtek a kormány tagjai részéről*'A háborúval, a tengelyhatalmak melletti ki tartásunkkal % áldoz áthoza­talunkkal^ zsidókérdessel, a nemzetiségi kérdéssel és korunk iranyitó eszméi­vel kapcsolatosan hangzottak el :ayilatkozatok % amelyek megmutatták az utat .ame­lyen a koimány jár. Tisztáztak néhány olyan kérdést is,amelyek közül az utóbbi időben némi nomály t or jengott. Komoly figyelmez totós hangzott el a háborús gaz­dálkodással kapcsolatosan is ós az áruolrojtőkro olyan súlyos büntetést helyez­tok kilátásba.amolyról az elmúlt világháború során sohasem volt szó,' A tengelyhatalmak mellotti kitartásunkról a kultus zminiszter azt mondot­ta,hogy célunk a békés munka az európai cgyüttesbcn,amolynck föladata a jövő uj formáit előkészíteni és felépíteni az uj Európát,amoly igazságosabb lesz a nemzőtök c^ymásközötti viszonya tekintetűben, A ni politikánk onórzotos magynx érdekű politika'és oz az, amit ncgy barátaink is megbecsülnek* A pénzügyminisz­tor hangoztatta,hogy a hatalmas erők világnérkőzésébon van valami,aniben mi is orősek vagyunktez a magyar bocsülot,hűség és kitartás abban az irányban jano­lyot vállaltunk s sohasem fogurk olhagyni,mcrt mindenkor a tongolyhatalriokat támogatjuk. A tervgazdálkodás nc&szorzi közgazdaságunknak azt a holyot,amely­Európában nogillot bonnünkot, A miniszterelnökségi államtitkár hangsúlyozta, hogy a konány mindent elkövet arra,hogy a háborútól megóvja az országot.Így szer majd csak eljön a béko és a mogorosödött országra támaszkodva non érnöt bonnünkot kár,csak haszon* A norizctiségi kérdésről a pénzügyminisztor azt mondót t a, hogy kisebbségeink mindig ogyütt h?rcoltak velünk fi örülünk ha fejlődnck,ha gazdasagilog és szcl­lcmilog gyarapodnak,mert őzzel az ország gyarapodik és f ojlődik.A kultuszmi- ' niszter is megértéssel bosz'lt őrről,mondván,hogy hagyományainknak njgfololőon, á türolom és megértés álláspontját valljuk s hogy magyarosítani non lehot /nem is aJcarunk/ orősz?.kkal,mert az asszimiláció történelmi folyamat* A disszin: lációval kapcsolatosan ozt mondotta: Állit ól ag a magyarság köréből ogyosek kiválnak és származás alapján miís nemzetiség Unok vallják magukat* Az ilyonck csak váljanak ki,mórt aki disszlmilál,az sohasem volt magyar* Elitélőon szólt az?król,akik a .magyarok közt törzsökös,vagy nom törzsökös magyar cinőn akarnak egyen ot le ns égőt koltoni, : . A zsidókérdés megoldásáról is mindkét miniszter bőszeit* A miniszterel­nök korábben isnétolton bőszéit a kétdésről és mivel az utóbbi időben nom em­lít ctto,bizonyos oldalról azt'hircsztolték,hogy a kormány nom is gondol Wk A kultuszminiszter azt'mondotta,hogy aki nom tud a zárt magyar ogysogbo beillesz­kedni,nem lohot jó mar-yar és itt van a nyitja az ogósz zsidókérdésnek is* Ezt nom valami szadisztikus hajlam vetetto fel. Bánon azért került a magyar politika olőtorébc ,mort már századokkal ozolőtt is több izben bebizonyo sodott .hogy a zsidóság nom tud tökéletesen beilleszkedni más népi közösségboj Ezért lopnok velük szemben a korlátozás és a kirekesztés álláspontjára* A pénzügyminisztor azt mondott a, hogy a zsidókérdést Magyarországiak is meg koll oldani,mert utjft­ban áll annak a nagyvonalú fejlődésnek, amoly nem maradhat ol* Nincse messze a megodás.csak hónapokról van szó* Kemény szavakat használt a zsidó állásokba bekerült keresztényekre,'az úgynevezett "Aladárokra" akikkel szintén nem lehet együttdolgozni, mondotta, ha nem hajlandók követni elveinket; Az áldoz áthozatalt több miniszter is hangoztat t a. Ma még enyhék az áldoza­tok,de el kell készülnünk növekedésükre. Szükség osetén a készlet rojtos tők ogész vagyonának elkobzása majd ki józanitólag fog hatni. Hang súlyozták, hogy az áldozatok átmenő ti ok,a nehézségek elmúlnak és a jobb jövő folé halad az ország, ^ koroszmékről is szólt a kultuszminiszter. Sokan nem akar ják lát­t ni - ugmond - hogy a mi korunknak is vannak irányító eszméi.Ismét a közösségi gondolat nyomul előtérbe s a gazdasági javak igazságosabb elosztására és a~ társadalmi különbségek enyhítésére törekszik a korcszmo,amoly a forma^holyett a i^ga^eáikSiSÉragiSáSSlfiííi^* uj­T­il á s kialakulísa fole mogytok,köt 0 lossá rr

Next

/
Oldalképek
Tartalom