Hetikiadás, 1941. január-december
1941-12-10 / 49 [1527]
Víiagrés-283k''Kaboru'jai"' rt "'Í5^^ebeáD^'lÖÍ Csatatérré változott a Csendes-Oceán roppant térsége, Az Egyeerttlt Államok hosszú évekkel ozelőtt elkezdődött politikája most hozta mog •gyümölcsét. Igaz ugyan, hogy nom abban a formában, ahogyan azt remél-, téic, do a tényeken és a történteken változtatni most egyhamar már nom lőhet, Az egyesült Államok évtizedek óta vigyázva figyelte' Japáa mindenmegmozdulását, mely főleg ke roskadó Imi téren nyilvánult meg a távol keleti térségben. Az Egyesült Államok minden oszközzel azon igyekezett, hogy Ja~ pánt kizárja az ázaiai piacokról s" amikor ez a szándéka k örosko dc Imi téren csődöt mondott a japán árak versenyképessége folytán, ogyro inkább előté rbo, lépett az^orőszak politikája. Az Egyesült Államok gazdasági téren Japánt fcjtcgató politikába kezdett, ami azután egeszen a nyersanyagmegvonásáig vezet ott. Japánt ez a politika non féle mii tette meg ós haladt előre a kitűzött uton. A távolkelcti szigothatalom nem is tehetett egyebet, minthogy hol yct keresett a maga számára, hogy óriási emberfelcs* legoit olholyozzc és az orré irányuló lépéseiben kor ült azután összeütközésbo ugy Angliával, nint az Egyesült Állomokkal; Japán elsősorban békés uton keresett os rzoköttotősr Einával s amikor ozirányu kisé rloteit ' visszaút asitqt ták, a bolháborúk v'rzivataraiban I : pusztuló Kina ogyrészét ocgszállött a,£3 í,z ol foglalt torülotcn i&andzsukuo néven önálló osaszárs%>t létcsitott, mellyel aacros gazdasági össze kö ttot ősbe lépett. Mandzsukuo azután kiinduló pontul szolgáit szám ara a kinai térség rondózését célzó munkájához. Japán fölfogása abban csúcsosodik ki, hogynaz angolszász faj a távolkoloti tors égőt gyarmatnak tekinti, önzőén Te izs áb»g nányolja s az ott mi hatalmakat nom tekinti o gyein? anguaknak. Japán clsősorban onnok megdöntésére törokszik és a távoíkelcti hatalmok összefőgásával uj gazdasági egységet kivan létositoni, mol7/crcjc tudatában visszautasíthatja a kizsákmányoló törekvés etet ós biztosit ji a sárga faj vozető szerepét ozon a földrészen. Ebben a munkájában állandóan és vissza térőon boloütközőt c az ^gyosült Államok és Anglia részéről nyi tan és ^ titokban omolt akadályokba. Anglia szálára nem közömbös Japán "megerősödés 0, mert félti minden"gazdagsága kutforrását Indiát, az Egyes üifr Álla* mok pocig az oxport szonpont rabol tokintik a kérdést. Segítik tohát mindazokat, akik Japán ollonsegei, így ols ősorban a ' osunkingi 2S.n&" és a Szovjetuniót. Japán Európában talált barátokat és szövotsígoseket Németország és Olas zorszagban, moly hatalmakkal .icg kötött 0 a Iiárcmhatalr mi egyezményt. * Amikor a háromhatalmi egyezmény két európai^ hatalma hadbalépett a nyomás Japán ellen osak erősbödött, hz Egyesüli Allaaok segít s égét ^állandóan fokozta nemcsak"a német és olasz birodalmakkal hadbaallók szama-ra de jelen ős segítséget kaptak távolkeleten Japán ellenségei is. Japán nem k?vanta a háborút % de az óllandó fenyegetésük hatása. ra_. nom hanyagolta ol haderőjének állandó orősité sít és f őLog korszerűsítését. Igy azuütn erojc tudatában ogyonrangu félként állott szembe azokkal,akika szamukra oly busásan jövodolmoző régi holyzet fennmaradását akartak reá erőszakolni. Tanácskozások folytak hónapokon keresztül, do a log-~ kisobb eredmény sem mutatkozott. Mindkét oldalon ogyre többot foglalkoztak a had orővol mint megoldás sal. Japái európai szövet s égősei hoz méltó-an magához ragadta a kezdeményezést os az elhatározás pillanat ában már cselekedőtt is« A távolkelcti háború mogkozdődött és már az clső^napokhatalmasmiSrotü japán sikereket eredmény ezt ok. Amerikai és angol óriáscsatahajók, rcpülógépanyahajók feküsznok hullámsorban. A japán száraz— földi csapatok megszállták, vagy ostromolják Anglia és az Egyesült Államok szárazföldi tamászponljait* Az eredmények itt is fcMlmulnak minden — várakozást. Kell, hogy ozok az eredmény ok meggondolásra késztessék Angliát és az Egyesült Államokat, molyok mindig arra törekedtek, hogy a háborút kiszélesítaék és ez a szándékuk sikerült is, VF/Dr
