Hetikiadás, 1941. január-december

1941-01-29 / 4 [1527]

Jgtíá. ($%g Istv

án. 1941, január 89". A magyar ulxaim\'oZctés egyik pillére kidőli;. Elte HE tt ük gróf Csáky ^Istyán külügyminisztert, azt a férfiút, "aki kora fiatalságától e észsége felaloozásával haláláig gerinses, egyenes ás bátor harcosa volt a magyar igazságnak, a magyar ffiltákadásnak a magyar élniakarárnake Az egész ország mélyen m greniülten vette tudomásul elmúlását és mindenki érezte, hogy súlyos veszteség ért bennünket, me y csak nehezen pótolható és benne az egész magyarseg egyik legjobb fiát gyászolja. Mint fiatal titkár tagja" volt a Trianonba utazó magyar küldöttségnek, mely haelháritani nem is. de legalább enyhíteni igyekezett az ott reánk zúduló szörnyű végzetet. Ott Trianonban látta. . , hogy mennyire mások már a diplomácia, utjai, mint a világháború előtti időkben voltak. Ott acélosodott meg ereje, hogy képes legyen, nemzeti igazságunkért az egyidejűleg megindult küzdelmet vegigfolytatni. Ez a gondolat és ez a cél vezérelte diplomáciai pályafutása alatt, melynek idején a vatikáni és a bukaresti követségeken működött,'majd a spanyol es <x portugál követB^g élén állt. A külügymini szt ériumoan a sajtóosztály helyettes vezetője, majd vezetője, később a külügyminiszter kabinetirodájának fejé volt. Ezekben a beosztások ban^nemcsak a magyar ügynek, hanem önmagának is nemcsak idehaza .hanem Európa-szerte soF hívet szerzett. A müncheni értekezleten m ghatalmazott miniszteri ráncban megfigyelőként vett részt és'1938-ban részese volt a . ' bécsi döntőbiraskodási tanácátozásnak, mely első darabját hozta vissza az elveszett magyar földnek. Mestere és tanítója Kánya Kálmán nyűg alombavonulása után az oiszá% külügyminisztere lett és főré sze se amak a munkának, amely előbb Kárpátalját majd utóbb Erdély északi részét adta vissza nekünk, mely ténnyel hazánk jelentős középhatalommá vált. Csak a történelem fog majd világosságot deríteni azokra az emberfeletti küzdelmek le , melyek ezt nZ eredményt létrehozták. Gróf Csáky István pedig a sok testi szenvedés ellenére vállalta a munkát,

p semmibevette a fájdalmakat, mert életét tette fel a na%y célra: jóvát enni hazánkat ért nagy igazságtalanságot* A Mindenható kegyes volt hozzá, megélhette minkájanak eredményét

? láthatta két évtizedes szenvedés után nazánk újjáéledését es megerősödését Csáky István gróf magyar diplomata volt a szó legnemesebb értelmében, aki teljes meggyőződéssel tiszta és határo jzott öntudattal vallotta, hogy nemzetének helye van Európában. Olyan férfiú volt; ami-" lyenekre ennek a nemzetnek most különcsen nagy szüksége van, elvesztése pótolhatatlan űrt hagyott a magyar közéleti vezetők rendjében. Halála mély meg^endülés,t váluott ki, koporsója ,felé a ré sz vét, ár adata J özönlött neBjpsaknBuropab04, de a tengereken, tulrol vg. Csak barátai voltak, mérv,, akik,szemben állottak vele,, is elismertek öntudatos mely hazaszeretetből táplálkozó egren$svonalusaMt.| , ... ±, , • I . , t .Taaetpe gs^oi$Qk8n.dél^ lacsarnokabol, A Kormányzó ur őfőméltósága eykezes e utaji- akit a felsőház es a képviselőház háznagyai fogadtak - Seredi Jusztinian bíboros hercegprímás nagyszámú papság segédletével végezte a beszentelési, szertartás^, mely a3,atu az Operaház énekkara gyaszgalokat adott elo. ytana Teleki £al grof miniszterelnök mondott gyászbeszédet és búcsúzótt,tole a, mmzQÍ.éj a magyar királyi kormány neveben. A koporsót az operaház zenekara által intonált gyászmduló hangjai mellett vették le a ravatalról és vitték a^Kossuth Lajos térre. A koporsót a Vilmos császár utig elkísérte a Kormányzó Ur Öfóméltóssga, a királyi hercegek, a m. kir. miniszterelnök^ a felsőház é"S a képviselőház elnökei, a kormány tagjai, a külföldi külön delegáció vezetői, a követek, a tábo moki kar, a főispánok, felsőházi tagok , képviselők és a küldöttségek. Csáky István gróf holttestet a Kerepesi ut melletti temetőben díszsírhelyen helyeztek örök nyugalomra. W/Dr |