Hetikiadás, 1941. január-december

1941-07-02 / 26 [1527]

Zsiga, bácsi , Irta:Iüsigmándi Géza. * Szegről-végről rokonunk volt. Ma is . jól emlékszem szikár alakjára, mely fehér bokavédővel kezdődött és szürke cilinderben végződött. Elemi is­kolás koromban még édesapámtól sem mertem megkérdezni,hogy mire való Zsiga bácsi egyik szemén az a kerek üvegdarab,ami széles fekete szalagon lógott és az orra jobb oldalara dugta,ha olvasott,a bal szemöldöke alá pedig ak­kor nyomta oda mulatságos arcfintoritássál,amikor messzebbre akart nozni;' Jóval nagyobbacska voltam,amikor még gondolkodóba ejtett feketecsipkés főkö­tős fehérhajú nagyanyám kedveá megjegyzése: - Ha férfit ncz,akkor bal,ha meg nőt^akkor jobb szemére teszi a monoklit. Azt sem felejtem ol,hogy egy csikorgó télon.amikor hét vármegyéro szóló körvadászatot rendeztek és Zsiga bécsi is ott ol okol ős ködöt t a vendégek kö­zött,ogyik nagybátyám,aki alispán volt,kissé opéson ig-y enyelgett az öreggel: -Ma hidog szélre virradtunk. Azt ajánlom nokod Zsiga bácsi,hogy mindkét szomodro rakj olyan pántlikás ablakot,mort mogfáaol. Ezekből már látható,hogy Zsiga bácsi lett egyszorro a társaság középpont­ja.Akkorában még csak a színész cs a katolikus pap borotváltatta io a baju­szát'iso Zsiga bácsi meztolen szája felett ugy előreugrott szépvisclctü sas orrai mintha olkivánkozott volna a gazdájától, A ruhája is mindig különleges volt. Igen kedvelte a sötétkék zsrkcttot,amit mi falusi 'gyormokek mindig meg­csodáltunk,' Találgattuk, mi ro való lohot az a két'S2.árny,amoly csak hátul foaí a na-drágját^elől podig semmivé válik? Nagy Jóska,aki arról volt hircs,hogy édosapjat már kétszor nellborugta a Íó,m.gse lőtt baja.no nog maga a villogó­szonü fiu leszodott mindon nadárfészkot,mégha a logsudarabb jogonyofa lóg­na jlékonyabb ágán is voítj non egyszer kérdezgotto huneutkás mosoJt/alí - Vaijon végig foj-o a Zsiga ur kalapja? ­Az is megrögződött a f oionom .amit cgyszor édesapán mondott bizalmasan az édesanyámnak .mikor azt hittojnogy senki som hall ja, - Zsiga öt forintot kért kölcsön,ma küldte negí Julisnak adta azért az egy napért.amikor itt volt obéden,, , , ' „, . ....'.',.„ Az örog lord /több szájból hallót tan, mikor így bőszültök róla/ tchat gavallér volt. Számtalan kérdezőek öléscnro azt'is kikutattam.hogy sohasem volt feloségo-és többet tartózkoctott külföldön.mint itthon, Amerikát kedvelte különöséképen,meg Angliát^ Ha mesélni kezdte "élményeit,nem volt se vége,so hossza. Hallótól a hasukat fogták nevet tűkben, Fokoz'-a a hatást az az érzés­telennek totsző mozdulatlan arc és hal-szem .ahogyan előadta, t - Ugy-c Zsiga bácsi - incselkodtok vele a tokintélyosobbok - nem kell min­don szavadat komolyan vonni 2­Ncm hallotta mog, pedig olyan füle volt .mint a hiúznak, . Ili gyermokok ugy .magunk között osak gólyának csúfoltuk. A lába vékony­sága és az az cmclgotő mód,ahogyan járás közbon ogymas elé rakta, lopta a nyelvünk hogyére ozt a kifőjezést. Mindig bogyóson,égnek álló orral sétált és akkor volt elemében,ha balkezét hátratotto dcrokara,ahol szüntelenül bao­rált a zsakettje gomb javai, a jobb kozébon podig művészi módra naphosszat forgatta idogoson hosszú ujjai között a botját, Ennok a féltott kincsnek különös, bocsc volt olőtto. . - Viktória angol királynőtől kaptam Epsonban a lóversenyon - mondogatta és olyan szerettei nézcgotSo,cirógatta monoklis tekintetével ,mintha laga­lábbis ogy egész ország kincso és tiszteleténok tárgya lett volna, - Magától a királynőtől kaptam,amikor a lova elsőnek futott bo a colba, - Azt nár nem tudom.milycn szolgálat jutalmazása fojoben jutott a szuníoko­aaDer/ ' r.p1_7nlták,illetve vésték az elefántcsontra./Folyt.koW

Next

/
Oldalképek
Tartalom