Hetikiadás, 1941. január-december

1941-05-14 / 19 [1527]

OHSZáGOS LEVÉLTÁR „ „ K szekció gfltfPM zónában a fc&aUfe&gLa 1941 .május 14. 4«,4.»'nAMW hadjárat győzelmés befejezése és a gOrög szigetek jorás^n* birtokbavétele megadja a lehetőséget NémetorszáSak é^sölaszorszavak,hogy Fekete tengeri kereskedelmi forgalmuknak jeie-tős Í^ELT^O * cPt O^sóbb tengeri utoa bonyolítsák'le, mert hajóik £^»&?!SM ÍJS

3

? «s&»ahol a .engalyhatalmai' feltében urak. Sz ^eleauos eredsieny.de.a nadviselas technikája nem ismer mé állást és aa.«Gc.ig elér ek kiszélesítéséről van szó. Slsörangu fon'toss&u a lolokozi -.enger elzárása «sa mar eddi* is alaposan lesyengitett angol íengeri haueronek ebaöl a .engerből való kiűzése,lagy me; semnisióése a aé£ l^^be-mbfúo ell«seges repülő;^aas

zpontok.nl s .-mben. uint tudjuk, a iJoldkozi Hengernek két olyan pon ja van,ahlyekéh keresztül ér? ntkez.-soen all a vtl.^.engerekzel és mindkettő an-ol birtok. 3-yLk a Gibfaipar mellet ;i szoros i érmese ,aáia ki j zrata,aboi Angii Lak öt né yzetmér*

oi

t j-^jedelaü bázisa van, a másik a Szuezi csatorna.maiyet francia ötlet es zc&e hozó tz # le ar e »ppan, nehézségek között és amely a'Vörös tenger illeuve az Indiai óceán fele ad kijutási lehetőséget. A ^zuezi csatorna .rea&elkezési jc^oz is megszerezték az angólok,amivei azután a Jolvközi zenger népeinek életi ehetőségeit a . aatffe -rdeke i szerint szabták meg* A nelyzet ugyan ma már részben sicvátlozoit,mert a. hadiesemények következtében az angolok ellenőrzési lehetősége eresen lecsökkent és a Szuezi csatorna már a német és olasz bombázók ly-terébe került és a Föloközi ts: ari angol repülő támaszpontoknak is majdnem naponkónti tárna. dast kell elszaxvedniök. . A kérdés most az.ho^y a német és olasz seregek melyik részen inait ják meg korábban támadásukat, A nyugati,v^y a keleti t-ikpont, tab.-.i Szuez,vagy Gibraltár ellen. Véleményünk szerint a közel elet foniosaDbaak lazszik ezen a r szen már most is élénkebb mosdás észid he .0. . Irak.ez a három millió lakosú ország,amely busz és egynéhány éves OaáHósfei alatt mindia angol befoly/s alatt áldott ^csodálatraméltó bátorsággal visszaútasíx)tta a további angol, követ -1 *mke .^elvek főleg kózclkaleti.hadtíszati kérdésekkel alltak kapcsolatban,de nem utolsó sorban az ossság területén talIható kőolajnak Anglia számára való további biztositása erdekében történtek .Ma Anglia ^s a kis -'•rak közö;: hadüzenet nélküli háború folyik. A kőolajvidék Irak bír .okában van :s a vezetéke egyike az angol kőolajkiköbők felé nem aüköaik. A földközi ;engeti angol flotta pedig kőolaj fűtésre van beróni azsa,azért most az alóra f elraktározott készleteit kénytelen igénybevenni.ha uyan azokat

f eőöig aég nem somaisi tették meg a német és olasz repülők bombái. ITeie.-re szrol higgadtan,de teljes figyelaaaol kisérik az iraki osamenyeksi és ílicekas német helyen kijeioato .,ék,hogy mindenkinek collos a^iogazas- nyujianak. aki Angliával harcban all. A német külpolitika bizonyára - oam; oa' dia is - tiszta toly zetot teremt a közeik ele; m és hamarosan ismét landi2étbe iön a tásadó haderő. Ezt látszik ugyanis igazolni az a n^moz hivatalos közlés.moly a Vörös tenger vidékéi hadmüvolu :,i övoze nok aj:ilvanitja és ha oda hajók haolnak bo,azt saját felelősságűkre"cselekszi^. Bz a figyelmeztetis főleg az %esült All mok fel, iiánwl.mert min;, airlik^Boosovelt elnök utasít st aőot t ha jó j Iratok mcaincizasara a Voros ;engor kikötői felé,ahová a hajók hadianyagot szalli .ananak a kózol.nle a angoi baderő számra. Talán oz a pont lesz az,ahol a haboru Keraesc az egyesült államok és Németország között eldől,mert mint egyes jolerzesulz aaeriiai lanok irják, az elnök el akar kor ülni minden köz ve. la n naoüzencioi ,vsgy hazbalépest az Egyesült Államok r~

szirci.de igyekezik olyai helyzezet, tSem^eni.bo^ a nUiet haderő ktnytol-n legyen mogsa.oisi.cni amerikai -Sokat: : aííná; ez be is íog következni,ha azoka^ros zen^eran za jolonnok - es ebben az osotbon az Sgyesült Ai .amok .ulajaonr^ak véd elmében fegyvere- _ san áUnalí ellen.ami pedig-a hrlborut jolonti. Az Bgyosült Államoknak oz a polit kaja nem újdonság a németloxmány azámár a és iUe ékes golyón is ma, a i^.on állapítják mÍ%hogy Németország már jóval előbb szitásba v^Q^^homkx Slcsrfésének lehetőségéi és int ép dá se ± annak K^B^, ^1 ta meg annál is inkább.,mort a véaső ftéttet gyczelmon vál^oz .3r.n1 ^ son kinek sem áll m^'jában. / e, VF/Sav.