Hetikiadás, 1940. január-december
1940-08-14 / 33 [1526]
1940.augusztus 14. Hetikiadás, 4.oldal. 33.szám. /A sashegvi kolostorban.Folytatás./ Magyar akad köztük bőségesen. - Magaa megyek vissza1 felelte Levente és megindultak a kolostor felé. Ezalatt Bodrog ^ár nagyjából eltakarittatta a romokat és osztályozta a rabokat, A környékből odamenékúlt fehérnép éknek ós öregeknek megparancsolta, hogy^azonnal térjenek haza. A frátereket, volt rendtársait - az udvar egyik fél reeső zugába tereitette,az idegen vitézeket pedig szigorúan őriztette, Osak fráter Hiacintusszal nem birt. Az öreg apat állhatatosan térdelt az oltár előtt és könnybelábadt szemmel imádkozott. Bodrog nosn ment oda hozzá,csak két legényének szólt,hogy hívják ki. - De ne erőszakoskodjatok,veie,mert törődött vénember 7 mondta. Levente már az r uton találkozott a hazatérőkkel,akik áldva köszönték me; amiért megkímélte az életüket. A fejedelemfi szeneikül hallgatta a hálálkodást. Fent a várban jóváhagyta Bodrog; intézkedéseit. - Egyelőre i tímár ad mindenki. A fráterek közül egy sem hiányzik? -kérdez te.Mintha többről hallottam volna. - Négy elesett a harcban,kettő meg súlyosan megsebesült, jelentette Bodrog. - Az apat meg bent imádkozik a templomban. Levente odalépett melléje. Hiacintus fráter,megismerte,bár sohasem látta -Köszöntelek 'nagyúr - mondta idegenes kieitéssel. -"'Köszönöm,hogy megáll tottad a vérengzést. Isten áldása nem fog elmaradni miatta. ^Miért nem állsz fel? - dohogott t leven te.- Utálatos az ilyen csuszó-más férfi. Hat nem tudsz te szemtől-szembe nézve imádkozni? Miért / ez az alázatosság Látod a te istened hite ilyen gyáva,nyafogó szörnyűséget csinál mindenkiből. Állj fel...! - Ne neheztelj 7 rám nagyúr,nem tudok - felelte az apát összeszorított;ál lal" nem tiszteletlenségből teszem,hanem azért,mert mindkét bokám eltörött még a reggeli támadás alatt. - Még reggel?- csodálkozott a nagyúr és intett Csáknak.- Gyere.segít síik be az ágyba... Szörnyű fájdalmaid lehetnek.. • Vigyázz Csák,csak kíméletesen emeld... így,majd ölbe veszünk... Nagyon fáj. ...? - Krisztus hite az r erősségem,es orvosságom - suttogta az öreg pap és sze retettel megcirógatta az érte aggódó nagyúr arcát. Hol vagy István király? Az ősi . ének 1938 nyarán - a kétszeres magyar szentévben - zokogott fel mondnyájunk ajkán olyan ösztönös bizakodással es,törhetetlen hittel.amilyen re még nem volt példa. Es kilencszáz évvel halála után megint csodát tett Géza fia Vajk,kinek a szent keresztségben az István nevet adták,mert lehullott a,rab lánc egymilliónál több magyarról,holott a rabtartók ugy agyaiták ki uraskodásuk rendszerét.hogy hosszú-hosszú időre megpecsételtnek látszott sorsunk. Most harmadéve eljött István király a, hivó szóra ós neracsalc a Felvidék egy részét segítette visszaszerezni,hanem lángralobbantotta bennünk a hitet is. Visszaadta lelkünkbe? az ön tudató t,ami kor megfogta a kezünket és újra fegyvert nyomott a markunkba. - Kívántad jöttömet,hát itt vagyok,de te meg menj és szerezd vissza a birodalmamat. , , . • , így indultak neki Horthy Mki03 alig pelyhedzo allu honvedjei a Karpatol: égbenyúló bérceinek. István király lelke szálldosott előttük az úttalan utakon öles magasságú hóban,amikor harcolva.vérezve,de egy pillanatra sem^megtorpanva három nau alatt kétszázhetven kilométert rohantak az ezer éves határ visszafog" lalására, Most • augusztus 20.-án megint felcsendül az áhítatos ónek,mely sóvárogva hívja első szent királyát,akiilmost még nagyobb szükségünk van^mint 1938-ban volt,mert az igazi erőtétel napja csak most következett el,tehát az el jövendő hetekben'"szorulunk rá leginkább arra a csodatevő kézre,mely eddig vezetett bennünket. l. TG - - -
