Hetikiadás, 1940. január-december

1940-01-24 / 4 [1526]

A szeszélyes téli időjárás. Január 24. Hónapokig szinte hasztalan vártuk, hogy reggel, amikor kinézünk az ablakunkon, fehér legyen az utca, tündöklő tiszta takaró fedje a földet és kilépve a küszöbön ropogjon a lábunk alatt a hó. A mi általában mérsékelt-" nek nevezett időjárásunk mintha megbicsaklott volna. Ránkszakadt a dermesztő északi fagy, szinte a fűtött szobában is vacogtunk, amikor hallottunk az ablakunkat razo fergeteges szelet. Még a legöregebbek is tájékozatlanul kutattak emlékeikben, hogy mikor volt ehhez hasonló rendszertelen telünk. Elálló lólekzettel olvastuk a hivatalos jelentéseket arról, hogy a hótakaró nélkül maradt őszi vctsesben és egyéb'növényzetben milyen kárt okozott a csonttá merevitő fagy rettentő lehelete. Megállt az élet rendes üteme, A közlekedés soha nem remélt fokban megrekedt. Még a legjobban felszerelt államok is tehetetlenek voltak az elképesztően nagy tömegben lehullott hóval szemben. • A jóból is megárt a sok^si mondás igazságát magunkon tapasztaltuk; Még az épületekben is~ kárt tett a súlyossá vált fehér takaró, de ettől eltekintve mindenben megneheziti életünket. A közlekodés megakadása a legki- " sobb községben is nagyon hátrányos, mert akár az állat otetése, vagy az időhöz kötött élelmiszerszállítások késése anyagiakban röviditi meg a termelőt." eladót ós vevőt egyaránt. Kevés áru jut el a fogyasztóhoz, aminek az a következménye, hogy nagyobb lesz iránta a kereslet. Ez a drágulás csirája és a kevésbé tehetős ember legnagyobb gondja. A téli sportok nivei sem nagyon örülnek ennek a szokatlanul vastag hónak, mely csökkenti a versenyzés lehetőségeit, a korcsolyázók jgujBíg £• szibé~ íl^hidcgbon ki som mernek menni kedvelt sportjuk gyakorlására. cc^. A szegény munkanélküliek szomorú sorsán átmenetiig sogit talán /nohanyásért kapott napszán, de ezzel szemben a hidegbon'fogyatékosabb öltözködésük miatt még többet szenvednek családjukkal együtt. *Z Ha igy végigfutunk az ember mostani életén, igazán csak a harctéren foglalkoztatott katona látja'hasznát ennek o száélyos télnek. Két hónapja aljg törtónt valami a harctereken. Számítsuk ki ozt embori életben! Jónéhány ezer katona életét mentette meg a kényszerű harci szünet. A hadsereg tagjait jól" felszerelték nelegitó holmival, tehát a háború szünetében viszonylagosan ép. • pen a hadrakelt seregok katonái veszik legnagyobb hasznát a hidegnok és hónalj KG/KG -.-»-•-•-» A magyar munkás. A magyar gyári munkásság eeuig mint a magyarországi szociáldemokrata ssakszervezet tag3a ólt és állt szemközt a munkaadójával. Idegen mintára, nem^ zetközi alapon törtónt a szervezkedés, melynek az volt a colja, hogy anyagi helyzetének javítását a nagy tömegben rejlő erő kemény latbavetésóvel is ki-" harcolja. Hozzá kellett szoknunk ahhoz a felemás helyzethez, hogy még a novgben som volt magyar, hanem magyarországi ez az értékes magyar emberekből álló társulás, holott tosto-lelke minden idegszálával és megnyilvánulásával vér " * volt a vérünkből, csak a vezetői kapcsolták annyira oda a nemzetek felett'álló nemzetközi szervezethez, hogy nem volt alkalma megmutatnia igazi énjét. A nehéz világhelyzet, az összefogás ösztönös ereiének tudata, valaftint a zsidótörvény gyökeresen változtatott ezen a természetellenes állapoton, A szociáldemokrata szekszervezoti tanács uj vezetősége megértette az idők szavát, mely a magyar falu fiainak iparossá és gyári alkalmazottá váló tömegeinek sürgetéséből áradt felójíe,A szakszervezetek tanácsa január 22-iki ülésen megtagai ta a nemzetköziségeit, nem kívánja már a munkásság osztályának uralomrajuiasat a ttfbbi társadalmi rétag felett, hanem a történelmi felelősség tudatában kijelenti, hogy magyar és éppen olyan szenvedő, harcos ós jobb közös magyar'élct£rt küzdő magyar akar lonni, mint a sok-sok millió szervezetlen magyar. t Örömmel vesszük tudomásul ezt a pálfordulást, melyre régen vártunk ós bizton reméljük, hogy nem fogunk csalatkozni, ha tettre kerül a sor. KG