Hetikiadás, 1940. január-december
1940-11-20 / 47 [1526]
narmaaszor a íje xvtiaer.jüen. Kszekció A9 4fcO.novenüer Alig két év leörgása alatt nagyot fordult a világ. Mi magyarok, akik több mint két évtizedig éreztük és nyögtük a páris-környéki békéknek nevezett egyoldalú parancsiratok rendelkezéseit volt világháborús szövetségesünk és barátunk a Német Birodalom felülkerekedésévei szintén más szemszögből tekinthettük a világhelyzet alakulását. A magyar államférfiak először a magyar és szlovák határkérdések döntőbírói megoldása alkalmával jártak a öelvederei pompás palotában és látogatásuk milliós magyar néptömegeknek a szentis^váni korona jogara alá való visszatérése tolt. A második látogatás visszahozta nekünk Keletmagyarországot és Erdély északi részét. & hét közepén Teleki Pál gróf miniázterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter ' magyar államférfiak ismét a bel vederéi palotában jártak es Magyarország nevében aláirtak a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozást.. Ez a hivatalos aktus tulajdonképpen csak egy már meglévő állapotot rögzitett le Írásban, mert hiszen Magyarország mindenkor a tengelyhatalmakhoz és azok szövetségeséhez,Japánhoz közeiészőnek tekintette magát, mint amely hatalmakkal külpolitikája azonos sikon . mozog és amely hatalmaknak most vivott harcában a tőle telhető mértékben minden melléjükállást is megad. A .háromhatalmi egyezmény, melyhez most Magyarország csatlakozott, megállapítja, hogy Németország,Olaszország és Japán a béke előfeltételének tekintik, hogy a világ minden nemzete hozzájáruljon a nekik ki járó térhez. Ezért elhatározzák, hogy az európai területekre és a nagykeletázsiai térre vonatkozó törekvéseiket illetően együtt fognak működni oly céllal, hogy e területeken az ottani népek fejlődésére' alkalmas uj rendet teremtsenek és tartsanak fenn. Európában: Németország és Olaszország a vezetői az uj rend megteremtésének. Nagykeletazsiában Japáné a vezető szerep. A cel elérése érdekében politikai, gazdasági és katonai eszközökkel támogatják egymást különösen ha valamelyiküket oly hatalom támadja meg, amely jelenleg kivül áll az európai háború, illet ve a kinai-japán konfliktuson. Leszögezi az egyezmény, ho.gv a megállapodás nem érinti azt az állapotot, mely jelenleg a szerződök bármelyike és Szovjetoroszország között fennáll. Befejezésül megállapítja az egyezmény, hogy tiz évre köttetett és azonnal életbelép. Ez tehát az egyezménylényege, melyhez most Magyarország elsőnek csatlakozott és amely lépéssel bizonyára olyan folyamatot indított meg az európai tér uj járendezésére , hogy ez a lépése ösztönzőleg csatlakozásra fog bimi más európai hatalmakat is., , , , Az egyezményhez való csatlakozás alkalmából a magyar kormány részéről nyilatkozatot tettek.melyben megállapít ják, hogy akötött háromhatalmi szövetség a háború kitériédesének kivan gátat'vetni és vissza óhajtja adni a világnak a tartós és igazságos békét.Magyarországnak csak OZOK a sorstársai,akik szintén létjogaikert harcoltak,nyújtottak segítséget,hogy jobb életlehetőséghez jusson,amely segítség látható jele képpen vérontás nélkül békésen orvosoltattak a trianoni békediktátum rendelkezései .Németország és Olaszország^ beigazolta, hogy a revíziót,ahol lehet békés eszközökkel törekednek végrehajtani ós ezzel Európa népeinek történetében uj korszakot ternmtettek,amely a gyűlölet politikája helyett a megértés és a béke politikája korszakának nevezhető. Ez a szerződós senki ellen sem irányul .Magyarország most is mint már többizben leszegezte összes szomszédaival,melyek történelmi fejlődésének jogait elismeri jó kapcsolatokat kivan fenntartani. t Magyarország azzal a szilárd bizalommal eltöltött szándékkal csatlakozott a berlini háromhatalmi egyezményhez,hogy ugy jelenleg,mint a háború felszámolásakor ereiéhez megfelelően járuljon hozzá Delkeleteurópa jobb és szerencsésebb politikai ós gazdasági u]járendezéséhez. VP/TV/w - '
