Hetikiadás, 1940. január-december
1940-10-23 / 43 [1526]
l940 4§ís^ er 23 ' JJii^l^a^l. 4.oldal. /Dani és Pali folytatás ./Naphosszat egyebet sem tett-k ,mint hódoltak a zenének és alkoholnak. Tilinkoztak énekeltek és kocintgattak egymás egészségére. Arra egyiknek sem volt gondja,hogy a szerencsétlen nazarénus tisztiszolga előtt ne élvezzék ennyire a szeszt,pedig láthatták volna,hogy mekkorákat nyel a jámbor lélek,amikor itták a párolgó krampampulit,a csiklandozóillatu rumos teát vagy feketét, a le ény pedig magába roskadtan szürcsölte az alkoholmentes egyéb folyadékokat. Különös gonddal figyelték a naptárt és megünnepelték még a morva mezei csata évfordulóját is ; amikor tudvalevően Kun László magyar király pocsékká verte a cseh király hadait és ezzel megalapította a Habsburgok uralmát. Aki például augusztus 29.-én kukkantot 4 be tágas fed-zékükbe, össze szorult szivvel hallgatta,miképpen búslakodtak az 1526-ban lezajlott és Magyarországra nézve olyan siralmas kovetke: menyekkel jóró mohácsi csata évfordulóján. Budavárának 1686-ban a töröktől való visszafoglalásán vigadoztak éppen,amikor megmozdul alattuk a föld és a fedezék gerendái között szitálni kezdett italukba a finom homok. Több hónapos pihenő után az orosz rajtaütést kísérelt meg akkora erővel, amekkorát el sem mertek képzelni. Varázsütés-szerűen elszállt fejükből a mámor, pillanatok alatt helyre rángatták a derékszíjat és múltját meghazudtoló fürgeséggel kapkodta kövér horgasinát Szabó Pali is,mert hát Varga Dani mérföldes lépésekkel erősen megelőzte. Igy iparkodtak a századuk körzetébe és nem hiába,mert alig másfél óra múlva a iólvégzett munka boldogító tudatával az oros: veres fejjel való visszavonulása utan immár saját győzelmükre is kocintgathattak Csak a nazarénus tisztiszolga szürcsölgette elkeseredetten a rum' nélküli feketekávét. Hosszú ősz. Mintha a természet is jóvá akarná tenni a mult télen mindnyájunk ellen^elkövetett kegyetlenkedéseit,olyan áldott melegséggel áraszt el bennünket még október legvégén is, amilyenre nem-igen szoktunk gondolni, A mult esztendőben már szeptember elején duruzsolt a tűz a kályhában és csak májusban lehetett el oltani,ami azt jelente t te ,hogy a dermesztő hidegben állandóan gondot okozott a tüzelőanyag beszerzése. Ez nehezedett rá mindnyájunkra,de ezenkívül már akkor rettegve gondoltunk azokra a kevetkezményekre,amelyek az ozévi terméssel kapcsolatban fognak ránkszakadni. R'gen volt olyan szomorú szüret,mint ebben az évben. Vannak egyes vidékek, amelyek máskor bővében voltak a gabonának,most pedig idegen segítségre szorulnak. A rettentő hideg után az árvíz és talajvíz,majd pedig a jégeső tizedelte meg azt,ami még megmaradt. Ilyen áldatlan állapotban köszöntött ránk most az ősz. Nálunk ált Iában szép ás kellemes emlékek fűződnek ehhez az évszakhoz,de az elviharzott tél nyomán nem mertünk arra gondolni.hogy most ilyen ^enyhe lefolyásúban lesz részünk. Nemcsak a városokbaszorult nep orzi jóleső hatását^ami lakása fűt'seben, élelmi szere megszerzésiben és könnyebb ruházatában nyilvánul meg,hanem mégmkább a mezőgazdaságai foglalkozók látják hasznát,mert zavartalanul folytathatják azt a munkát,amit á kegyetlen tél, a csapadákos és hideg^ nyár lehetetlenné tett. Ezenkívül az ország örvendetes megnagyobbodása nyomán ránkszakadt - nagyon régen sóvárgott - feladatok megoldása is könnyebben folyik,mert a közmunkák sok tizazer embert munkába állító és kenyeret adó folyamata a kitervezett idő alatt pereghet le. Ilyen körülmények között nagyobb bizodalommal megyünk a tél ele,mert nagyobb kenyér jut a legelesettp.bnek is és az őszi mezőgazdasági munka elvégzése ujabb kedv ző lehetőségeket nyit a jövő esztendőre is. Most^hogy •egsokasodtunk,megsokasodott "a gondunk is, de ezzel arányban magnövekeaik az örömünk,ha majd egy esztendő múlva bőségesebb lesz az aratásunk és vidámabb a szüretünk.
