Hetikiadás, 1940. január-december

1940-08-27 / 35 [1526]

K szekció ;:uaapfot

;

::.-^M augusztus;"20. .

griéi-y magyar.- ' - A kosépeurópai és balkáni kibontakozás elérésére megindult tanács kozások.ugylátszik egyelőre csak a Balkamt illetően jártak kielégítő ereduónnyeÍ.Bulgária és Románia megbízottai Krajovában végül mégis csak megegyeztek olyképpen,hogy Bulgária visszakapja teljes egészében 1912-es határait és most már csak az anyagi kérdések rendezése marad hátra ami után le stégül következik a lakosságcsere technikai kérdésének iebonyolitása.A két állam szakbizottságai állandóan tanácskoznál: és a Külföldi sajtó értesülései szerint ezek a részletkérdések is rövidesen kedvezően elintéződnek. Magyarország és Jománia közötti tanácskozások nem jártak hasonló sikerrel .Ennek okát is bőven fejtegette a nemzetközi sajt Ó.Románia e hirek szerint Oroszországgal es Bulgáriával szembeni elment az engedékenyéig legvégső határáig csak azért,hogy külpolitikailag és főleg katonailag biztosítva érezze magát észak és dél felől.hogy azután nyugati irányban annál merevebben ragaszkodhasson álláspontjához az erdélyi kérdés előtérbe kerülésekor,A nemzetközi sajtó értesülései valóknak bizonyultak .Magyarország és Románia között tárgyalások indultak meg Turnu Se ver inben, abban a román városban, amely egykor a magyar impérium alá tartozott .Már az első összejövetel alkalmával kiderült, hogy a román megbízottakból hiányzik a komoly tárgyaló készség,mert minden igyekezetük oda irányult,hogy mellékvágányra tereljéka revízió ügyét. Idd .nyerés volt a cel,abban a reménybena,hogy az idő majd Romániának dolgozik és két-három hónap alatt sok minden történhetikoA román külpolitikusok egyik hányada az Oroszországgal való ^barátság kiépítését sürgette,más részük mint a tengelyhata Írnak többéves barátai léptek előt érbe .hogy mentsék a zs ákmányt ,amit Romániának,mint hü barátnak és szövetségesnek Trianonban szolgálatai ellenértékéül juttattak.A román külpolitikának e z a ketté-osztodása azonban már túlontúl ismert.Ki tudja elfelejteni a világháború ideje alatt történteket? Annakidején is tűzben tartotta Románia a vasnak mindkét végét S

A központi hatalmakat biztosították,hogy Románia szimpátiája veiük van és ezért a szimpátiáért nem mulasztották el.hogy kicsikarják az elérhető összes előnyöket,ugyanakkor Ígéretet tettek az antantnaí.hogy ''idejében" beavatkoznak a háborúba.Ez az "idejében" elérkezett amikor észrevették,hogy a központi hatalmak katonai ereje gyengüicben van .Az erdélyi havasokban ha társzóig Hat ot ellátó öreg népfelkelőinket .csendőreinket és pénzügyőreinket támadta meg a harcra kész román hadsereg és b. tört Erdélybe.ahonnan a központi hatalmak haderye véres fejjel űzte viioza Őket és még ahhoz is elég erős volt hogy rövid, idő alatt elfoglalja egész Romániát.Ekkor sietett különbékét kötni

}

melyet azután az összeomláskor felrúgva,kihasználva az oroszországi zűrzavart,elfoglalta Besszarábiát és ellenállás hiányában ismét behatolt Erdélybe, melyet azután neki juttattak .Ma már Besszaráoia ismét Oroszország része és Dobrudzsa bulgárai rövid idő múlva szinten hazájukhoz fognak tartozni, Erdély kérdésének ügye sem tür halasztást .Magyarország melyet a világháborúban a legnagyobb mértékben csonkítottak meg. joggal igényelheti,hogy most ,amii£Or az elmúlt világháború igazságtalanságainak jóvátétel ér ől van, szó^aktiv részese legyen az osztó igazságnak a szónak oly bezjületes értelmében,mint amilyen becsületesen végig küzdötte a világháborút szövetségesei oldalán, mel^ekne k aze lőtt és azután is hűséges és következetes barátja volt és maradt a mai napig is. Ezt a barátságot neu fogja tudni meggyengíteni Románia aknamunkája, annál is mkáob.mert az illetékesek tudatában vannak,hogy most is csupán érdekközeledésről van szó. A Kárpátmedencében Magyarország és Erdély ősidőktől tökéletes gazdasági egységet képez.Erdély kultúrája,mely ezeréven át vezető szerepet vitt és minden elnyomás ellenére viszme-. ma is: magyar. Erdélyben kétmillió ember: magyar. Erdély történelme: magyar .Erdély tehát,:, magyar. W7«