Hetikiadás, 1940. január-december

1940-08-21 / 34 [1526]

_ J., K szekció a.raeiy. " 1940.augusztus 21. A semleges Dunán,közel a Vaskpuhoz.két gőzös áll egymás közelében lehorgonyozva. Az egyiken magyar lobogót lenget a Dél-Kárpátok szele: ez a Zsófia. A másik román hajó, a Regele Carol II. királyi luxus yacht. A magyar és román küldöttségek szállása ez a két gőzös,akik Turnu-Severinben tárgyalnak egymással,hogy nyugalmasabb,kiegyensúlyozot­tabb és igazságosabb helyzetet; hozzanak Tétre,mint amilyent egykor Tria­nonban Magyarországra erőszakoltak. A turnu-sevarini tárgyalásokkal a trianoni gyászos emlékezetű úgynevezett békeszerződés erős zakós 'rendelke­zéseinek békés rendezés ére mesindult folyamat, a második szakaszhoz ér­kezett el. Ez alkalommal Erdélyről van szó. Erdély a magyar Szent Korona gyöngye a történelem folyamán mindig magyar volt és magyar maradt akkor is, ha a kényszerű­ségek arra Ítélték,hogy önálló és független állami életét élje, Mielőtt a magyar törzsek a Kárpátok szorosain" behatol tak volna a Kárpátokövezte területre,az államjogiiag vad elhagyatott vidék volt,melyen csupán no­f mád néptörzsek vándoroltak szerte-szét.Ez a terület vált Magyarországgá és ebbe a területbe természetesen beletartozott Erdély is,melyet a ki­jelölt magyar törzsek vettek tulajdonukba és ott megteremtették otthonu­kat. Esőnek a XII. században szászokat telepitettek le Erdélyben a magyar kirá;.yok,majd a XIII. században a még lakatlanul maradt területekon jelöltek ki lakhelyot a hegyeken lassan pásztorkodva átszivár­gó románok számára. Sz az át szivárgás mondhatni állandó volt,mert Magyar­ország már .akkor biztonságot jelentőt t a beszivárgók számára,akik koráb­bi hazájukban közöl sem találták meg azt az élet és vagyonbiztonságot, mint ezen a földön, ahol akár jobbágysorban is összehasonlíthatatlanul kedvezőbb életlehetőségek közo körűitek,mint éltek az elhagyott földön. Mint mar fentebb közöltük az erdélyi országrészben tehát a magyarok voltak az első államalkotók. Semmiféle történelmi jelet sem a föld felett,sem abban fellelni nem lehet,hogy ezen a földön a ma­gyarok előtt bármilyen nemzet tartósan ál lam alakú latban valaha élt volna, I fennmaradt régészeti emlékek is mind azt bizonyit ják,hogy az első tartósan letelepültek a magyarok voltak és irásos bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan,hogy a mostani népcsoportok miként jutot­takegyénenkénti beszivárgás,vagy tömegben történő meghívásos letelepí­tés revén Erdély földjére. Erdély,hogy a jelen időkben közismertté vált meghatáro­zással éljünk, Magyarország életterébe tartozott és tartozik már több,mint egy évezrede, akár-együtt élt az anyaországgal, akár önálló államisági éle­tét élte. Szoros gazdasági egységgé van kovácsolva a két területrész, melynek egymástvonzó ereje a történelem folyamán számtalanszor beigazoló­dott. Hosszabb,rövidebb Különállóság után - mely idő alatt is mindig meg­maradt a magyar élet és gondolkodás erős® piil-éréuác - Erdély mindig visszat '•• t a hazához,hogy azzal osztatlan egyet képezve,munkáikkod j>'k a magyar jövendő kialakulásán. Magyarország és Erdély életében az elmúlt 22 esztendő rövid pillanat csupán,de nekünkmost élő magyaroknak,legyünk bár az anya­országban, vagy a határokon tul. 'mégis tulbosszúnak tűnt ~ fel, míg elérke­zett ismét az Összetartozás valóra válásának ideje, mely most minden aka­dályt elsöpörve feltartóztathatatlanul közeledik es hoz megnyugvást a magyarok millióinak. Magyarország ezeréves történelme során számtalanszor teljesítette önmaga vállalt nagy és nemes kötelességét: védte Európát a keletről és délről jöv ő t ámadások elől. Ezekben a harcokban fogyatkozott meg lélekszámban a magyar és fogadta szívesen a letelepített vendégeket. Ez azonban nem lehet jogcím arra,hogy a letelepítettek révén iogot for­málhassanak az ősi ország területének bármelyik részére és az or­szágot megcsonkítsák,mint azt a kimúlt trianonj kénysz.erbéke elrendelte. Védőbástya voltunk ezer ev ota es a Kárpátok bércein ortallva szükség -^^|n ismét teljesítjük hivatásunkat,..

Next

/
Oldalképek
Tartalom