Hetikiadás, 1940. január-december

1940-07-31 / 31 [1526]

Uj feladatunkra készülünk. A nemzet a most következő időben hasonló lelkiállapotba kerül,mint 1938 őszén volt,amikor a felvidék visszatértét leste-várta lelkes izgalommal. Is­ten malmai bármilyen lassan őrölnek is, végre eljött az idő,amikor kincses Erdélyt várjuk vissza két évtizeden át elszakitott,sokat szenvedő és gyakran megalázott testwéreinkkel.Most még nem tudjuk.mi módon és napra mikor Kö­vetkezik be a felemelő boldog pillanat,amikor magyar vérrel annyiszor megszentel Erdély ismét egyesül Magyarorszaggal.de bizunk benne,hogy közel van ez az idő. Azok után,hogy a magyar külpolitika felelős vezetői a müncheni hármau tanács­kozásról nagy optimizmussal érkeztek haza és.hogy a legutóbbi salzburgi és romai megbeszélésekkel kapcsolatosan beavatott német és olasz körök újból hangsúlyozták a magyar reviziós követelések elismerését,nem nyugtalankod­hatunk, akármint mond,vagy csinál is a román kormány. Valószínű,hogy amig el­jutunk a beteljesedésig izgulhatunk még az események hullámzásán,de elfojtjuk türelmetlenségünket és teljes bizalommal nagy barátaink és külügyi kormány­zatunk iránt, törhetetlen hittel hiszünk a magyar igazság diadalában. . A magyar nemzet addig is fokozott erővel készül uj,nagy feladatainak tel jer itcbére s a német .olasz nagy győzelmek után bekövetkező uj európai rendbe való beilleszkedésre. Mindenki átérzi,hogy a tengelyhatalmak nagy győ­zelmét nemcsak technikai és számbeli fölényük hozta nEg'hknen elsősorban ka­tonáiknak nagyszerű szelleme,hősiességejievelése,a haza fokozott szeretete s f népi közösséggel érzett szolidaritása. Xól mondta a magyar belügyminiszter hogy a neaiet es olasz ^'reaT^ny"ék\b^ s ^canulságait is le kell vonni. Igen érdekes ebben a vonatk^as'ban az,amit az igazságügyi államtitkár mondott az uj Magyarország helyéről az uj Európában. Utalt arra,hogy a ten­geiynatalmák győzelme ui lurópai rend alapjait rakja le, s ez az uj rend nem miként az eddigi amelyet Versaillesben raktak le, gyűlölködésen és hazugságo­kon,bánom a népek természetes jogain,a történelmi és gazdasági erők egyen­súlyán és a nemzetek reális együttmüködésén épül fel.íz uj Európától Magyaror­szág nemcsak megcsonkított jogainak helyreállítását reméli,hanem azt is, hogy tort énei mi t éréinek teljes birtokában a jövőben épp ugy betölthesse euró­pai hivatását, mint az elmúlt századokban. Erre belsőleg is fel kell készül­nünk, összes szellemi,erKölcsi ,gazdasági és társadalmi erőinket uj iá kell szerveznünk a népi os szociális gondolat száz százalékos érvényesülése alán* :jan. Ezek nem uj es nem idegen eszmék a magyar közéletben,sőt itt szülét­£ek rnog a szegedi ellenforadalomban.s abban a fajvédő politikában, amelyet Gombos Gyula hirdetett. Érdekes ?z a ki jelent és e/nocar végképp, fel kell szá-t molnunk a gazdasági és politikai iiberlaizmus még le te zo nanallasaiT és tel­jessé tenni a tiszta magyar faji erők uralmát, a szellemi,gazdasági,társadal­mi és politikai élet minden vonalán. A kormány uj törvényjavaslatai egy-fgy ujabb állomást jelentenek a korszerű átalakitás terén,melynek .cdlja az.hogy a nemzet. összes erőinek teljes kifejlesztésével betölthesse az uj Európában rövaro törtene mi küldetését szGlleiaben kászülnek is már a javaslat ok. Ezek közül ^emlit­jük a sajtókamarai javaslatot .amelynek alapelveit a szakemberekkel vitattak meg.úgyszintén két nagyfontosságú javaslatot: i^m^%^^%^h^SP^Z toní hivatott házass ígi kölcsönről és a munkáskérdés rend ez csorol.Elobbi nagy­szerűen bevált német ts olasz vonatkozásban s jelentősen emelte a.szaporodási arányszámot. Erre nálunk,ahol évtizedek ota csökkenést mutat a születési ftW? számlázán nagy szükság'van. A munkáskérdés rendezése során felállítj£ a mun­káskamarákat és kiteszik a szakszervezeteket a szociáldemokrata part kezéből. Ezpn kivül is eg'sz sor vonatkozásban készülnek a magyar elet atalaki­tálát Jelentő jfvaslatok,hogy méltók legyünk az e lg okított osi magyar fold visszatértére és uj fontos európai szerepünkre. b/M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom