Hetikiadás, 1940. január-december

1940-07-24 / 30 [1526]

Budapest,1940, július: 24. A rendezés küszöbén. Elhangzottak a nyilatkozatok .Mint várható volt angol részről ismét és utoljára visszautasították a felkínált békejobbot. Hitler vezér és kancellár .Ciano olasz külügyminiszter jelenlétében,dl- . hangzott beszédére szűklátókörű, ham is indokolású vi sszautasi t ássál válaszoltak. Ez volt az utolsó alkatom.hogy az angol világbiaodalom gócnontja

4 a szigeti anyaország megmenekülhetett volna a forgat égként reázüduló győzelemmel telitett és a végső győzelmet is biztosnak tudó német haderő előtt;Ami most következik nem lehet kétséges.Az mgpl hadsereg képtelen lesz el len állni. Alig hihető,hogy a válasz az angol nép akaratát'' fejezte volna ki,ha mégis ,ugy nem volt tudatában annak a megpróbáltatásnak,melyből eddig a naponként megismétlődő német légit am ad ása-k során csupán kicsiny Ízelítőt kapott. Német és olasz barátaink végső küzdelmét együttérzéssel kísérjük és harcuk sikere érdekében a bennünket közvetlenül érdeklő kérdések megoldás áh a müncheni megbeszélések értelmében az általános helyreállít ó rendezés idejére vártukéért tudtuk,hogy Délkelet HU róna békéié barátaink számára milyen fontossággal bír.Alig néhány nappal ezelőtt azután meghívást kapott Berlinbe Eilov bolgár miniszterelnök és Popov külügyminiszter .Ebből a meghivásból az látszik ,hogy német és olasz barátaink súlyos harcuk előtt sem halogatják a rendezés kérdését és fölényük biztos tudatában az Anglia ellen meginduló nagy táa ad ás előtt Salzburgba hivatták Giurgiu román miniszterelnököt és Manoileou külügyminiszer t. A román államférfiak most szereznek hivatalosan tudomást a tengelyhatalmaknak Délkeleturópát illető felfogásukról,hogy azután országuk külpolitikát ennek megfelelően irányítsák és,hogy a békés rendezés múlhatatlanul szükséges lépéseit megtegyék. . Romániának még kát irányban vannak elintézetlen ügyei. Délen Bulgária.az az állam,nolynck értékes területét Dobrudzsát szerezte meg a maga számára Románk ,tekintet nélkül arra,hogy ez n terület nemzetiségileg is szogoruan bolgár jellegű .ügy hirlik^nogy Románia már tudatára ébren t annak,hogy nom maradhat egyetlen hasziiot"huzó résztvevője a

;

: elmúlt világháborúnak és BesszaráhLa elvesztése után méff le fognak válni róla a telhetetlen mohósággal megszerzett területek ís,melyekhez sem népiségi

t

sem történelmi jogcímek nom fűzik,hanem egyedül a széllel együtt haladó politikájának gyümölcsei azok.Most azonban ez a politika nem váltotta be a hozzáfűzött remény eket .Romániának az utolsó" percig kivárásra alapított bizonytalan! magatartása már nem talált megértésre illetékes helyen és ezt . Románia is érzi,mert e dig ugyan még meg nem erősített hírek szerint, nem gördít akadályokat a bolgár-román viszony rendezése elé,ami természetesen egyértelmű azzal, hogy "most már Bulgária felé is feladja az integritás elvé t,amelynek egyik szép szólama volt az,hogy "Romániából egy barázdát sem". Bennünket,magyarokat logelsősorban Erdély ügye érdekel. A > salzburgi találkozón ez is eldöntésre kar ül.Román politikai körök sze*. rint Erdélynek vannak olyan területei,melyek nemzeti szempontból Romániát nem ^érdeklik,ezekről tehát hajlandó lenne lemondani;Sz az első megnyilatkozása - bár még ezt sem erősítették meg - a román polit ikának, amely beismeri,hogy Románia nyugat felé sem tart ki korábbi intranzigeas felfogása mellett es hajlandó a táigyalásokra,h a azután békét nyerhet. Meghívást kapott a német birodalomba való látogatásra dr. Tiso József % fiatal Szlovákia államelnöke is,aki miniszterelnökével d r. Tukáva 1 egy üt t utazik • Ezek a meghívások és tanácskozások nyugalommal töltenek II bennünke t,mert tudjukihogy hus zonkát,küzdelmekko 1 telt nehézmzt mdő után most azok tesznek igazságot,akikkai együtt küzdöttük végig a világháború győzelmekkel telt éveit,hogy azután belső erőinket szétforgácsoló ellenséges propaganda áldozataivá legyünk és akik maguk is szenvedtek az nVm.isazsaí?tai.»n beke. terhe alatt- " —•