Hetikiadás, 1940. január-december

1940-05-22 / 21 [1526]

K szQkGÍÓ ' J

fediheiyzet,- 1940 .május 22. A háború "megkezdésekor az északi semleges államok egymásután kinyilatkoztatták,hogy távol kivannak maradni a harcoktól és előkészületeket te ttok,hogy az elmúlt világháborús időknek .megfelelően gazdaságilag álljanak rendelkezésre a küzdő feleknek.' Kényelmes álláspont volt ez mar a világháború idején is

6 Biztos jólétet jelentett. Az ellenfelek azonban ma már más elgondolások szerint járnak el.okulva a tapasztaltakon es az egyik szigorítást a másik után léptették "* életbe azzal a gondolattal,hogy a semlegesek tevékenységiét és gazdasági felkészültségét'a maguk céljainak szolgálatába állítsák. Fokozódtak a szigeri:rások,eme lökődtek a követelések és a semlegesség megőrzése egyre nehezebbé vált*' Hozzájárult a kérdéshez"a nyugati harctér megmorevedése és az az óhaj; a harcbanállók részéről,hogy a döntést más területeken erőszakolják ki.' Szüks égszerünok mutatkozó tt .főleg a szövetségesek részéről, a harcterek kiszélesítése, mert ( igy véltek Németország erejét szétforgácsolni és ezenkívül az északi semleges államok földrajzi helyzete olyan volt .hogy azok elfoglalása bármelyik fél számára jelentős 'stratégiai előnyt biztosított. Németország közelebbiut fő/ ellenfeléhez .Angliához , viszont a szövetségesek számára megadatott volna, hogy .szárafoldi uton,talán vá> ratlan oldalról támadhassák meg Németországoti Ma már mindez a múlté» A német diplomácia ébersége és jólinformált sága

}

valamint alnémet haderőnek a kellő pillanatban való fellépése eldöntötte a kérdést; Semloges állam ma északon csak egy van: Svédország.mint olyan hatalom,mely a semlegességet a szó valódi érteimében fogta fel már a finn-orosz viszály ide3ében,is,amikor ellenállt a szövet ségesok azon követelésánek,hogy expedíciós seregük számára átvonulási jogot adjon, Ennek az expedíciós seregnek további célja azután Németország megtámadása lett volna. Dánia tudomásul vet te a helyzet alakulását. Ma Norvégiából csupán jelentéktelen területen áll még a harc. Hollandi a,ez az apró és eddig boldog békében élt gazdag ország,képtelen volt ellenállni a német haderő ejtőernyős osztagainak, a narci repülőgépek ezreinek és a gépesített német hadosztályoknak, A holland erőd it meny vonalak papirvárként omlottak össze és a vízzel való elárasztást sam'lehetett a maga teljességében megvalósítani. Nagyon valószínű azonban^hogy ebben az esetben talán elsősorban holland nemzeti érdek játszott közre.^mert hiszen az ellenállás úgyis kilátástalan volt és miért'tették volna tehát tönkro a hollandok országukat sok évtizedre azzal,hogy beengedik a zsilipek felrobbantásával a tenger vizét.' Belgium egy része még harctér és npm valószínű,hogy a szövetségesek oly erőket fodrának felvonultatni,melyek megtorpanásra kényszeríthetnek a német hadak mindent lohongorlő lendületét. Franciaország területén is állnak német csapatok és a megtámadhatatlannak vélt Magmot-vonal egyik főorőditményo felett a győztes német hadilobogót lengeti a szél. Anglia csapatai pedig kétségbeesetten kU2derek,hogy a német haderő kijutását megakadályozzák a tengerparthoz, közben pedig az elfogat ás veszélye fen yegeti őket, • További német hadisikerek esetén a nemet légi támpontok alig 100 kilométer távolságra kerülnek Délangliától. Ilyen helyzetben pedig Anglia biztonsága hadiszempontból a legnagyobbmért ékben veszélyez1tetve van, Olaszország is egyre inkább hallatja szavát; Számos megoldatlan kérdés van.melyek mindegyíke parancsolóan írja elő,hogy cselekedjék, 'Felszabadítani kívánja a Földközi tengert az angol ellenőrzés alol. őzért követeli az angol hadi támaszpontoknak, mint a " Szuezi csatorna, a Gibraltár ős Málta nemzetközivé tételét és mos^ elsősorban hajózása teljes szabadságátoOlaszország nem felej.ette el miként bántak el vele világháborús szövetségesei és ezért állásfoglalása egy pillanatig sem leijet, kétséges ,A. szövet cégesek, mai nehéz helyzete ugy látszik Olaszország