Hetikiadás, 1940. január-december
1940-05-16 / 20 [1526]
A vilUmháhoru. 1940 május 15. A sok mendemondából és találgatásból rettentő valóság lett. A lebecsült és sémire sem tartott líémet hadsereg olyan •sodálatos tel jesitményekkel lepte meg a világot t amilyenekre talán még maguk a németek sem számítottak. 1939. szeptember 1-én tört ki a nemét-ien gyei háború és 18 nap múlva a német hadsereg már dolga!; tökéletesen "befejezve áthelyezte a hadmüveletek súlypontiét a nyugati harctérre. EkjKor röppent fel először az az elnevezés,"hogy villámháború• Yalóban annak lehet nevezni, mert olyan gyoisasággal peigeti le a hadműveleteket és a kor gépesített szellemének megfelelően a távolságtól szinte függetlenül hajtja végre haditervét. Mindenki érezbe a hosszú téli hónapok alatt, amikor a francia és német vezérkar állandó szűkszavú jelentése abból állott, hogy a harctereken nincs jelentenivalé: készül valami, a nagy ellenfelek még nem lőtték el puskaporukat, hanem keresik az alkalmat a leszámoló nagy viaskpdásra. Járatlanul ért mindjyájunkat április 9«-én Dánia" villanásszerU gyorsasággal végrehajtott megszállása, de még fel _ sem ocsúdtunk a meglepetésből, árukor már a norvégiai harci események rendítették meg a rádióhallgatóit és az újságok olvasóit. Itt is 100 kilométeres napi tol ja sitmcnyek kergették: egymást .-Azután ez a esoda is csak három napig tartott, mert május 10~én a német csapatok átlépték Hollandia , Luxemburg és Belgium határát. Rövid,' öt nap lefor^sa alatt Hollandia megadta magát. Most vajúdik még a nyugati helyzet és nem tudni, hogy Belgium mikor kerül Hollandia sorsára. A világhjboru volt katonái szinte értetlenül állnak a villámháború eseményeivel szemben. Elsősorban mindnyájukat lenyűgözi az a hihetetlen és a régi képzeleteket felülmúló elszántság, megtorpanást nem ismorő határozottság és nándűnofc-fölött a gyorsaság. Amikor még mi tapostuk Galícia, az egrkori Qrosz-I^ngyelország' Románia , Szoröia és Olaszország utjain a sarat és álltuk a harcot a világ n?gvfcbbik részével szembon, álomszerűén ködlött fol előttünk az a lohotoeg, hogy mennyit könnyítene rajtunk és mioseda hallatlanul nagy előnyt szerezhetnénk azzal, ha nem kellene teljes f oIszorclósünket magunkkal cipelnünk és roggyant inakkal össze szorított foggal vánszorognunk a következő tíz kilométert jelentő kő felé. A mozgó háboiuban a világháború katona ját a menetelős tette legnagyobb próbára. Ezt a hátrányt teljesen eltüntették a németek, A villámháború olnovozést jogosan használják arra a har cinódra," amelyet most követnők* Nomesak a jo barát, a távoli semleges szeroiőlo, hanem még a közvetlenül érdotelt halálos ellenség'is s legiagyobb elismeréssel viseltetik a nagy német hadsereg iránt, amely sorozatossá tette az előbb említett harctéri osódákat, " ~ Akik pedig mosolyogtak azon a német alaposságon és sze re vezet tségen, anelJyel minden lehető alkalcKLmal kettős rendekbe állították az qgyenruhába bujfcatot t német f ér fii akós ságot, okik lekicsinylő ajkhiggyoztéssel vették tudomásul az cgytáL rendszert és a körítésül felszolgált száz másfélo szigorú negköböttségot, azok most szinte bűnbánóan beismerik, hogy a 80 milliós németség tervszerű és az önsanyargatás határát surló intézkedései mind csak azt a célt szolgálták, hogy a logutolsó^faluig és a legkisobb gyomokig, asszonyig, mindent a háború s zo lb á 1 at ába álli; s anak • Csak ezzel a tem oszétté vált fegyelmezettséggel'és céltudatos felvilágosult Sággal magyarázható az a győzolni sorozat, amely kiséri a német hadsereg minden ncgnozdulását. Uj korszakot nyitott a nónet vezérkar a hadxisolés törtéaolnóbon. Nemcsak a németi, nemzetot alakította át gondolkodásban és életmódban, hanem egy niséggt rá nyomta az egész müveit világra is.
