Hetikiadás, 1940. január-december
1940-04-17 / 16 [1526]
ri őpeJ^ na;-.y erőfeszítései. Azokr."..parányi békelohctőséqok, ciciynk mog a élen itt-ott mutatkoztak, tavaszra semmivé foszlottak. Ki momc űa békéről beszélni, amikor a Kontincnson kivül álló hatalmak is nogjoyzőseket fűznek az ed dig történtekhez és akciókat jelentenek be arra, az esetre, ha a háború olyan területeket is érintene * amelyeknél földrajzilag vaar gazdaságilag érdekelve vannak. A békolcho tőség ok helyett ma inkább a haboru kiszóló** sédesének lohotőségeiről lehet szó. Ez a kérdés komoly gondot okoz a háborút 0 ! eddig távol álló nagyhatalniaknak és ó riási orőfoszitést követel a kis államoktól, melyeknek diplomáciája sokszor a nagyhatalmak diploma•iai tevékenységet túlhaladóan kénytelen dolgoz4 hogy biztositnassák táv ólma rad'ás ukat a háborútól. Sulps felelősség szakadt a kis nemzetekre ezekben a nagy napokban. Somi ege ssegükro féltő gonddal minden irányban körültekintően kénytelenek őrködni, Logy kőiben "költségvetésül-: nagyobb hányadát "ha dörejük korszerücitésére fordítötjáfc.'ós azt .a logmafásabb fokira emeljék^. A .. hadviselők maguk ugyan ki jelentik, hogy a semleges államok jogait tiszteletben tartják, do az események egymásba fonódó láncolata termel ki olyan helyzeteket mint aminők legutóbb Norvégiánál és Dániánál láttunk. Ez a két állam is megtett mindent semlegessége fenntartása :'.rdekében de a harcban állók külpolitika ia és hadi helyzete követelte, hogy legalább is Norvégiából hads zinté r vál 3ék. A ltomét Birodalomnál?: elsőrang;.! fontosságú, hogy Norvégia' semleges vizein keresztül a svéd ércszállitmanyok zavartalanul és folyamatsán erkozhos sonok mog a hazai kikötőkbe, A nyugati szövete égősek hadi-" érdeke viszont az ellenkezőjét követeli. Álláspontjuk, hogy Neme tor szagot meg kell fosztani attól a. lehetőségtől, hogy nyersanyagokat szerezhessen "' mert azok birtokában a háborút tovább birja folytatni os ezért nemcsak északon, de az egész világon mindenütt leheteti enné kell tenni Németország szármára a beszerzést. A szövetségesekhez"legközelebb a norvég vizek estek és az utóbbi időkben majdnem nanonkint megsértették őzeknek a vize lmok scmlo-' gossőgét. A szövetségesek egyre erélyesebb intézkedéseket leütöttek életbe, sőt "óloké szüle tokot t ettek, Norvégia megrohanására. Németország'tudomást szorzott aszovotsogosok elhat atozasarol os megelőzve a t orvot, a maga számára szerezte meg Norvégia helyzetéből adódó gazdasági és háborúvezetési előnyöket * táztositva ugy Norvégiát mint Dámát, hogy ellenük nem visel hadat, önállóságukat tiszt életbon kiv£n ja~t ártani, csupán fegyveres védelem alá helyezi okot. Németország ezzel önmagát is biztos*itot tal hogy észak folol támadás nem. orhoti. Az északon történt helyzet változás súlyosgondok" elé állitottn a többi kisnatalnat * Svédországban kivételes intézkedés eket léiJt ettek életbo annak hangsúlyozásával, hogy Svédország nem kivan eltérni "az eddi g tanú sito 11 s z igoru s eml ogo s segtol; Hollandia" és Belgiüm ugyané sak hasonló álláspontot foglaltai: ol közölve, hogy semlegességüket fegyveres erővel is hajlandók,tmmártani és. megyedeni. ' . , •• ... x , , . , ~ , íi Balkanon a helyzet szinten súlyosbodott."A annai hat álnak'mint Románia, Bulgária, Jugoszlávia és Magyarország, megállapodtak abban, hogy teljes szigorral keresztül viszik a Duna ellenőrzését ,mert nem tűrhetik, hogy ózon a közlekodésilog oly fontos útvonalon bárminemű rongálás förtonhös sók .Ettől az egyhangú magállapodás tol eltekintve a jugoszláv közvéleményben az a felfogás orősödik, hogy Románia súlyos napoknak néz olébo, mort SzovjotOroszország most a finn-orosz léke megkötése után esetleg haderőjével kivan nyomást gyakorolni az orosz-román függőben levő kérdéseknek ni előbbi elintézés 0 érdekében. Románia tudomással" bir helyzetének súlyosbodásáról és Londonban már arról is tudnak, hogy haderőjérek egy részét a szovjet-ramámliatárrc. küldjötto.. . u«i ^1 4. . ?omoly ©naiaiTTvainnaK t.ohat a lás^llamptafc.hogy miként, tarthatóak magukat távol t mmőTy irányba tor te no nyiif állásfoglalást föVW/mf
