Hetikiadás, 1939. január-december

1939-03-08 / 10 [1525]

Szabadság. + 'i J

3

!?

0

? sokat ir

M

k

*

s

. beszéltek erről a fogalomról,de még ma sem tisztáztak tökéletesen az értelmet.Ahány ember' és elmélkedő fő papirosra vetette gonSSft^i* *

a sza

'

:)

aasagról

í csodálatos módon mindig másban látta a lényegét és igy különböző szemszögből vizsgálgatva a -jelenségeket.más eredményre is jutott. Az ezer és néhány száz éves irott magyar történelem arra tanit.ftogy nálunk nagy ypnasokbannem volt lényeges eltérés a szabadság értelméézésében.A törvényalkotók szemében sohasem volt különbség ember és ember között,csak a nemzet életeben való tökéletes beolvadást követelték meg. t Erre tanit a történeiem.Ennek különböző változatait látjuk az évszázadok során zajló eseményekben*Ha pedig azt kell tapasztalnunk,hogy csorba esett az egynloségen,akkor mindig megtaláljuk az idegen hatást.A szabad magyar szabad élctet belülről'sohasem vették körül korlátokkal.amíg a közösség kötelékében ós nem annak ellenére nyilvánult meg^de mihelyt a többségre kezdett ártalmas lenni, azonnal* lenyeségették vad hajtásait. A napkeletről származott népek ösztöne követelte meg azt a" szabadságot .amely erot jelentett az egyénnek os a közösségnek.Sehol a világon nem tudták ölyan élesen megkülönböztetni a szabadságot a szabadofiságtől, mint éppen nálunk. Buszkén" elmondhat juk,hogy műveletlennek tartott harcos magyar tanította meg a régebben itt lakó európai népekot az igazi s zabadságra.Ez a titka annak, az alkotmányos szellemnek.melyet Teleki P<*1 grof miniszterelnök oly találóan fejezett ki,amikor azt mondta,hogy eleink még"lóháton,nyerégben ülve is tökéletesebb törvényeket alkottak,mint nem" egy helyen diszes paloták megbízottai.II.Endre királyunk 1222-bon kiadott aranybullája szolgált mintául azoknak a nagyraértékelt országoknak,amelyek közül nem egy még ma is lekicsinylően nyilatkozik rólunk. m

A magyarnak a szabadság éppen ugy a természetéhez tartózott,mint akár a levegő.Csak akkor robbant ki elemi erővel ^az ellenállása .amikor megtévedt szerencsétlen uralkodók.vagy idegen szeljemtől megkótyagosoaott gyenge Ítélőképességű rajongók próbáltak rést" ütni azos.i örökségen.Az európai szellemi ^áramlat ok azonban nem nyomtalanul suhantak, el törvénykönyvünk felett,hanem ezekből az újszerű eszmékből mindig ki tudtuk' válogatni azokat,am elyek kötelezőek voltak földrajzi helyzetünk miatt,de ugy átalakitottak magyarrá,hogy szerves részeivé válalsk alkotmányunknak. Mindig voltak zökkenők e szellemi újdonságok honfoglalása közben,de a magyarság; sohasem, veyztette el józan Ítélőképességét .A szabadságharcok mindig külső erok ellen védekeztek és sohasem belső válságok voltak az oka i.Még a szomorú emlékű 1514-iki évi parasztlázadás csirái sem itthon a magyar jobbagy kunyhójában látták meg a napvilágot, ha nem nyugatról hordta ide a szel azzal a okoskodással.hogy az egyre fenyegetőbbé vált török veszedelem ellen a földhoz kötött paraszt nagyobb védelem lesz.Ezért vették el költözködési jogát .aminek véres következményei lettek,sőt az igy meggyengített ország nem tudta feltartoz t.atni a keletről nyugatra megsemmisítéssel fenyfreto törököt. A látszat sokszor csal.Aki a Trianon utáni helyzetet vizsgálva azt olvasná ki a történelemből .hogy a mi népünk szolgának is jó .az nem latja a tár, tói az erdőt,mert elfelejti,hogy csak a nagymultu és okosatudja ugy igazítani a sorsát,hogy ne keltsen gyanút a nála hat almásabban, de cs el etoUaben. soha seri feleit i el .hogy mi a"kötelessége önmaga,csal ad ja és hazája iránt,vagyis adott alkalommal nem retten vissza élete kockáztatásától sem,ha a szabadsaga iorog kockán. / nemzet