Hetikiadás, 1939. január-december

1939-02-23 / 8 [1525]

Erdélyi magyarok. 1939.február 22. Románia is te kinté ly '11 ammá vált .királyi rendeletekkel bevezették az egypártrendszert, A magyarság is eleget tett az utasi tásnák, feloszlatta párt^át,melynek tagjai azután az egyetlen pártba-, a Nemzeti Újjászületés Pártjába léptek be.melyben a magyar nemzetiségüelaiek k lön tagozatot létesí­tett ok azzal az ígérettel,ho y az erdélyi magyars ág számára pedig kulturális és gazdasági élotlehc tőséget biztosítanak. Ezzel az átalakulással termesze" tcsen a magyarság harca az életért és jogaiért nem szűnt meg, csupán ui állo­másához érkezőt?. ^* • Ennél az uj politikai rendszernél nem lehet kétséges,hogy a'magyar­s ág és annak ^sajtója milyen "szőrmentén" foglalkozhat ik az eseményekkel, a sérelmekkel és hogyan adhat kifejezést a jogos panaszoknak. Romániában csend van, a rendcsinálás csend jo. A nemzeti egységbe kovácsolt különböző frakciókat és pártokat az acél ereje tartia össze,annak az acélnak erejo,mely szuronyok alakjában őrködik az ország k^ny.s zorallapo­ta felette Csehszlovákia felosztása,illetve területének újbóli rendezése Münchenben és Bécsben a népi elv alkalmazásával jött létre. Sz egy léoés előre. A'megoldás nom teljes,ami Románia külpolitikai munkájának , ered­ménye is,mert,mint nemrégen nyilvánosságra került, a visszatérést megelőző időben Bcck ezredes,lengyel külügyminiszter 'és Károly román király találkozó­ján Románia a leghaaározottabban tiltakozótt,hogy Magyarország bárhol is elér­je az ezeréves ^országhatárt ,mort ez maga után vonná mágyarorsz ágon az integ­ritás gondolatának leghatalmasabb^fcllángolását és a következő lépés iár Erdély visszakövetelése lenne. Románia ugyané ze n találkozón elismert e,hogy a határokon végig túlnyomó számban lakik a magyarság,de a határszéli magyarok és a székelyek közé mintegy négy milliónyi román van beékelve,azért nem áll­hat meg Románia számára is, a népi elv* Ez Románia álláspont ja. Ezzel ellentétben kétségbevonhatatlan tény, hogy Erdély ezer évre visszamenően sohasem tartozott román uralom,vagy fennhatóság alá és az Erdélyben élő románok menekülés .letelepítés,vagy beszivárgás utján lépték át az ezeréves Magyarország határait. Vonzódásuk Erdély hegyei iránt ter­mészetes volt, mert ezek között - hazájukhoz viszonyít ottan - nagyobb élet és vagyonbiztonságban loh ott ok. Az erdélyi magyarság és sz ék elvek kultu­r át teremtettek. Mit végeztek ez alatt a románok? Barmaikat legeltették, pásztorkodtak, a hegyek lejtőin. Ennek a népnek fennhatósága alá rendelték a magyarságot csak azért,mert számbelileg túlsúlyt mutattak a statisztikai adatok és a birák - most már beismerik - nem ismertjk a helyzetet. A népi elv alkalmazása és a.z igazság követ eli a kérdés elinté zé sét ,mely jelentős mértékben szilárdí­taná meg Kelet-Európa ezen részének helyzetét. Nem mondhatunk le és nem mon­dunk lo az erdélyi magyarokról,ők örök időkre hozzánk tartoznak és a helyzet tisztázását célzó tárgyalások megindulását egész Erdély magyarsága szívszo­rongva várja. Wfíav.

Next

/
Oldalképek
Tartalom