Hetikiadás, 1939. január-december

1939-11-09 / 45 [1525]

Jára neg tubán... g . - K szekció Irta: Kisigmándi Géza. - Hahó legények! - rikkantotta a lógó bajuszú ösztövér emberke éppen ab­ban a pillanatban, amikor a két csörgosbot már dühös ütésre lendült.-Láncos lobogós adta fattyai! Egymást emésztitek, amikor a hazának lenne rátok szük­sége. Ereszted el te gyinos! Közibük furakodott és szemhunyásnyi időbe sem telt, lefegyverezte mind a kettőt. A halálos ellenségek vérbőn forgó szemmel lihegő mellel fújták ki ki­elégítetlenül maradt bosszújukat. - Kicsoda kend, hogy biránkul tolta fel magát?!- dobálta oda a fenyegető haragját Tokaji Laci gulyás/bojtár, aki Bene Sanyi juhász bojtárt, hü&égcs ke­nyeres pajtását akarta átküldeni a másik világba. - Kicsoda kend?!... - A magyar szabadság követe ós -Rákóczi Ferenc nagyurunk embero- felelte a kérdezett, majd megtoldotta „zerényon:- Eddig Esze T&másnak szólítgattak, do ezután bujdosó kuruc a nevem. A két berzenkedő legény csodálkozva hallgatta a szokatlan beszédet, de mec jóformán rendezni sem tudta gondolatait, amikor a kis emberke már folytatta? o - Ti egymást gyilkoljátok, pedig eleget pusztit bennünket magyarokat az idegen zsoldos nep. A császári sereg egyéb ellenség hijján rajtunk köszörüli a szerszámát. Rákóczi Ferenc ­- Mit bőszéi kend a mi nagyurunkról - lobbant ki a gyanú Tokaji Lacibél ­hiszen Bécsben szenvedi a császár fogságát• Ismerjük mar az ilyen jött-nonte­ket. Jobb lesz, ha elhordja innen az irháját, meri - • • - Hát nem hordom nélkületek!- - ágaskodott Esze Tamás, akinek szavából olyan, tüz csapott ki, hogy megperzselte a kót zabolátlan legény lelkétí- áld podig kezet enol rám, az non Eszo Tamást öli nog. hanon a magyar népet. Mert tudja­tok nog, hogy Rákóczi Ferenc nagyurunk képében gyűjtöm a férfit a magyar sza­badság zászlaja alá. Ez a föld is a mi urunké. Tereljétek be a karámba a jó­szágot, azután búcsúzzatok el a szülétektől, vagy -babátoktól, hogy utána e­gyüft folytassuk az utat. Gyuitegatnunk kell a magyar tüzot, hogy mire meg­érkezik ami nagyurunk lengyel földről/legyen itt had, amellyel ráncba szed­hosso a császári pereputtyot.Mit bámultok ugy rám? Lódulj öcsem, ha kedves az óloted. Hát kihoz legyen bizodalmam, ha már a szinnagyarck is igy vonakodnak?,.. Majd eligazitom az ügyeteket. Min marakodtatok össze?...No csak ki vele...! Amié lassan megindultak' a. najorboli szállások föle, kihámozta a valóságot a ki-kiböffontott szavakból, - Tudtam, hogy fehérnép van.a dologban - mosolyodott cl a szikár emberke ós kedélyesen mogpöd.örtc' lelógó v ar jusz árny-bajusz át,- Hát azért a lányért nem érdemes magyar vért ontani, - De Balog .ninus non olyan akárki lány ám! - vetotto oda begyesen a gulyás bojtár.- Balog ^nnusnak nem lehet azt mondani, hogy "Pancsi*',.. Megint ölre mentek volna volna, ha nincs velük Esze Tamás. ' - Két ilyen derék magyar legény azért marakszik, hogy ánnus-o vagy Pancsi... Hát idehallgassatok. Mclyiteket sZcrot az a lány?­- Engem - horkant fol a juhász; - |ngem - ellenkezett a gulyás. ' ' • -' Irton - bólintott Rákóczi Feronc követő.-Egyességet ajánlok.Most mind a ketten beáiltok a kuruc seregbe. Majd-ott mutatjátok meg, hogy mekkora bátor­ság és verekedő kedv szorult bólétok. Bemegyünk szépen Balog ^nnához ós meg­kérjük, hogy imádkozzék értetek. Akit majd házaségit az'Isten, annak lesz a hites felesége, ha sehogyan sem tud köztetek választani. Bclcegycztök-o?... - Bele - bólintott ra a kót legény.Még paroláztak is rá komonyon.rfcarcali Az öreg Balog Menyhért a Rákóczi-birtök^zámádója veit. üppen dohogott ke­gyetlen clkeserodósÓDon, mert a császári tábornok ráizent, hogy napszállta OA lőtt toréltessen bo Tokajba kétszáz fejőstohenot háromszáz harmadfű birkával. /Folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom