Hetikiadás, 1939. január-december
1939-01-25 / 4 [1525]
Ve/Dn Ezzel kapcsolatban érdekes megjegyezni, hogy a cseh kormány a különböző vidékeken használatos különböző nyelv járások" miatt nem tudta, végül is melyik nyelvet használja tanítási nyelvül az elemi iskolában, miért is a terület legtöbb közságeben kötelező"tanítási nyelvül a cseh és az irodalmi orosz nyelvjt vezette be. Vallási tekintetből az őslakosság egy része a görög katolikus egyházhoz /körülbelül 75 %/, más része pedig az ortodox egyházhoz /körülbelül 25 %j tartozik. Az őslakosság kulturális tekintetben az Európában található egyik legalacsonyabb fokon áll. Nemzeti és politikai öntuoata még nem alakult' ki. A Ruszinföld magyar lakosságának túlnyomó része egységes tömbben a terület sik vidékén él,"amely a jelenlegi magyar határhoz Kapcsolódva a Rüszinföld déli részén nyugat-keleti irányban húzódik. A zsidók száma az egész lakosság számához viszonyítva rendkiVu1 magas /13 százalék/. A zsidók majdnem kizárólag magyarul beszélnek és a magyar kultúrához tartoznak. Srdekes megemlíteni, hogy 1919-ig a Ruszinföld területén élő csehek száma gyakorlatban a nullával volt egyenlő. A jelenlegi cseh lakosság, amely körülbelül 25.000-t tesz ki. a háború utáni években került a Ruszinföldre. A cseh lakosság állami hivatalnokokból, tanítókból stb. áll, részben pedig a magyarok tol kisajátított területekre ''* a cseh kormány támogatásával telepitett földművesekből. III. Gazdasági leírás. A magyar Ruszinföld gazdasági kincsekben szegény és ipara úgyszólván egyáltalán nincs. Legfontosabb terménye a fa^ amelyet a terülő? legnagyobb részét képező hegyes vidékeket bontó erdokbő?, nyernek. Ruszinföldnek Csehszlovákiába való" bekebelezése azt eredményezte, hogy ezt a területet elszakították természetes piacától, Magyarországtól, amelynek síkságain nem terem elegendő mennyiségű fa. Ruszinföld hegyi lakossága, amely mindig nehéz gazdasági körülmények között élt földjének természeti alakulása Következtében, a világháború előtt jó keresetforrást talált a Magyar Alföld-nagy gazdasagaiban végzett mezőgazdasági munkában* A kárpátaljai hegyvidék lakóinak nagy része a mezőgazdasági munka idején lement dolgozni Magyarországra és a mezőgazdasági munkáért kapott bére igen jelentős mértékben hozzájárult a hegyi lakosság megélhetéséhez. Amióta a magyar Ruszinföldet beolvasztották a csehszlovák köztársaságba, Rüszinföld lakosságát teljesen megfosztottuk ettől a jövedelmi forrásától. Az a tény, hogy a kárpátaljai erdők fáját megfosztották természetes piacától és hogy __ .. elmaradt e hegyvidéki lakosok mezőgazdasági munkával keresett jövedelme, a kettős fő oka annak a szerencsétlen és nyomorúságos helyzetnek, amelyben Ruszinföld lakosságának nagy része a jelen körülmények között el. Másrészről hangsúlyozni kell. hoey a csehszlovák kormány semmit sem tett annak érdekében, hogy ennek a területnek gazdasági nyomorúságát orvosolja. Különösen nem történt semmi a faipar fejlesztése érdekében, sőt meg állapithat 6, hogy azok: ' a fürész tel epek: és más fát feldolgozó ipari üzemek, . amelyek Rüszinföld beolvasztása idején már - sajnos kevés számban - működésben voltak, jelenleg sorvau óban varrna 1*
