Hetikiadás, 1939. január-december

1939-09-06 / 36 [1525]

—-- fin K szekció Az életnek tanulunk. Csak most látjuk, hogy mekkora jelentősége van annak, hogyan tanít;'; :k az iskolában a fiatalságot* A régi jő jelzővel feldíszített bekevilágban a nemzetközi kapcsolatok szilárdsága és a tartósnak ígérkezettre élét mente­sítette az államokat attól, hogy különösebb gondot fordítsanak erre a ké*­désre, mert akkortájt az az irányzat divatozott, amely szerette volna el­tüntetni az országhatárokat és általános nemzetköziségben látta végső cél­iát. Az 1914-ben'kirobbant első világháború után azután gyökeresen megvál­tozott a helyzet. csalóka, A nagy nemzeti célok mellett eltörpülnek a nemzetközi elgondolások és az uj szellemnek szüksége van az iskolára, mert a családi élet átalakítá­sa csak'ugy lehet sikeres, ha a gyermek szervesen kapcsolódik bele a közös' munkába, Osi közmondás szerint nem az iskolának, hanem az életnek .tanultaik, A nemzeti közösségbe való bolotartozás és a közös cél vérré váltása ugy lehet tökéletes, ha a gyormok már nyiladozó eszével megismeri és szinté gor dolkozás nélkül ösztönösen követi azokat az utcait a t ásókat, amelyek nemze­tének életében döntő fontosságúak. Nincs jövője annak a nemzetnek, amelyiknek nincs olyan múltja, hogy okulást meríthetne belőle. Ma már annyira kifinomult az országok között a vetélkedés, hogy non elegendő az anyagi és gépesített erők harcba dobása, hanem a szellemi javait felsorakoztatása szinten olyan tónyoző, amely dön­tően befolyásolhatja az eredményt, • Az iskola feledata belecsepegtetni a gyomok öntudatába nemzeti törté­nelmünket. Ott kell elhomályosítani bonno azt a romboló felfogást, mely azt tanítja, hogy a magunkfajta kis nemzet non tohot egyobot, mint alkal­mazkodik a hatalmasokhoz, vagyis úszik az árral. Amióta tudunk a magyarság cselekedeteiről, mindig azt látjuk, hogy a "kis nemzőt" fogaina ismeretlen volt, mórt sora a tatárjárás sin hangulatában, sen a százötven éves török uralom sorvasztó Ölelésében egy pilllanatra sen vetkezte' le nenzotünk ' nagyhatalmi mivoltát. Hunyadi Mátyás királyunk korában Angliának nóg egyen­lő számú lakosa volt Magyarországéval, mégis nagyhatalom volt mind a kot-' tő, A sok harcban ni nogiogyátkoztunk, de lelkileg változatlanok maradtunk Hány szapora nép vonult nár el Európa történelmének színpadán, mégsem segí­tett rajtuk a sokaság, mert nyomtalanul olvadtak be másokba. Trianon legsötétebb és legsivárabb napjaiban, amikor 1 ±uvdkbltfa ugrán­doztak körülöttünk és gúnyos kacajjal ásták a sírunkat, feltápázkodtunk és talpra álltunk. Hát meg tudta-e ezt csinálni nás - a Sző eredeti értciné-* ben - kis nemzet? Mi non vagyunk a sors könnyű játéka. Mi sohason görnyed­tünk neg idogen nemzet és hatalom előtt, nort mindig magunktól függőt, hogy ni történjék velünk. Ezt pedig csalt nagy nemzet, elhivatott és biztos jö­vőjű faj tudja megcselekedni. Néhai jó Gömbös Gyula debta bele a csüggesztő jelszavak ellen hadako­zó magyarságba a nemzeti öncélúság gondolatát, amelynek jelentősége most izzik legjobban, amikor földrészünk hatalmasai közül négyen ádáz harcban állnak és mérkőzésük orednónye non marad nyomtalan Európa sorsára. Ezt az uj magyar sorsot koll az iskolában kialakítani. Irtsuk ki fa­unkból a kishitüsegot és szilárdítsuk neg benne azt a hitet, hogy non va­gyunk halálra ítélt szánadó lelkek, hanem öntudatos és konény, elni akaró os tudó..nemzőt, amely vezetőinek bölcs irányításával non pusztulhat el,ha híven áblja múltja emlékeit és az igazán nagy nemzetek nyugodt ráérősével megvárja a divatos, de kérészéletű törtöt és ok eltűnését ,/ííon' is kell nagy CD. visszanyúlnunk a múltba, nort itt van Csehszlovákia példája,/ A nőst kez­dődő iskolai év egyik legnagyobb hivatása a jövő nemzedék oktatása ilyen szempontok alapján. Tanítsuk neg a gyermekét arra,, hogy nemcsak a külföldi a jő és tökéletes, hanen az is, ani magyar,Becsüljük es becsültessük neg a magyar értékeket es bízzunk azokban,' akik'sorsunkat irányítják, /KU/

Next

/
Oldalképek
Tartalom