Hetikiadás, 1939. január-december

1939-01-25 / 4 [1525]

Mi^sz.ebből? 19391 január 25. A jámbor halandó a mult'ősszol már majdnem abban a helyzetben volt, hogy lemondott minden földi jóról,összekuporgatta vagyonkáját,iparkodott -beszerezni olyan őldlm! és egyéb cikkeket, amely ékről ^általában azt szokták mondani,hogy háború esetén hasznukat lehet venni.azután - ha tehette - elhagyta a várost. Mert azt is hallott a,-hogy kisebb _ helységben kevesebb a vesz delem. Ilyen végsőkig feszült állapotban várta,hogy mi fog történni Münchenbe ahol Európa négy leghatalmasabb országának vezető férfia összeült,hogy döntsön a háború és béke ügyében. Hát a béke mellett hat ároztak,melynek következményeképpen a mi csőn ka hazánk is meggyarapodótt egy millió lélekkel és tetemes rölddarabbal. Uj 6. keződött a Duna mcntén.uj reménység kezdett kisarjadni a leik ékből, amikor a közelmúltban megintcsak beborult felettünk az ég cs megkezdődött a minisztere/ külföldet járása. Ez a jele annak,hogy ibrr,kavarog valami az országok egymás közti érintkezésében. Ki tudná számon' tartani,hogy az utóbbi három hónapban csak Európába hány ilyen nagyjelentőségű utazás,vagy akár levélváltás is történt? A távolálló egyszerű ember csak kifinomult szimatjára támaszkodva találgatja az esem nyéket és szövögeti a szálakat rendszerint olyan szinos egés szé,hogy sajátos vágyainak és elgondolásainak megfeleljen. Minden újságolvasó szeretné azt hinni magáról,hogy a sorok és szavak között tud olvasni, mert mindig a mozgató rugót keresi es "tiszt án" lát ja a célt, - vagyis nem tevődhet. Pedig ha m.agába szállva latolgatja eddigi állás pontját és

/a

zokat a megelőző fo jtegeté scit,megdöbbenve fedezi f el, hogy rossz - külpolitiiöis. [_ az önámító és sötétben tapogatódzó minden ki. aki ilyen eszközökkel és m

u

dszcrokkel akar világosságot gyújtani önmagának es jámbortársainak-morf az élet oly gyorsan változik,annyira előre nem várható esemény kcrgetodzik,hogy a véletlenen kivül az erős akaratnak és az ötleteknek jut a legtöbb szerep. Először is azzal kell tisztában lennünk,hogy két áramlat,két világ tényezővé izmosodott irányzat vívja élet-halál harcát,amelyet röviden jobb és baloldal névon lehet nevezni,bar sokan vannak,akik egyik.vagy másik rencszer hívének vallják magukat,mégis összekeverik a fogalmakat .mert érdekeik, nevelésük és más körülményeik ugy kívánják. Ha ezt a két alapelvet figyeljük, akkor sokkal jobban tudunk kihámozni következtetéseket az ismeretlenségből,mert legtöbb esetben o körűi forognak a világ esem ényei. Magyarország nyíltan csatlakozott a kommunista ellenes táborhoz, igy tehát semmi kétség som lehet arra,hogy melyik félhez tartozunk. Ez a tudat eloszlathat minden félreértést és a magyar külpolitikát is ilyen szemmel kell néznünko A Berlin-RómaTTokió-Budapest tengely az a szilárd vonal,amely megszabja cselekedeteink kifelé irányuló színezetét,de természetesen a leg-' kisebb megnyilvánulásában is a legszorosabb összhangban van nemzeti multunk, hagyományaink és céljaink összességével. Ha a mai zilált nemzetközi helyzetet vizsgálgat juk, örömmel állapit hatjuk'meg.hogy a " tengőlypolitika"' szilárdsága és határozottsága mekkora ere jelent,mert mindegyik tudja,mit akar,viszont a túlsó oldalon annyira laza a kötelék, annyira szétágazó minden törekvés,hogy igazi együvé tartozás,kömény elhatározás non fejlődhetik.ami egyébként az úgynevezett demokratikus rendszerek szabadossággá kiöblösödött szabadsága árnyékában nem is képzelhető el másképper. A mult őszi nagy háborús veszedelmet is a "tengelypolitika" határozottsága és ercjo tudatán alapuló felelősségérzete hárította el,amely azóta min don vonatkozásban csak izmosodott,igy tehát nyugodtan várhatjuk a most forrong'' események köve tkezményeit is,mert ezek a tényezők a jövő kialakulásában megint döntően esnek najd a latba^ KCr/ítlVe