Hetikiadás, 1939. január-december

1939-01-18 / 3 [1525]

v W Kúlügym in is z terünk Seri inben. '^óifsáky István külügyminiszter kinevezése után nyilatkozott es ebben közölte,hogy a szokásoknak megfelelően felkeresi a velünk barátságos államok fővárosait. A hét folyamán került sor berlini látogatására és valiuk" meg arra szükség is volt.Csali nemrégen jelentette ki gróf Csáky István,hogy a magyar-német barátság egét kodfelhők takarják es azért ez a látogatás elsősorban ezeknek a ködfelhőknek eloszlatás .ara szolgál, hogy a szoros baráti kapcsolat ok,melyek a vesztett háború utáni közös sorsban acélosodtak meg,továbbra ia két nemzet érdekében állók legyenek. Csáky" István gróf külügyminisztert a német birodalom fővárosában barátian és ünnepélyesen fogadtak.Hitler vezér és birodalmi kancellár kihallgatáson iogadta,Ribbentrop birodalmi külügyminiszterrel, Hess Rudolf vezér es kancellarhelyettessel,valamint Gőring vezértábornaggyal hosszas és az összes kérdéseket felölelő megbeszéléseket folytatott. Ribbentrop birodalmi külügyminiszterrel és a német államférfiakkal folytatott tárgyalások barátságos és nyílt szellemben folytak és bebizonyitötták,hogy a követendő külpolitikáról vallott nézetek teljesen megegyeznek és a Két ország közötti régi bevált barátság tovább mélyül. Megállapították,hogy a német birodalom es Magyarország között fennálló szoros összetartozás éppen ugy,mint a szoros magyar-olasz viszony a legjobb záloga az európai békemű továbbfejlesztésének. - •"' Az ut tehát sikerrel járt,mert a német diplomácia is'tudatában van annak, hogy a magyar-német viszony a reálpolitika alapjain épült Bel, amit kedvezően támaszt alá ezen kívül a két nép egymás iránt i megbecsülése és barátsága. Magyarország már az 192&*as évek eleién rokonszenvvel és megbecsüléssel kisérte a német nép íelujhodásának küzdelmét.A német nemzeti szocializmusnak ezekre az évekre visszamenő irodalma kivétel nélkül megemlékezik arról,hogy az ellenforradalmi Magyarország volt talán aa^elso külföldi állam,mely az akkor még német jobboldal képében jelentkező parttal felvette az érintkezést ós kapcsolatot létesített ^nemcsak érzelmi,' de gazdasági alapokon is.A német nép küzdelme: és erőfeszítése . _ a tekintélyes tiszteletet parancsoló harmadik német orroda_ lom feltámadáoával ' beteljesülést nyert és azzal a világ elismerését és csodálatai, vivta ki. Magyarország a helyzet változtatást az elsők között örömmel vette tudomásul'.' . . „- „ ... . , A rövidesen Budapesten ünnepélyesen aláírásra kerulo oMsevistaellenös egyezményhez'való csatlakozásunk ismételt bizonyítéka lesz,hogy a két nép íelkébyn sokkal mélyebben gyökeredzik az egymás iránti nagyrabecsülés és rokonszev, semhogy azt ellenséges hangulatkeltés, tervszerű izgatás, vagy apró tárgyi ellentét elhomályosíthatna. 7 f