Hetikiadás, 1939. január-december
1939-05-09 / 19 [1525]
^ fSZáC1 í i Í • i 4 &* t ikk iadás ' 1939.május 10. /Vigasz tálas .Folytatás./^—i TT, T„ . . , _ , . RTN . M í Csak a nagyját gyomlálom ki. Valahogyan felcseperedtem. Menyasszony voltán,do a vőlegényen elosett Zrínyi Péter horvát bán Drávancnti harcaiban. Mindig a török.., Azután összoismerkedtem szegény jó uránnal, Összeszorult a torka. A kötónyo sarkával kitörölto a szenéből a könynyot. Szintelonúl kopogott a hangja,amikor folytattad u " Ml T V 01 } öiönnol aont 1683-ban Bocs fel szab adit ásáral - Non is jött tobDGt haza, Haló porai ott vannak valahol a császárváros hat árában, 'Ilii ndon renonységon a fian volt. Háron évro rá Buda ostrónában vesztetten ,ql... Árván maradtam megint, de legalább kitakarodott a török az országból... íecskék oikkáztak a fejük felett. A dúcban búgtak a galambok, a kalitkában kacagtak a gerlék és az udvaron be^yesenrkevelyen sétálgatott a kakas. A nagyasszony távolbanéző szeme megnyugodott a kapitányon. - Rákóczi Ferenc nagyurunkat csak igaz magyar lélekkel, meg csekélyke gabonával tudom szolgálni,mert akim volt. azt már odaadtam a hazának. Megk&nnyebült arcán a visszaemlékezés terhe. A hangja is szinesebb lett, amikor kisvártatva folytatta: - Magának vitéz Kapitány ur az a nagy keresztje, hogy rövidesen harminc éves lesz, nyolv éve harcol a Nagyságos fejedelem zászlaja alatt, öt éve,vőlegény, de harmadéve nem látta már Szilágysomjon epekedő menyasszonyát. Édes fiam, milyen picike kereszt oz másoké mell ott... Ezért nem érdemes búnak eresztenie a fejét. Csapó Bálint kuruckapitány pironkodva felállt, kiegyenesedett ós mély tisztelettol megcsókolta a nagyasszony kezét. A vöröskakas épen szemközt állt velük, meglobogtatta a szárnyát, kinyújtotta, majd meggörbítette a nyakát és bel erikkant ott a a tavaszba a mindi g megújuló élet diadalmas örömét. • —. Májusi eső. . ősrégi közmondás szerint a májusi eső minden cseppje aranyat ér. A természettel annyira Összeforrt magyar nép tapasztaliata szerint a gabonanemüekre. sőt még egyéb növényzetre is, döntő fontossági a májusi csapadékmennyisége. Azt tartják, hogy ebben a hónapban sohasem eshetik elegendő eső. Áprilisban már-már attól kellett félnünk, hogy a hirtelen lany gyosra fordult időjárás többé-kevésbé erős szeleivel annyira kiszáritj'a a földet, hogy ennok következményei 1 " majd a termésen látszanak meg hátrányosan,, amikor váratlan fordulattal boborult felettünk az ég és megeredt" az a jótékony esö, amely után annyit epekedtünk, A városi ember talán kelleAotlennek, vagy feleslegesnek tartja ezt a sok csapadókot, do,aki földmivel, és bői él, tudja, hogy mit jelont. Hasztalan ' ' fordult a világ kereke, hasztalan változott mog az emberiség életmódja és lett ésEZGrübb a táplálkozása, a magyar föld^torményei ma is épen olyan kincset érnek, mint akár több évtizeddel ezelőtt. Arannyal egyenlő értékű az a szemcstörmény, különösen ajbuza, amelynek az egész világon legnagyobb a sikértartalma, vagyis a tápláló értéke. Ennek a valóságos természeti csodának pedig az a magyarázata, hogy a búzatermelő országokban Magyarországon süt átlagban leghosszabb ideig a nap,_ amelynek^ termékenyítő és termést biztositó ereje igy nálunk érezteti legjobban hatását 0 Amilyon a termésünk, olyan az életünk is, Magyarország nem gyári és ipari cikkeiből, hanem mezőgazdasági terményeiből él, azokat értéke siti külföldön és az igy szerzett nemes valuta segítségével tartja egyensúlyban háztartását. Ezért is döntőfontosságú ránknézvo, hogy legyen májusban sok eső és kerülje el határunkat a jót érmés egyik legnagyobb ellensége: a fagy.
