Hetikiadás, 1938. január-december
1938-07-20 / 29 [1524]
Állampolgári öntudat. ' ' Irta: Dr. Krüger -.ladár / m.k.koxm.főt an.,orsz.gyui.kepvi selő Az állami y, társad almi és gazdasági rend fenntartásának legfőbb őrei a bíróságok, amelyeknek a jog,valamint a méltányosság és az erkölcs szempontjait pártatlanul és minden körülmények között érvényrejuttató működése egyike a nagy nemzeti múltból reánk hagyott és sértetlenül megőrzött nemzeti kincseinknek; E kincsek felett őrködik a bíróságokkal együtt az igazságügyminisztériura is. A törvényhozás jogszabályalkotó munkásságának előkészítése igen nagy részbon az igazságügyminisztexium közreműködésével történik,részben,közvetlenül onnan indul ki. Minden jogszabályalkot ás célja a jogrend fönntartása,amit azonban nom lehet egyedül a jogszabályokkal elemi .Szükséges,hogy minden polgárban is eleven, ható ero legyen az állampolgári öntud at. amolynól fogva tudatosan, >jeggyőződóssol ós hazájához való szeretetből voti magát alá a jogszabályoknak,s azokban elsősorban az er kölc si kötcloző orőt érzi..öbbon van a kulcsa a lőnyogos különbségnek, olyan ailamok között, amelyeknek történelmi alkot; 'i. anyuk ós tört éne Imi log kifejlett jogrendszerük van és olyan ál la:-ok között, amolybknok alkotmánya csak papiros os jogrendszerük csak törvény- ós rendelettártörténeti alkotmány ós a nemzőt lelkéből évszázadokon át kialakuló jogrondszor egy nemzetnek felbecsülhetetlen kincse,amely súlyos válságok időjén is egyik legbiztosabb záloga a szebb jövőnek, iiz ezeréves magyar állampolgári öntudat az ország határai közt a jogrondszor szilárd alapja,amely mindig távol tartotta ós ma is távol tartja, innen a k alandos k ísé rletezéseket. Ugyanez a magyar állampolgári öntudat kiirth..tatlanui olt mindig azokban"is,akiket a történelmi hullámverések megkíséreltek kikapcsolni a magyar jogrendszerből..! szegődi,a kecskeméti magyar a török hódoltság idejón sohasem erezte magát ^ásnak,mint ~agyárnak ós 18*9 után az osztrák "Bach-huszárck özöne som tudott ebben az országban semmiféle császári-királyi osztrák állampolgári öntudatot kitenyészteni.^z 1918-iki rettentő -összeomlás után is törotlenűl "egmáradt a'magyar állampolgári öntudat a trianoni határokon innen is,tul is.*, magyaron kivül csak az angolnak van ilyon történeti állampolgári öntudat a, melyet vitt ós visz magával a tongoren túlra is "minden világxoszbe.ii. •".agyar állampolgári öntudat pedig a régi határokon belül ma is ólé erő,amelyet - erkölcsi erő lévén - morális alappal nem bixó békeparancsokkal ós papiros-* alkotmányokkal nem lehet kiirtani,amely erkölcsi erőket őxaiz meg az igazságnak a 3övőben^bekövetkezendő győzelme számára. A történoti fejlődés nom jelenti azt,hogy a haladé koreszme no érvényesüljön a magyar jogfejlődésben'is,sőt éppen a korszerű fejlesztés biztosítja az ősi alapok g;,ndcs fenntartását .alkalmazkodni kon, tenát, a koxszorü államszomlólcthoz is.Korunk az államban nem. pusztán jogállamot ,hanem- szociális államo t 'is lát,amely nemcsak azt tartja szer- előtt,hogy a polgár mivel tartozik az allainak ? hanom egyre fokozottabb mértékben felismeri" és végrehajt ja az áll an köt előzött ségeit is az állampolgárokkal szemben .Jogszabály alkot ásunk tehát a szociális álla?-szomlőlot irányában halad ós óbbon irányító szerepet is akar vinni;biztosit* ván a jogrend mellett a társadalmi rendet ós a társadalmi egyensúlyt is. Erkölcsi alapokon nyugvó,törtónétilog kifőjlődött es továbbfejlődő ősi jogrendszerünkhöz annál kövotKczetosobbon koll iagaszkodnunk, mor t korunkban azt a sajátságos tünetet észleljük.hogv nomzotközi viszonylatban - kivált 1918 éta az -erkölcsi és történeti oxok tisztelete elhomályosult .Ha minden állam megtartaná, a másikkal való érintkezésben,azokat a szabályokat,amelyeknek tiszteletbentartását állampolgárainak egymásközti óxintkozósobon megkövetoli,sokkal nyugodtabb ve Ina a nemzetközi atmöszfőra.
