Hetikiadás, 1938. január-december
1938-02-23 / 8 [1524]
űojti szeieK. Március elsején vége a viganlakásna'. szánt hivatalos időnek. A_két hónapos farsang több-^keveseoh mulatságának ize lassan megkeseredik a szájban, mert március 2.-án,hamvazó szerdán helópünk a magábaszál- .. lás ideiébe.Elszállt a dinom-dánom hangja,kinyit iák a bálozok terminek ablakait, a megáporodott levegőt friss telvógi hideg váltja fel ós a padiéról összesöprik a múlt, a gondtalanság és szórakozás most már cseppet sem kedves emlékeit. Az élet mintha egyszerre visszazökkenne a rendes kerékvágásba, az emberek talán ösztönösen érzik.hogy a tavasz közeledtét jelző böjti szelek vérpezsflítő uj világrél suttognak,amelyben a régi emiekeket is olyanképpen kellene eltávolítani.mint az előbb emiitett bálozó termek használhatatlanná vált maradékait. Az időjárás téli mostohasága fal közé szoritja az embert és még azt a foglalkozást sem engedi,amit máskor csak a szabad ég alatt lehet elvégezni.Ez a kényszerű pihenés lassan megszűnik, a tétlenséget ós haszontalan szórakozást felváltja a munka,hogy fáradságos szorgoskodás árán az elkövetkezendő .télre ismét ossz együjtsük, va gy összekuporgassuk azt a mennyiséget,amiből öléldególhetünk a jobb 3ovo reményében.Az egyház a^agy mulatozás után böjtöt rendel,hogy az ember testileg,lelkileg felkészülten állhasson be abba a sorba,amelyből csak a halál húzza ki véglegesen.Az a hivatásunk itt a földön,hogy valci ennyien dolgozzunk ós igy fejezzük be a jól végzett munka boldog tudatával földi pályafutásunkat. ^Sajnos/ az eszesnek mondott ember még mindig nem tudta ugy berendezni élete folyásáét,hogy nyugodtan végezhesse feladatát .Hol vagyunk még attól,hogy minden dolgozó megkapja munkájának méltó gyümölcsét, aki pedig önhibáján kívül jutott olyan helyzetbe,hogy nem tudja eltartani önmagát és családj át, arról a közösség gondoskodik.A krisztusi szeretetnek ez a csodá-latos testté válása valószínűleg örökké álom marad ezen a földön. A böjti szelek csendes fujdogálása ós rügyfakasztó szelid simogatása megejti az embert,aki hosszú ideje hozzászokott már a fagyos közönyösséghez, az őszinte arcot ritkán mutató viselkedéshez, amikor azt hiszi ..hogy az egyes ember tökéletesedés felé való törekvése nem maradhat 'hatástalánul"a nagyobb társadalmi rétegekre. esetleg orsáágokra sem. A na^' világháború befejezése után azt • hittük,hsgy az emberiség hosszu-hosszu időre, kijózanodott a háborúskodás szelleméből.A tájékozatlanok megtévesztésére ilyen szellemben gyártották Paris körül a békeszerződéseket is,Azok a siííiaszavu, de fulárkos értelmű áiszes papirosok két félre osztották Európát.Az egyik része örökké farsangolja másik •pedig böjtölt és hallgatta a böjti szelek halk Tágasát .Sokszor gondoltuk már,nogy most fog megvirradni,most száll el a felhő.de mindig ssalódtunk .Végre ennek a farsangnak utolsó hetében ^elhangzott Európa egyik legnagyobb hatalmasságának fővárosában az a beszéd, ami .mintha lefejtette volna a hályogot a szemekről és mintha azt a látszatot erősitene meg a husz éve böjtölök előtt,_hogy az eddig duhajkodó farsangolók mulatozását is magábaszállás és böjt iogja követni, A világháború utan felcseperedett nemzedék, amely nem tudja elfelejteni a háború borzalmait, lassan elfoglalja azokat a hel yeket, amelyek az egyes országok sorsának intézését jelentik.Ezek az ifjan férfivá öregedett harctéri katonák alakították ki maguk körül azt a láthatatlan koszorút, amely egyre j:obban követeli,hogy ne zúdítsanak ujabb / pusztulást a világra, hanem megértő szóval, a másik'türelmes meghallgatásával ós az eddig hejj^ehuj.-ázc kijózanodásával kíséreljék meg békés alapon helyrehozni azt, amit az előttünk járt nemzedék Parisban annyira elrontott. KG/m. — '• •
