Hetikiadás, 1938. január-december
1938-11-23 / 47 [1524]
m . i '\-P ~\ "~\ + > k,™szinföldi tüzkatXan nem tud kialudni.Nem alszik ki,mert kétfelől tápláljak .Az egyik 9 ldalrol a csehek meg nem szűnő erőszaéosKoeasai izzítják a tűzfészket,a másik oldalon visszahatásképen a ruszin — népnek az erőszakosságok ellen minden rendelkezésére álló eszközzel való tiltakozása.önmagát,életét és.vagyonát védő ellenszegülése tartja állandó nagy leszultsegben a helyzetet. ~~ , , . Tizenkilenc évvel ezelőtt,a saint-germaini békeszerződésben biztosították a Kárpátalja területének a legszélesebb körű ünkormányzatot.üzt elismerte a cseh alkotmánylevél is és csupán azt a korlátozást tett 9i ü ?f?v a2 önkormányzat "ne ellenkezzék a csehszlovák .állam egységé vei. Kárpataljanoz természetesen hozzá kell számítani az összes ruszinlakta területűket ,tűhat a Felvidék keleti részétés a Szepességet is. Közel husz esztendő telt el az önkormányzat" kimondása óta _ es ez alatt nem történt semmi ennek megvalósítása torén.Történtek azonban mas dolgok.A prágai kormányok visszafepa sztették a Felvidék iparát és ezzel kapcsolatban teljesen elsorvasztották a Ruszinföldön megindult iparosodási folyamatot is j amelynek pedig az volt a célja,hogy a természettől^ mostohán ellátott ruszin nép élet szinvonalat, kereseti lehetőségét emelje. A Kárpátaljának meglévő kevés természeti kincseit sem aknázták ki meg- ^ felelően és így nem juttatták munkaalkalomhoz s ennek révén kenyérkeresethez a ruszin népet. De a gazdasági kérdéseken" kívül politikai es kulturális téren sem adtak semmi jogot Kárpátalja népének.líagyobbrészt megfelelő iskolai képzettséggel sori rendelkező csen hivat In okokkal tömték meg az egész területet s az Ungváron"székelő kormányzó Prága utasításaihoz hivon igyekezett a terror minden eszközével beolvasztani a ruszin,de a magyar népet is a cseh-szlovaknak ncvezett.de valójában csak a cseh egyeduralmat korlátlanul megvalósítani akaró államférfiak által elképzelt közösségbe A ruszin nép husz esztendőn keresztül küzdött az elnyomás ellen,számtalanszor fordult a cseh kormányhoz és parlamenthez, a népszövetséghez és a világ közvéleményéhe z követelve annak megakadályozás át, hogy a csehek továbbra is gyarmatként kezelhessék a Kárpátalját .Mind hiába. A húszesztendős küzdelem eredménytelen maradt.A ruszin nép pedig ezalatt .-^ gazdaságilag tönkrement .de szellemében meg nem tört,hanem állandóan lázadozva várta a megszabadulást ,várta akaratának szabad megnyilatkozási ^ lehetőségét-, meg pedig egyre erőteljesebben abban az irányban,hogy visszatérhessen Magyarországhoz. . , Amikor pedig a mesterségesen telduzja szto tt 0sehs zlovakiának az őt megillető határok közé való szorításának folyamata megindult, g-*Prága ' fühöz-fához kezdett kapkodni, kormányt nevezett ki a ruszinok szánéra és ismét mindent megígért nekik,nindazt,amit husz évig nem tel-., iesite11 .Do szabad akarat megnyilatkozását rögtön ismét megakadalyoztak, amikor az általuk kinevezett Bródy miniszterelnök népe egységes óhajának megfelelően népszavazást követelt .A csehek ekkor persze rogton megfosztották állásától ós helyébe azt a Volosint ültették,akinek egjáltalan ninos talaja ezen a vidóken.Azóta pedig változatlanul tovább ouhong a terror ós folynak a vérengzések. , , ft1 e QM vam ?* - l ruszin nép nem Volosm-kormanyt akart,naa olyan vezetőket ,akiknek minden Prága ir elő.Nem hisz többé a cseh ígéreteik, husz esztendő szomorú tanulsága elég volt már neki. akaratának szabad megnyilatkozási lehetőségét követeli Kárpátalja néne,nepszavázastJ^gfVhogy miolőbb a világ elé tárhassa,hra vissza a|ar^^V^S^f 15 ' ismét bele akar kapcsolódni a régi természetes gazdasdgi vérkeringés toe w amelyből husz évvel ezelőtt erőszakkal szakítottak ki.
