Hetikiadás, 1938. január-december

1938-11-16 / 46 [1524]

A ruszin nép sorsa. 1938.november 16. A müncheni egyezmény alap ián a Csehszlovákiába?, hus z esztendeig idegen uralom alatt élt németek,lengyelek és magyarok nagy része visszakerült az anyaországba, a szlovák és ruszin kérdés azonban továbbra is rendezetlen maradt, A szlovák nép véleménye megoszlik. Jelentős részükbon erős a vágy ugyan a Magyarországhoz való visszacsatolás iránt,de vannak egyes vidékek,amelyeié még hajlandók tovább kísérlet ózni a csehekkel való együttműködés torén s azt hiszik,hogy a cseh kormány ezután jobban fog bánni velük. Nagyon valószínű azonban,hogy ismét csalódni fognak,mint az elmúlt husz osztondő alatt oly sokszor és súlyos árat fognak fizetni a mézcsmázos Ígérőtökben való hiszekenysőgükért. Egészen más a helyzot a ruszinföldön. Itt nincs véleménykülönbség, nincs eltérés a követendő politika tekintetébon a nép rét agai között, Valamennyien visszakívánkoznak Magyarországhoz,követelik a visszacsatolásukat, még Jedig elsősorban népszavazás nélkül,de ha ezt nem engednék meg azok,akik megkérdezésük nélkül szeretnének dönteni végleges sorsuk felől, akkor legalább azt követelik,hogy népszavazás utján adjanak nekik módot arra,hogy saját maguk határozzanak sorsuk, jövőbeni alakulásáról. A minden nemzetet megillető önrendelkezési jog alapján követelik ezt s ennek a kívánságuknak már a csehek által kinevezett Bródy miniszterelnök is hangot adott,de bebörtönözés ÖL ott rá a válasz. Helyébe kinevezték Volosint,akinek a ruszinok között egyáltalán nincsenek hívei, az egész Ruszinföldre pedig erőteljesen ráfeküdt a cseh terror. A ruszin papokat, tanítókat és a nép töboi vezetőit sorra bobörtönözték^élolmiszerokot nom szállítanak oda,átszabad véleménynyilvánítást minden eszközzel megakadályozzák. A nép nyomora valósággal kétségbeejtő és önnek természetes következménye,hogy a végsőkig elkeseredett lakosság fegyvert fog elnyomói ellen. Többezer ruszin harcol és szívesen áldozza életet is azért,hogy hozzátartozói és a következő nemzedékek megszabaduljanak a cseh rabság alól. A cseh uralom pedig nem is' annyira sorkatonaságot állit velük szembe,mint inkább ukrán terroristáimat,akiket egyenesen becsempész az országba s azt a látszatot igyekszik kelteni,mintha ezek is odavalók lennének és elleneznék a ruszinok felszabadulási törekvéseit. Annyira átlátszó azonban oz az eljárás,hogy senkit sem sikerül megtéveszteni. A Ruszinföld lakosságának politikai ős egyházi szervezetei még két héttol ezelőtt az ogész nép véleményét hiven visszatükröző emlékiratot készítet? tok,amelyet megküldöttek minden számottevő ouróuai ország kormányának. Az emlékirat hangoztat ja, hogy a ruszin vidék/egység es ennek a vidéknek ruszin r.épo az elmúlt ezredév alatt mindenkor a legnagyobb egyetértésben élt a déli tőrületen élő magyar lakossággal. Magyarország 1918-ban elismert o a ruszin nép egységet és oszthatatlanságát és a legszélesebb körű autonómiát biztosította ennek a területnek. Az egységet és oszthatatlanságot biztosították a békeszerződések is. A ruszin nép mindazok alapján azt kéri,hogy a Kárpátok déli részén lakó ruszin népnek adják meg azt a 30gát,hogy állami hovatartozásának sorsáról az elvi önrendelkezési jog alapján maga dönthessen általános népszavazás utján. Z oszthatatlan Két héttel ezelőtt még ez volt a helyzet. A csehek kegyetlen intézkedései és a szinte nap-nap után ismétlődő vérengzései azonban az általános helyzetet magváltoztatták,még pedig olyan irányban,hogy a ruszin nép most már a népszavazással som elégedik meg,hanem a Magyarországhoz való közvetlen visszacsatolást követeli,mert nom akar még addig szenvedni,amíg a népszavazás döntené cl ezt a csatlakozást. Minden ruszin község s azoknak minden lakója, mint hazatérést óhajtja a Magyarországhoz való kerülést,mert tud ja,hogy sorsának mog javulását csak ily en körülmények kozö tt remélheti. J/Hav.