Hetikiadás, 1938. január-december
1938-11-09 / 45 [1524]
1938,november 9. Magvar, kitaytág P , , . Tizenkétezer négy zetkil ómat er területen egymillió magyar tert vissza az anyaországba,Halottak napián született meg az erről szóló natarozat s ennek a napnak szomorú hangulata egyszeriben örömüi longássá változott,amikor megérkezett hozzánk és a most már eltörölt régi határokon tul lakó testvéreinkhez az örömhir.Bzen a napon a trianoni béke szállott sírba s gyász helyett örömmel adjuk át az enyészetnek.mert nem bőket hozott,hanem mérhetetlen ós nehezen helyrehozható bajokat árasztott minden téren,amelyre bármelyik pontja vonatkozott,S hiába akarták ennek a szerencsétlen alkotásnak egyre fögya&kozó védelmezői még a legutóbbi időben is makacsul érvényben tartatni a háború utáni elfogult és gyűlölködő gondolkodás szüleményeit,a jobb belátás és az igazság hatalmas ereje elsöpörte Trianont.Nem lett örökéletű,mint ahogyan egyesek gondolták s bár a szenvedések korszakában egy-két év is igen hosszú időnek tűnik fel;a történelem évezredeihez képest aránylag rövid időszak,nem is egészen husz esztendő elég volt ahhoz,hogy legalább is részben végbemen jen a magyart a magyartól elválasztó határok leomlása és egymillió magyarnak hazatérése; Ennek a nagy történelmi ténynek napja,1938 november másodika.de a rákövetkező dicsőséges bevonulási napok is ünnepnapjaivá váltak minden magyarnak; Nehezen várták már a felszabadulás napját az el szakit ott területek magyarjai,nagyon nehezen.Közel husz esztendeié vártak erre a napra,hiszen akaratuk, sot minden tőlük telhető eszközzel való tiltakozásuk ' ellenére történt elszakitásuk első percétől kezdve nem adták fel a reményt, hogy,ha hosszabb idő múlva is,de ismét szabad orwzág szabad polgárai lesznek. S amikor elkövetkezett ez a várva várt nap,« szavak gyenge erejével csak megközelítőleg lehetett megrajzolni azt a leírhatatlan boldogságot, ámoly minden f öls zabádul t' 'magyar szivet-lelkét eltol töt te.Minden házon magyar zászló lengett,minden ablakban virág díszlett t a városok és falvak nápe"pedig a végtelen örömtől könnyes szemmel gyűlt össze az utcakon,hogy mindjárt a bevonulás első pillanatában köszönthesse a regen látott magyar honvedeket.Jól tudták.hogy a magyar haza nem hagyta el ogy percig sem okét, értük dolgozott,az ő felszabadításukon fáradozott s most,hogy ez bekövetkezett .velünk együtt'a legnagyobb hálával emlegetik Magyarország koroanyzóiának nevét,aki mindig rájuk gondolt.Uelük törődött.De ugyanekkor mélységes köszönettel adóznak és adózunk mi is Imrédy Béla miniszterelnöknek ós kormányának kiartó,fáradhatatlan munkájukért,amelynek gyümölcse volt a mostani magyar eryesülés.S kijut a köszönet az olasz,a német és a lengyel nemzetnek es vezetőiknek is,hiszen az ő támogatásuk szinten sokat lendített a magyar ^ on J aekon QZ ^Qv^okon tehát az elszakított rmgyarság egy része visszatért az anyaországba.Nem térhettek még mindnyájan vissza,sokan maradtak még mindig idegen uralom alatt,de ezek a testvéreink sem vesztek el az anyaország számára .Nekik türelemmel kell még egyideig várak ozniok, de r.iindamollettj.hogv mindig aggódva figyeljük sorsuk alakulását,nem• töltjük őket.hogy mi :f ogy átkoznánk magyarságukban .Ok is épu-y ki fognak tartani .nini felvidéki'testvéreink és" el fog jonm az az ido is - reméljük hamarosan - amikor megünnepelhetjük a többi,öddig-aog,idegen crszamDan oio magyarokkal való egyesülőst is.Szórt dol,gozunk'mindnyaian.s a magyar kitartás, az áldozatos magyar munka meg fo.rfca hozni a mostaninál is nagyobb gyümölcsét.
