Hetikiadás, 1938. január-december

1938-10-12 / 41 [1524]

Nagybirtok ós kisbirtok. Dr. C ze rnann Antal nin.tan.,orsz. gyűl. kép vise 1 ő. Az 1936.XXVII.tc.,amely arra törekedett,hogy az élet rendes menetében oldja meg a birtokpolitikái átalakulást .alighogy érvénybe lépett, az egész vonalon bizonyos nyugtalansággal találkozott. E nyugtalanság indokát részben abban látjuk .hogy amióta a titkos választójogi törvényt megszavaztuk, azóta az agitáció fokozottabb mértekben él ezzel a "fegyverről és hiszékeny tömegek körében ez az agitáció meglehetősen nagy hatást vált ki .A másik ok az, hogy az 1936: XXVII. to.végr ehai t ás ának üt ono t a fa lvakb an kevés lik, a f alu nő po gyorsabb ütemet kivan, a falvakban .mindenütt u.i földbirtokrofómról sutHa nézzük azt,hogy milyen tömegekre van hatással ez az áramlás,akkor meg kell áll api tanunk .hogy körülbelül . 1*9 millió a magyar földmunkásoknak:, a cselédeknek száma és 1*1 millió a törpebirtokosok szááa,tehát 3 millió ember,köztük 800.000 önálló munkás ,a.fölábirt okpoli tikai kérdésekre ma hihetetlen módon reagál. Ha a múltra visszatekintünk,latjuk azt,hogy az elő nom készített földbirtokpolitikai roformihk mindig súlyos következményekkel jártak.^agy érdek fűződik ahhoz, hogy a jelen esetben is ennek a kérdésnek á lebonyolítana legális uton^történjék. A legnagyobb földbirtokpolitikai reform az ujabb korban az,1848.évi. jqbbágyf els zabaaitás volt. Ez sem pénzügyileg, sem pedig a gazdasági műveltség szempontjából alátámasztva nem volt.Ennek gyászos következményei ismeretesek.Hogy a földbirtokpolitikában a késés mit jelent, mennyire bosszulja meg mag át, azt mutat ja a háború előtti Oroszország pélaáaa, ahol Stolipin miniszter annakidején egy nagyazábásu.'' főldbirtokpolitikái roformot,hajtott végre,amikor a kollektív birtokoknak,úgyszólván,a felét alakította át paraszt birt okokká, oz az intézkcd's azonban elkésett ős nom tudta Oroszországot végzetes utján megállítani .A háború előtti Magyarország nem készített elo szerves földbirtokpolitikai reformot, aminek következménye az volt, hogy amikor a háború után a nemzet függetlenségét viss zanyortc, s amikor az összeomlott állam újból feléledt és igyekezett az uj alapokat lefektetni, akkor egyszerre; nyakába szakadt a földbirtokpolitikai kérdés. .Ez a re rom pénzügyileg nem lehetett alátámasztva ,az állam akkori pénzügyi helyzete ezt nem engedte meg, viszont,politikailag,a kérdést meg kollott oldani. Nom .akarok r

az ok sorába tartozni, akik erre a földbirtokról óimra követ dobnak. Meg kell állapi tanom, hogy oz akkori viszonyok közepette ez, mérhetetlenül nagy teljesítmény volt,ac különösen nagy jelentősége van annkk, - és itt,elismeréssel kell megemlékeznem Nagyatádi-Szabó ^stván és Mayer János munkájáról,az ő érdemük - hogy ez a reform a magánjog kereteiben tudott lebonyolódni és nem tért szélsős egos útra. Ez a főldbirtókroform 1,500.000 kat asz trális holdat jut tatott ki sembcrok, íö ldmunkás ok, törpebi rt okos ok,ki sbirtokosok,haolirokkantakjhadiözvogyek,hadiárvák, iparosok.ipari munkások kezére. Ebből a másfélmillióból egymillió az,ami megmaradt,a többi kicsúszott ezekből a'kozJí bői,bár, végeredményben, ez is a földbirt okpoli tika céljait szol- • gálta.mcrt hiszen nom a nagybirtokokhoz került vissza,honom kiegészítette a törpebirtokokat és kisbirtokokat .Mindezek arra figyelmeztetnek bennünket", hogy a föld birtokpolitikát bizonyos előrelá©sjal kell'foganatosítani,bár, tagaan at a tlan ,h ogy e kérdés megoldásába bizonyos üteme t,tempót kell belevinni. Folytatása következik