Hetikiadás, 1938. január-december

1938-08-31 / 35 [1524]

Vilma királynő jubileuma. Hollandia né*pe nagy ünnepet ül.-Negyvenerik évfordulóját ünnepli annak.hogy Vilma királynő betöltve " tizennyolcadik év ét,mint tényleges uralkodó elfoglalta a királyi trónt.Mar ^Bermekkórában viselte a királynői cimet,apjának, IlI.Vilmos királynak korai elhunyta utána, aki fiuörökös hátrahagyása nélkül halt meg.Az • orániai családban igy szállt át a királyi trón a leány—ágra és Hollandia népének nem volt oka megbánni azt hogy király helyett királynő uralkodott felette. A fiatal királynő trónralépéséig anyja,Emma özvegy anyakirályné vazette az ország ügyei t.A holland nemzet a sa iát érdekében is segítette az anyakirálynét nehéz feladata ellátásában, s amikor a régensuralom véget ért, rendezett viszonyok között élő ország ieldtt kezdhette meg Vilma királynő az uralkodást. Anyja nyomdokain haladva végezte az ország kormányzásának munkáját. Mindig szigorúan szem előtt tartotta az ország alkotmányát. de működésében ezen kívül népének minden rétegét szer- tő jó szive iránvitotta. Nem 3 régi idők nehezen megközelíthető uralkodója volt, ha nem a mai kornak, a szó nemes értelmében vett, demokratikusan gondolkozó király nője,a kihez igazságos ügyével bárki mindig utat találhatott. Negyvenéves uralkodói munkásságának sikerét legjobban az bizony itja,hogy ezalatt az idő alatt Hollaidia mmdfégig a béke áldásait él. • vezte,anyagi és szellemi fejlődésének útjába semmi akadály sem állt és aa is egyike azoknak a kevés európai államoknak, a melyeke t nem fenyeget semmiféle külpolitikai bonyodalom.Népe jólétben él,belpolitikai harcok sem dúlják fel nyugalmát^ s mindez annak a körül tok in tő, gondos vezetésnek kösönheto, amelyet a királynő legfőbb irányítása me llett végzett az ország mindenkori kormánya. Pedig a. múltban kétizben is fenyegette külpolitikai bonyodalom a kis Holland iát.Az egyik a századfordulókor az angol-bur háború volt, amikor Hollandia népének rokonszenve magától értetődően a szabadságért küzdő bur nép mellett nyilatkozott meg. Nemcsak a gyengébb fél iránt általában! megnyilatkozni szokott rokonszenv volt ez,hanem valóságos testvéri szeretet,hiszen a burok túlnyomórészt Hollandiából vándoroltak ki,elszakadt testvérei voltak az anyaország lakosa ágának.Fegyverrel még sem kelhetett Hollandia messzire els zárma.zott fiai védelmére,mert a siker máshonnan a jövő támogatás reménye ri nélkül ki látás talon volt. A másik, még nagyobb vesaedelem,amely az ország békéjét fenyegette, a világiáboru volt.Amikor Európának majdnem valamennyi országa két^ csoportra oszolva, valóságos élet-halálharcot vivott egy mással x mindkét oldalról nem egy izben akarták rávenni Hollandiát .hogy fegyvereivel álljon mellé je ,avatkozzék be a világháborúba.Vilma királynő meggondolt és óvatos politikája azonban nam volt hajlandó engedni semmiféle csábításnak.Megőrizte teljes semlegességet, mert érczte,hogy enn«k a nagy háborúnak nem lesznek igazi győztesei,hanem alaposan megtépázva kerül ki mindegyik hadakozó ország a küzdelemből. S amikor véget ért a nagy világégés a kis Hollandia elsőnek sictett a legyőzött országok megsegítésé re > segítségnyújtás t erén pedig Vilma királynő molegon érző,jó szive rögtön észrevette a magyar gyermekek szomorú sorsát és ő maga indította el azt a mozgalmat,amely a kis m^yar gyermekek ezreit mentette meg a jövő. számára .Hollandia minden városában es községében tömegesen jelentkeztek a holland anyák arra,hogy egy-egy magyar kis gyermeket családjukba vegyenek, s az igazi anya meleg szeretetével neveltek az itthon nyomorban sínylődött apróságokat.A magyar nemzet soha sem felejti el ezt ős minden ogyéb segítséget,amit Hollandia .királynőj e kezdeményezésére,Ahgyarorszagnak nyújtott és hálás szívvel köszönti jubileuma alkalmából a nonesszivu Vilma királynőt.