Hetikiadás, 1938. január-december
1938-01-12 / 2 [1524]
Az ,gyhá2i ós világi törvények szerint egyaránt elérkezett a vidám szérákozásnác, dinom-dáno miiak és hejehujázlak az ideje,Amióta az ember életének köbevésett ,vagy irott emlékei varinak , az óta mindig megtalálható annak az időszaknak valamilyen megjelölése ,amelyben már legrégibb eleink is iparkodtak kizökkenni a hétköznapok megszokott és unalmassá vált robotos egyhangúságából,hogy vidám időtöltéssel,mulatozássál, tánccal ,vagy italozással könnyítsenek magukon.A szokásból évszázadok lassú lepergése alatt törvény lett .Az úgynevezett nyugati .müveitság görög és római oölcsó jóben éppen ugy megtaláljuk a farsangolást,mint akar a kinai,vagy pedig a egyiptomi népok történelmében. A könnyen haragra lobbanó,minden csekólysgg miatt indulatos, szalma lánghoz hasnnlé hirtelenséggel cselekvő magyarság különöse n a régebb évszázadokban nem egyszer olyan fel Európára sz óio farsangi mulatozásokat csapott, amilyenekről-a külföldi krónikák jámbor szerzetes írói sáörnyüködvo on lakoznék mog.Szintc elképzelhetetlen más nemzet vezető fiainak éledtében az a gavalléros eljár ás, amivel a magyar nagyurak, hadvezérek és országrészek kormányzói szórakoztak valamikor .lem egyszer el 61 or dúlt, hogy a vidáman mulatozó nagyúr maga mellé ültette rabságába esett volt ellenségeit, együtt evettrivott, tánco lt,mulatozott, életre-hal álra karddal,kópiával megvívott, azután,amikor másnap kialudta az ital mámorát, folytatta ott,-ahol hajnalban elhagyta,ami azt -jelentette,hogy a rabokat minden ollonsz rlgáltatás nélkül szabadon bocsátotta. Az volt abban a korban a felfogás,hogy az igazi ur és ; ímzí magyar nem tűrhet maga üEllett szomorkodó és szűkölködő embert akkor,amikor önmagának unos-untig''van mindenből el ege .Kisebb mértékben, de hasonló szellembon folytak le a vagyonosabb családok farsangolásai is, amik a nagy össze jövet:, lek miatt arra is alkalmatosak voltak,hogy összegyülekezzék á harmadik* —negyedik vármegyében lakó rokonság '..közös nagy családi mulatságaikon megismerkedtek a fiatalok ós ennek a'gondtalánul eltöltött néhány naprak,vagy hétnek - az akkori közlekedési viszonyok miatt a szomszédos vármegyébe való utazás is több napos 'vállalkozást jelentett - a legtöbb esetben eljegyzés és lakodalom lett a vége. Ezeken a ma már legendás farsangi mulatságokon szövődött a legtöbb sz erőiem, de az öregebbek itt , . '. cserélték ki gondolataikat,mert hiszen a gyöngyöző bor mellett sokkal jobban vált az ember esze és ha el is ragadja az indulat,nem lesz olyan súlyos követte zménye,mintha a- , megyeházán,vagy pedig az országgyűlésben nem tudóit volna parancsolni magánt)-^, A török világiján, kés óbb pedig azokban a szomorú évszázadokban, amikor a bécsi király idegen" emb erei uraskodtak magyar földön, ezek a farsangi viganlakások - ahogyan"valamikor nevezték a^óli bálozást - a iiagyar ügynek es a nemzet jövőjének,az ellenállás megszervezésének valósággal bölcsői voltak.Tehát nemzeti szempontból is igen nagy jelentősége volt az or s ág különböző részeiből összeverődött atyafiak vidám együttélésének, A mi éghajlatunk ala tt ez a -január-február i időjárás a legalkalmasabb arra,hogy a tető -d^á kényszeritetx ember hivatalos külsőségekkel is megerősített módon zavarja el maga mellől az unalmat és a semmittevésre kárhoztatott hosszú,hideg hetekből meleg családi fészket megalapozó es az or-' szág sorsával lelkiismeretesen törődő atyafiságoé gy ölek ez eteket alakítson. * Most is vidám a hangulat azokon a he iyeken ,ahol a bálokat szokták rendezni f Ákinek szűkösen jutott még a napi élelemre is,aki dideregve szeretné elrejteni ruhátlan,vagy rongyokba burkolt testét a tél szigorúsága elől,ne ránduljon ökölbe a keze, ne csikorduljon meg a foga tehetetlen haragjában,mert mások vidám mulatozásából igen sok alkalom nyílik arra, hogy a hozzá hasonló . elesett szegények könnyítsenek sorsukon.Akinek Isten többet adott, tartsa köteless%ének,hogy akár farsangolás révén is juttasson azoknak,akik rászorult ár. - - —
