Hetikiadás, 1937. január-december
1937-03-24 / 12 [1523]
A közeledés politikája. 193?.már<éius 24. , „„v, f.. 10 ^ jegyzőkönyvek alapján együttműködő államoknak.mint ismeretes, legfőbb törekvésük Közép-Európában a békés fejlődés fenntartása,az ujiáépitesnek békés eszközökkel való keresztülvitele, s ezt a programmot minden zavaró kísérlettel szemben in végre akarják hajtani. Olaszországban, Ausztriában, Magyarországon egyformán ez a törekvés áll a külpolitika előterébon s a három ország államférfiainak időnkénti tanácskozása mindig e nagyszabású célkitűzés körül mozog és a részleteket illetőleg is több fontos megállapodást hozott. Legutóbb Schuschnigg osztrák kancellár járt nálunk s az ő megbeszélései is természetesen szervesen összefüggtek a már régóta időszerű és igen fontis problémával. Ennek keretén belül azonban érthetően inkább Közép-Európa szűkebb rés zenek, a Duna völgyének helyzete s az ezzel kapcsolatos kérdések kerültek nagyobbrészt szőnyegre,hiszen Ausztriát és Magyarországot elsősorban a Duna völgy rendezetlensége es a rendezetlenség megszüntetése érdekli. Ehhez azonban az is szükséges,hogy a többi érdekelt állammal is megértessük a rendezés nélkülözhetetlen voltát s éppen ezért most már ismételten nyilvánosságra juttatták teljes egyetértésüket a magyar és osztrák államférfiak arra nézve, hogy a szomszéd államokkal való korrekt viszony létesitése valamennyiök érdeke éshogy valamennyi érdekeltnek megfelelő előzékenységével fokozatosan elérhető is volna. A közeledés politikájában most ujabb örvendetes fejlemény történt egyrészt a római jegyzőkönyvek egyik országa,Olaszország,másrészt a Dunavölgy jelentős tényezője.Jugoszlávia között, A közeledés nem teljesen váratlan,mert Mussolini ismeretes milanói beszédében már felhivással fordult Jugoszláviához az egymásközti barátságosabb viszony helyreállítására. Jugoszlávia válasza erre a t felhívásra kedvező volt, t s mivel azóta nem történt a két ország között semmi zavaró esemény,most eljött az ideje annak,hogy az egymás iránti békülékenység elvi elhatározásából a közeledés politikája gyakorlati eredményekhez jusson. 3 hogy ez sikerül jön, arra annál inkább meg-van minden remény.mert a két ország között eddig sem voltak lényeges politikai ellentétek,gazdaságilag pedig t Jugoszlávia egyenesen rá van utalva Olaszországra,amely a legfőbb vásárlója a jugoszláv mezőgazda?ágnak,állattenyésztésnek,ratermelésnek. Az eddigi feszültebb viszonyt inkább félreértések okozták,de ezeket is más országból szitották s nem a két nép lelkéből, vagy az államférfiak csele ke de főből fakadt. A feszült viszony időszaka most már, ugy láts zik, lezárult,a zavaró momentumok kiküszöbölődtek s ugy politikai mint gazdasági kérdésekben megegyezés jö 4 ;t létre. Ezt az örvendetes eseményt) a köz, éledés politikájának ujabb sikerét jelenti Ciano gróf olasz külügyminiszter belgrádi látogatás a,amely már megerősíti azt,hogy két ország a jövőben a barátságos viszony ápolására törekszik, s hogy kettőjük együttműködése a béke és a fejlődés javát fogja szo^gáni Egészen természetes.hogy ölömmel vesszük tudomásul ezt a megegyezést, Hiszen a mi célunk is a békés fejlődés fenntartása, helyzetünknek békés esz- ,•' közökkel való megjavít-'sa, De hogy másutt is miként vélekednek erről a megegyezésről, elegendőnek tartjuk,ha rámutatunk arra,hogy Németországban a legnagyobb megelégedéssel fogadják az európai feszülte égnek ebben a közeledésben is jelentkező fokozatos csökkenését ; Angii óban szintén örömmel üdvözölték a hirt é3 ftsak Franciaországban.valamint Csehországban mutatkozik idegesség, ami azonban nem fog sok zavart okozni. A béke politikának a közeledés politikájának munkája nem fog hajótörést szen venni egy-két békétlenkedő, akadékoskodásán, hanem ha esetleg lassan is,de meg fogja teremteni az o*rópai népek megértőeb viszonyát és az ebből fakadó jobb politikai és gazdasági helyzetet. _ Árv
