Hetikiadás, 1937. január-december

1937-03-17 / 11 [1523]

"Zsellórsors" folytatása. áia*rikáb«ti kereste a rávalót - bökte ki az egyik. -Bele is őszült a feje,bele is görbült a derekar vetette cda a nagy­bajuszu Halász-Kis Istók, aki dolgozott a kissármási gázkut mellett is. Közben az öreg Ma sin ás Nagy Imre beinvitálta őket a tormácra. Leke­zelt velük.Csodálatos véletlen,hogy senki sem mondta az öregnek,mi járatban vannak,mégis megérezte rajtuk.Kicsit ümmögött ,megtömögett e a pipáját,maid meg r agy uitott. Neki támaszkodott a konyhaajtónak, a :;obb lábát a Dal elé teote és elfelhosödött arccal megszólalt. - Nagy ut,az,kedves barátaim.Nagy { higyjétek el, ha mondom.Csak az tudja,aki megjárta.jiii végigszenvedtem az ea;ész ^Amerikás életet. A deli nap egyre melegebben sütött a tornác alá,ahol megszorult a levegő. Már-már melege lett volna a nagyotakaró szegénye égnek, ha le nem hütö­gette volna Masinás Nagy Imre jeges szava. - Amikor kiléptem a hajóból, egy hétre való szalonna meg kenyér volt a tar isznyámban. Itthon Magyarországon nincs az a kegyetlen uraság,nincs az az Istentől elrugaszkodott gyáros,aki ugy megszoritaná a munkását, mint oda­kint a tengeren tul. Hömpölygött a szó az öreg, sokat próbált, magyar ajkán.Nem szépített, de nem is torzított a messze idegenben eltöltött évem,Mire jó negyedóra múl­va végzett volna, alig állt ott három-négy ember körülötte. A többi szén las­san eloldalgott és hogy megnyugtassa a lek i ismére tét } no meg az illendőség ás ugy kivánta,oda^dörmögte a mellette bal lagónak, hogy igencsak elfől a leves, meg az étel,meg az asszony is rossznéven veszi,ha nem érkezik meg idejére. Az öreg amerikás mellett maradtak nevében Kocsis Sándor köszöntt! meg a tanitást. ~ Hát mi csak végighallgattuk - mondotta akkora elszánással,hogy akár ne is folytatta volna, mert Hasinás Nagy Imre kiolvasta a szeme bogará­ból a többit is. - Mivel Magyarország nem tud bennünket dl tartani,mi csak ne­kivágunk annak a nagy útnak. Aztán - ha az Isten is ugy akarja - öt-vagy tiz év után visszajövünk .Van még itt üres házhely a kertekjalatt... Az amerikás magyar rábólintott, - Segitsen az Isten, kedves öcsém...Le engem ne okoljatok,ha csalód­A megfényesedett tollú kendermagos kakas éppen a kis ajtó sarkát vagdosta a csőrével és ugyancsak berzenkedett,amikor nem tudott kijutni az utcára. Szük lett neki a kis zsellérudvar ,nem rért meg a tyúkjaival azon a kis helyen,ahol eddig nyugodtan eluraskadott. Amikor Kocsis üándor leszegett fejjel komor ábrázattal benyitott, a kakas kisurrant mellette.Kifeszítette a bogyét ,megcsatoogtaota a szárnyát és belvíkukorékolta a tavaszi napsugártól megsokszorozódott erejét az utca csendjébe. frviz. A tavasz melege a régi békevilágban is mindig mügduzzasztotta a t> magyar folyókat .mert a hegy dk. ben lévő hó olvadása következteben nagy viztömeg zúgott le az Alföldre.De akkor az egységes nagy Magyarország hatáságai éber Selkiismeret tel vigyáztak ,hoii:y tájékoztassák" egya ást az olvadás nagyságáról. így azután mindig sikerült is megelőzni a nagyobb veszedelmet^ míg a trianonban feldarabolt országrészek uj tulajdonosai csak azzal törőd­nek ,hogy az ő részükön ne legyen kár.Ez az egyik magyarázata a mostani tava­szi árvíznek. Ka/m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom