Hetikiadás, 1937. január-december

1937-12-15 / 50 [1523]

Büszke b>öram«l töltött el minden magyar t,amikor a rádión kerew-ztül az egész világ hallatára a legmelegebben üdvözölte a svéd király a kitüntetettek kö-zül a Nobel-dij átadásakor a magyar Nobel-dijas tudóst. ^zent-Györgyi Albertet. Indokolt volt.hogy a magyar tud^s megkülönböztetett megtiszteltetésben részesült. Kétségtelenül nagyjelentőségű munkásság elismerését jelentette a többi Nobel-dij is,mégis közülök az emberiség a legnagyobbat honfitársunknak köszönheti .hiszen az emberi szervezet gyógyítás ára, javítására, tehát az é let meghosszabbítására szolgáló feltalálásával érdemelte ki a Nobel-dijat. Magyarország,sajnos,a pusztitó népbetegségek arányszámát tekintve, eléggé elől áll a nemzetek sorában, az egészségre olyan fontos és á kiváló magyar tudós által felfedezett C vitamin áldásaira tehát nagyon is rászorulunk. Az egyoldalú táplálk zás nagyban hozzájárult a szerveze t legyengüléséhez, sőt egyes betegségeknek.mint például P skorbutnak, egyenesen előidézője. Bizonyos, h

9f?^f gyenge táplálkozás oka elsősorban a szegénység .de viszont azok a vizsgálódások, amelyeket még a frlu egészségügyének megjavítására komoly akciót kezdeményező Kozma.Miklós bel ügymin is zFer rendelkezésire végeztek, megállapították, hogy gyakran olyan esetben is helytelenül táplálkoznak,amikor ezt nem a kényszerítő körülmények okozzák,hmem a tudatlanság. Ezért indult mozgalom arra is,hogy a faLusi népet megtanitsák a helyes táplálkozásra, A^szociális nyomorúság mellett sok körülmény teszi lehetővé a népbetegségek terjedését,ezért törekszik a kormány arra,hogy a szociális és gazdasági viszonyok javításán tul a népegészségügy emelése érdekében elősegítse az ivóviz és lakásviszonyok egészségesebbé tételét és az erabervédelmet szolgáló zöldkeresztes és etefánia intézetek,úgyszintén a védőnők és orvosok számát szaporítsa. A kormány e téren megteszi a magáét,de a társadalomra is bárul feladat. Sajnos, a háború utáni nemzedék jóval gyengébb a koráb in ál, a rá nem csoda* Az iskolákban folyt vizsgálatok szomorú legállanitásókra vezettek: sok a fogyatékos, vagy beteg iskolás gyermek. A nem fertőző beteg gyermekek részére már létesült három iskolaszanatórium,ez azonban nem elég, a nagy számot tekintve, még sokra lenne szükség. Most létesül az első iskolaszanatórium a fertőző beteg gyermekek részére. Darányi Kálmán miniszterelnök felesége,aki az iskoías za na tórium egyesület női szerveznének élén áll, rádió előadásában ismertette a helyzetet és hivta fel a társadalmat a segitő munkára. Azok az adat ok, amely eket az ország elé tárt, gondolkodásra kell, hogy k^sztes enek minden magyart. Azt bizonyítják ezek,hogy gondolnunk kell magunkra,gyermekeinkre és tennünk is kell magunkért,nemzetünkért. &i tudja* hány zseni pusztul el azért.mert sok beteg gyermek nem kerülhet olyan iskolába, ahol a szellemiek mellett testi gondozásban és gyógykezelésben is részesül. A magyar anya^ggwdé szava szóltfíarányiné ajkán át a magyar anyákhoz s példaként felhozta, hogy 80.000 iskolás gyermek közül 4000- tüdőbajra ha jlamost, 450 nyilt tüdőbajost, 2000 szívbajost találtak és 20.000 olyant,aki vérszegény s valamely betegségre hajlamos. Megemlítette ,hogy aránylag fiatalon pusztultak, el tüdőbajban Csokonay Vitéz Mihály. Kisfaludy Károly, Madách Imre,^atona ^^zseí.Schubert Mozart, Chopin. Mol iere, Schiller stb.,akik pedig még sok szépet alkothattak volna. A Nemzeti Múzeum az Apponyi-féle mecseki kastélyt rendelkezésre bocsátotta, s ezt ^z egyesületiskolaszanatóriummá alakítja át a nyilt tüdőbajos gyermekek részére. A 'társadalom segítését kérte ennek s.még több iskolaszrnatoriumnak megvalósításához,hogy megmentnessúk az e nélkül esetleg elvesző zseniket, a jövő „magyar Npbel-dijasait.de a haza, egyszerűbb, dolgos tagjait is. Az intő és kérő szózatot minden rnagy'rnak meg kell szívlelnie. $.1.