Hetikiadás, 1937. január-december
1937-10-13 / 41 [1523]
n ffl e r i k g a békéért. h hadüzenet nélküli japán-kin ai háborúskodásba ujabban az Egyesült Államok elnökének.Rooseveltnek szava is beleszólt.Chicagóban nagy beszédet mondott s ebben többek között hangoztatta.hogy a rémuralom és az ököljog már kezdi fenyegetni a civilizáció alapjait.Hadüzenet.figyelmeztetés,vagy indokolás nélkül békés'polgárok:~t,nőket és gyermekeket gyilkolnak halomra a légi bombákkal, búvár naszádok békés hajókat süly észtének el szintén minden ok, vagy figyelmeztetés nélkül.A békeszerető nemzeteknek közös erővel kell megvédeniük a béke szilárdságát biztositő törvényeket és elveket és közös erővel kell legyőzniök . a nemzetközi felfordulás erőit,amelyek elől a puszta elszigetelődés,vagy semlegesség nem nyújt menekv'st.Tiszteletben kell tartani .a szerződések szentse gót, mások jogait és szabadságát és véget kell vetni a nemzetközi támadásoknak. Roosevelt elnöknek nagy feltűnést keltett beszédét,amely az Egyesült Államoknak a teljes semlegességből való kilépést jelenti,követte az amerikai k ülügym ini szterium hivatalos közleménye, öaely az elnök beszédén túlmenően határozottan megállapította,hogy Japán kínai akeiója nem egyeztethető ősszé °zokkal az r lapelvekkel .amelyéknek a nemzetek egymás közötti viszonyát irányitaniok kellene,ellent'tben van a kilcnchatalmi egyezménynek a Kínában követendő elvekre és politikára vonatkozó ha t ározmányf>lval és a Briand-Kellogg szerződéssel is. Ennek folytán ez Egyesült Államok állás foglalása a japán-kin ai viszály ügy-éhen megegyezik e Népszövetség magatartásával.A Népszövetség ugyanis támadó félnek minősítette Japánt. Tokiéban természetesen sehogyan sem tetszett az Egyesült Államok állásfoglalása, hiszen ott állandóan azt hangoztat ják, hogy önvédelmi harcot folytatnak itina ellen.A washingtoni kormány közleményére is ?z volt ? japán kormány válasza,hogy 'pen az önvédelmi harc miatt szó sem lehet e kilenchat almi szerződés megsértéséről,továbbá bog- Jenánnok nincsenek területhóditási szándékai Kínában. Az egyik oldalon áll tehát a Népszövetség rosszálása és az Egyesült Allsiok elit élő nyilatkozata,a másik oldalon pedig Japán védekezése es közöttük a Washingtonban kötött kilenchetalmi szerződés .amely most talán m^ga sem tudja,hogy megsértett'k-e,vagy sem.Az Egyesült Államok azt mondják.hogy igen, Japán azt mondj a: nem. Annyi kéts'gtelen azonban,hogy a kilenc hatalom sorában Japán is kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszteletben tartja Ki na épségét és területi függet lens égét. Az épség pedig már nincs meg .mert a japán csapatok mélyén benyomultak Kinábs s ezzel együtt a területi függetlenség is, ha esetleg talán csak időlegesen,de csorbát szenvedett.S hogy Janán ennek el_ lenére is tiltakozik s kilenchetalmi szerződés megsértésének vádja ellen, azt,ugey látszik arra a kijelnt'sére 'lapozza.hogy nincsenek Kínában területhóditási szándékai.Ha pedig ez tényleg igy áll,akkor annak kellene majd következnie, hogy a jnaán csfpatok a hadjárat befejezése után kiürítik a megszállott területeket .De hogy ez tényleg megtörtenik-e,ki tudná előrelátni. Rooseveltet,mint ujabb rádióbeszédében hangoztatta.a világkereskedelem sorsa is aggasztja,mert ha ism't nagy háború keletkeznek,a világkereskedelem teljesen megsemmisülne.De ezenkívül és a civilizáció általános szempontjain túlmenően,Japán hatalmi súlyának növekedésétől az Egyesült Államokban azért is félnek,mert nem tudják,hogy mikor jön meg esetleg Tokió étvágya az Egye- . sült Államok távolabbi birtokaira,a Eilippihi-,vagy a Hawai-szigetekre is. Ebből az egyéni szempontból is érthető,hogy Washingtonban állást foglalnak Japán terjeszkedése ellen. Washingtonban elhatározták,hogy résztvesznek a kilenchetalmi szerződés államainak értekezlet én. k világ békéjét akarják ezen helyreállítani, ami bioimy nehéz munka lesz, Amerika azonban,ugy látszik, vállal ja a munkából rá eső részt s mint elnöke mondott 0 : "Amerika gyűlöli a háborút, bízik a békében és 'ion ezért kitartóan dolgozik a békéért."
